A kár írás azért is érdemes a figyelmünkre, mert Révész Péter professzor úr 2019. november 29-én Budapesten, a Váci utca 47. szám alatt előadást fog tartani a kár írás krétai eredetéről és feltehetően ki fogja fejteni, hogy a székely írás meg a kár irásra vezethető vissza. Az alábbi cikkben összeszedjük a kár írásról elmondhatókat. Hozzátesszük, hogy a Fehér Bence által bemutatott, a Kr. e. I. évezredből származó Kárpát-medencei szkíta jelek egy lehetséges összekötő kapcsot jelentenek Anatólia és a székely írás között. A teljes igazság kedvéért azonban azt is el kell mondanom, hogy ez csak egy lehetséges alternatíva a sok másik mellett.
A kár írás a ma már kihalt kár nyelvet rögzítette, amelyet Káriában, Kis-Ázsia délnyugati partvidékén beszéltek. A károk Homérosz Iliászában szerepelnek első ízben. Szerinte Milétoszt, a későbbi jón várost eredetileg a károk lakták és a károk a trójaiakhoz csatlakoztak a görögökkel szemben. A kár nyelvet egyesek indoeurópainak (a hieroglif írásáról nevezetes luvi, valamint a lük nyelv rokonának) gyanítják, mások ismeretlennek ítélik, bár a Fáy Elek által megadott kár szavak tökéletes egyezést mutatnak a magyarral.
A kár népnév a hurrita/harri változatának tűnik (1), ami inkább egy ragozó nyelvű néphez illenék. Délkeleti szomszédja a lükiai nyelv. A kár jelentősen eltér az északi szomszédságát jelentő lüdiaitól. A kár nyelv több mint 200 feliratban szerepel Kr. e. 750 és 250 között. VII. és a VI. századi kár feliratokat találtak Egyiptomban és Núbiában (Abu Simbel, Memphis stb.), ahol kár zsoldosok a fáraó szolgálatában álltak.
A kár írás alfabetikus (ám Jensen szótagjeleket is bemutat), amelynek az eredete ismeretlen, de szó-szótagoló írásokkal lehet kapcsolatban. Jensen és Diringer krétai hieroglifákkal és ciprusi szótagjelekkel egyaránt összehasonlítja a kár jeleket (1., 2. és 5. ábra). Ha ezek az összevetések jogosak és lényegesek, akkor a görögök (a föníciaiakon keresztül?) esetleg a károk jeleit használták fel az ábécé megalkotására. Egyes nyelvészek a hieroglifikus írással lejegyzett luvi nyelv rokonának gondolják a kár nyelvet, a luvi hieroglif írás pedig a hattiaktól eredhet. A krétai írások összefügghetnek a Tordos-Vincsa kultúra írásával is? Ezek nem igazi eretnek gondolatok, mert a Magyar hieroglif írás c. kötetemben közreadott felismerés szerint lényegében minden írás rokona minden írásnak (mert a közös elemeik a kőkori ősvallás jeleiből származnak). Vagyis a kár írás az idő görögöket megelőző végtelen mélységeiből is származhat. Ezek persze csak találgatások, amelyek ellenőrzése nem könnyű.
A kár írásnak szinte minden városban eltérő ábécéje volt. A közös eredetű kár jelek régóta zavarba ejtik a tudósokat. A legtöbb betűforma ugyanis emlékeztet a görög ábécé betűire, ám a kár hangértékek általában nem azonosak a görög betűkével. Ez szokatlan a kis-ázsiai ábécék körében, amelyek általában jól megfeleltethetők a görög ábécének, mind a hangérték, mind pedig a jelforma tekintetében, kivéve azon hangok jeleit, amelyekre a görög írásban nem volt szükség. A kár írásnak összesen kb. 45 egyedi karaktere van és a jelformái sok esetben hasonlóak a nyugati görög ábécé jeleihez, ám a hangzásbeli értékük jelentősen eltért. Ez a körülmény arra utal, hogy a kár és a görög írás még szójeles korában lehetett kapcsolatban egymással. A betűk eltérő hangalakja azáltal keletkezett, hogy a szójelek által jelölt szavakat lefordították az átvevő nyelvre (ez a görög, vagy a föníciai is lehetett?), ahol aztán a lezajló akrofónia során önálló betűk keletkeztek, azonos jelformákkal, de eltérő hangalakokkal.
Káriában, egy várost kivéve, balról jobbra írták, Egyiptomban azonban jobbról balra vezették a kár írás sorait. Több jel és szöveg ma is vitatott, vagy ismeretlen jelentésű. Ez a sorvezetési bizonytalanság arra utal, hogy a kár írás, vagy elődje korábban elterjedten alkalmazta a rovástechnológiát s az új technológiákra való áttérés kezdetben nem lehetett mentes a bizonytalanságoktól.
Thomas W. Kowalskinak 1975-ben sikerült helyesen meghatároznia számos fonetikai értéket és a rendszer alfabetikus voltát illetően az egyiptomi-kár kétnyelvű sírszövegek alapján. Ezt a megközelítést John D. Ray (1981), Ignacio-Javier Adiego és Diether Schürr elfogadta, helyesbítette és/vagy kibővítette. 1996-ban hosszabb kár feliratot találtak az ókori Kaunoszban, egy párhuzamos (kétnyelvű) görög változattal együtt, amely lehetővé tette az addig kapott adatok megerősítését.
Jensen a kár írásról
Diringer a kár írásról
Jegyzetek
(1) Hérodotosz leírása arra utal, hogy a károk nem az indoeurópai hódítók, hanem a terület őslakói közé tartoztak s ez összefügghet a kár és a görög írásjelek formai hasonlósággal párosuló tartalmi eltéréseivel. Felmerül a kérdés, hogy az őslakosoktól, például a hatti/hettita (újabban luviainak nevezett) hieroglif írásból, a krétai hieroglif írásból, vagy ezek valamelyik leszármazottjából, rokonából a görögök átvehették-e az ábécéjüket? Ezt felvethetjük akkor, amikor a luvit a kár nyelv rokonának tekintik. Különösen érdekes ez, ha a székely írást és a hettita (luviai) hieroglif írást 20 formai és ezen belül 12 tartalmi összefüggés kapcsolja egymáshoz.
Figyelembe vehetjük Fáy Elek adatát is, aki szerint Fönícia eredeti lakói is károk voltak, akik például a hajózásra is megtanították a föníciaikat. A föníciaiak pedig megőrizték annak emlékét, hogy őket Taautosz (tátos?) tanította az írásra.
Történeti, régészeti és írástörténeti felismerések miatt gyanúba keverednek a Mészáros Gyula szerint a hattiakból kialakult szkíták, akik a Kr. e. I. évezredben közvetíthettek Anatólia és a Kárpát-medence között és a Fehér Bence által közölt Kárpát-medencei szkíta írásemlékek ezt mintha igazolnák is.
Érdekes és egyelőre alig megoldhatónak tűnő összefüggések ezek, amelyek miatt érdemes tekintetünket a kár írásra és kapcsolataira vetni.
Jegyzetek
(1) A hurrita/harri népnév "harcos" jelentésű. Ha a kár/kara és a hurrita/harri népnév valóban rokonságban állnak egymással, mint azt a hasonlóság és a területi-időbelis közelség alapján feltételezzük, akkor a magyar harcos szó is rokona lehet a kár népnévnek.
Irodalom
Fehér Bence: A Kárpát-medence első ókori feliratcsoportjának meghatározásához
Révész Péter: A minószi "lineáris A" írás megfejtése (video)
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: Szkíta tartalom
1. ábra. A kár és a krétai írás egyező jelei (Diringer nyomán)
A kár népnév a hurrita/harri változatának tűnik (1), ami inkább egy ragozó nyelvű néphez illenék. Délkeleti szomszédja a lükiai nyelv. A kár jelentősen eltér az északi szomszédságát jelentő lüdiaitól. A kár nyelv több mint 200 feliratban szerepel Kr. e. 750 és 250 között. VII. és a VI. századi kár feliratokat találtak Egyiptomban és Núbiában (Abu Simbel, Memphis stb.), ahol kár zsoldosok a fáraó szolgálatában álltak.
2. ábra. A kár írás és a ciprusi szótagírás hasonló jelei (Diringer nyomán)
A kár írás alfabetikus (ám Jensen szótagjeleket is bemutat), amelynek az eredete ismeretlen, de szó-szótagoló írásokkal lehet kapcsolatban. Jensen és Diringer krétai hieroglifákkal és ciprusi szótagjelekkel egyaránt összehasonlítja a kár jeleket (1., 2. és 5. ábra). Ha ezek az összevetések jogosak és lényegesek, akkor a görögök (a föníciaiakon keresztül?) esetleg a károk jeleit használták fel az ábécé megalkotására. Egyes nyelvészek a hieroglifikus írással lejegyzett luvi nyelv rokonának gondolják a kár nyelvet, a luvi hieroglif írás pedig a hattiaktól eredhet. A krétai írások összefügghetnek a Tordos-Vincsa kultúra írásával is? Ezek nem igazi eretnek gondolatok, mert a Magyar hieroglif írás c. kötetemben közreadott felismerés szerint lényegében minden írás rokona minden írásnak (mert a közös elemeik a kőkori ősvallás jeleiből származnak). Vagyis a kár írás az idő görögöket megelőző végtelen mélységeiből is származhat. Ezek persze csak találgatások, amelyek ellenőrzése nem könnyű.
3. ábra. Kár írással lejegyzett szöveg (Diringer nyomán)
A kár írásnak szinte minden városban eltérő ábécéje volt. A közös eredetű kár jelek régóta zavarba ejtik a tudósokat. A legtöbb betűforma ugyanis emlékeztet a görög ábécé betűire, ám a kár hangértékek általában nem azonosak a görög betűkével. Ez szokatlan a kis-ázsiai ábécék körében, amelyek általában jól megfeleltethetők a görög ábécének, mind a hangérték, mind pedig a jelforma tekintetében, kivéve azon hangok jeleit, amelyekre a görög írásban nem volt szükség. A kár írásnak összesen kb. 45 egyedi karaktere van és a jelformái sok esetben hasonlóak a nyugati görög ábécé jeleihez, ám a hangzásbeli értékük jelentősen eltért. Ez a körülmény arra utal, hogy a kár és a görög írás még szójeles korában lehetett kapcsolatban egymással. A betűk eltérő hangalakja azáltal keletkezett, hogy a szójelek által jelölt szavakat lefordították az átvevő nyelvre (ez a görög, vagy a föníciai is lehetett?), ahol aztán a lezajló akrofónia során önálló betűk keletkeztek, azonos jelformákkal, de eltérő hangalakokkal.
4. ábra. Kár írással lejegyzett szöveg (Diringer nyomán)
Káriában, egy várost kivéve, balról jobbra írták, Egyiptomban azonban jobbról balra vezették a kár írás sorait. Több jel és szöveg ma is vitatott, vagy ismeretlen jelentésű. Ez a sorvezetési bizonytalanság arra utal, hogy a kár írás, vagy elődje korábban elterjedten alkalmazta a rovástechnológiát s az új technológiákra való áttérés kezdetben nem lehetett mentes a bizonytalanságoktól.
5. ábra. Jensen a ciprusi szótagírás jeleivel kár szótagjeleket vet össze
Thomas W. Kowalskinak 1975-ben sikerült helyesen meghatároznia számos fonetikai értéket és a rendszer alfabetikus voltát illetően az egyiptomi-kár kétnyelvű sírszövegek alapján. Ezt a megközelítést John D. Ray (1981), Ignacio-Javier Adiego és Diether Schürr elfogadta, helyesbítette és/vagy kibővítette. 1996-ban hosszabb kár feliratot találtak az ókori Kaunoszban, egy párhuzamos (kétnyelvű) görög változattal együtt, amely lehetővé tette az addig kapott adatok megerősítését.
Jensen a kár írásról
Jegyzetek
(1) Hérodotosz leírása arra utal, hogy a károk nem az indoeurópai hódítók, hanem a terület őslakói közé tartoztak s ez összefügghet a kár és a görög írásjelek formai hasonlósággal párosuló tartalmi eltéréseivel. Felmerül a kérdés, hogy az őslakosoktól, például a hatti/hettita (újabban luviainak nevezett) hieroglif írásból, a krétai hieroglif írásból, vagy ezek valamelyik leszármazottjából, rokonából a görögök átvehették-e az ábécéjüket? Ezt felvethetjük akkor, amikor a luvit a kár nyelv rokonának tekintik. Különösen érdekes ez, ha a székely írást és a hettita (luviai) hieroglif írást 20 formai és ezen belül 12 tartalmi összefüggés kapcsolja egymáshoz.
Figyelembe vehetjük Fáy Elek adatát is, aki szerint Fönícia eredeti lakói is károk voltak, akik például a hajózásra is megtanították a föníciaikat. A föníciaiak pedig megőrizték annak emlékét, hogy őket Taautosz (tátos?) tanította az írásra.
Történeti, régészeti és írástörténeti felismerések miatt gyanúba keverednek a Mészáros Gyula szerint a hattiakból kialakult szkíták, akik a Kr. e. I. évezredben közvetíthettek Anatólia és a Kárpát-medence között és a Fehér Bence által közölt Kárpát-medencei szkíta írásemlékek ezt mintha igazolnák is.
Érdekes és egyelőre alig megoldhatónak tűnő összefüggések ezek, amelyek miatt érdemes tekintetünket a kár írásra és kapcsolataira vetni.
Jegyzetek
(1) A hurrita/harri népnév "harcos" jelentésű. Ha a kár/kara és a hurrita/harri népnév valóban rokonságban állnak egymással, mint azt a hasonlóság és a területi-időbelis közelség alapján feltételezzük, akkor a magyar harcos szó is rokona lehet a kár népnévnek.
Irodalom
Fehér Bence: A Kárpát-medence első ókori feliratcsoportjának meghatározásához
Révész Péter: A minószi "lineáris A" írás megfejtése (video)
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: Szkíta tartalom
Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Aligha találna jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van.
A veleméri Lugasvég (a Csinyálóházzal, egy különleges őrségi szállással szemköpszt) a nyári estéken igencsak alkalmas baráti beszélgetések lefolytatására
A veleméri Lugasvég (a Csinyálóházzal, egy különleges őrségi szállással szemköpszt) a nyári estéken igencsak alkalmas baráti beszélgetések lefolytatására
Egy apróságot jegyeznék meg a cikk kapcsán. Nincs KÁR írás, hanem Kara a nevük.
VálaszTörlésCares, or Karaec were the inhabitants of the southwest region of todays Anatolia. In hellen writings they are appear in Homer Illiad (II, 867) who calls them "barbarophonoi" - strange languagers, also mentions that Miletos was a huge Karaec city. According to legacy writings - Herodotus saying that Karaec name originates from their king Kar (Herodotus 1.171). Homer saying also that Karaec joined to the troyan war against the akhay's (Iliad 2.865). Later the jewish ionians massacred many of them, and they had to escape with other celtic tribes.
However, 547 BC Karai region still exists as satrap of the Medes, and Achemenid persian empire, with their own king. This region has been famous - because one of the world 7 wonders stood there. Mausolos (377-353 BC) grave - the Mausoleion, and the expression "mausoleum" is coming from this building name.
The Kara's path is the same as other celts are moved, and the last point is the caribbeans, and before that the Iberian peninsula....
...és éppen ezért van rengeteg hasonlóság Peruban és Equadorban...de ez már egy másik történet.
Koszonom a hozzaszolast! Én azonban megmaradok a kár népnév mellett.
TörlésA megszokas miatt. A kara egyébként torokul feketet jelent, vagyis értelmesebb.
VálaszTörlésHa szabad hozzászólni.... véleményem szerint a magyar szavak végén elhelyezkedő "a" hang magára a megfogalmazandó tárgyra, fogalomra, stb. mutat. Az "a" hang előtti tartalom pedig a jellemző ismeretet teszi hozzá. Az "a" nevelőként is funkcionál, legalábbis így tanuljuk, de nem csak így értelmezhető. Kara | A Kar (illetve ékezetes verzióik) szövegkörnyezet is befolyásolhatja, hogy az "a" hang hol helyezkedik el. Szerintem a magyar szavakat használó (azonban ezt kutatásaik során esetleg nem felismerő), a magyar szavak logikai értelmét nem ismerő külföldiek, képtelenek helyesen visszadni a valós jelentéstartalmat. Mindehhez ismerni kell ékeket használó anyanyelvünket. Tisztelettel és üdvözlettel, Molnár Attila
VálaszTörlésKöszönöm! Biztos, hogy a magyar nyelv ismerete előnyt jelent a kutatásban és ezt kötelességünk kihasználni. Köszönöm a hozzászólást!
Törlés