El Iconocastla mutatta be a világhálón az alábbi maja jáde lemez fényképét (1. ábra). Leírása szerint a késő klasszikus korszakból származik (a kb. i. sz. 600 és 800 közötti időszakból). Hasonló tárgyakat találtak a guatemalai Nebajban, ez a különleges példány azonban a mexikói Teotihuacanban került elő. A civilizáció egyik legkiválóbb jáde faragványának tartják. A kő egy maja uralkodót vagy urat ábrázol, aki trónon vagy emelvényen ül. Ünnepélyes öltözetben ábrázolják, ami tükrözi előkelő, vagy szent voltát. A székely írás hieroglifikus változatát ismerők számára szembetűnő, hogy az alak fején a magyar hieroglif írás jeleiből alkotott jelmontázs látható (2. ábra). A jelen cikkben e jelmontázs olvasatát adom meg a magyar hieroglif írás segítségével, bemutatva néhány párhuzamát is.
1. ábra. Maja jáde faragvány Teotihuacanból, az antropomorf alak fején magyar szójelek párhuzamai
2. ábra. Az antropomorf alak fején lévő hieroglifikus jelmontázs
3. ábra. A jelmontázs központi gondolata az "eget tartó folyó" ábrázolási konvenció, amelynek olvasata: Nagy nagy nagy jó (mai magyarságal: Nagyon nagyon nagy folyó)
4/b. ábra. A székely írás "l" (él, élő) jele
4/c. ábra. Dobronaki hímes tojás él, élő hieroglifája vízszintes és függőleges vonalakkal, amelyek feltehető jelentése: "eső, víz, folyó"
Amennyiben a 4/a. ábrán lévő jeleket egyenként olvassuk el, akkor a Ragyogó, ragyogó, ragyogó ... nagy szöveget kapjuk.
Ám az is lehetséges, hogy ezen ábra jelsorozata az él, élő hieroglifa (grafikailag a magyar árpádsávok, a szót tekintve pedig a görög Heliosz, a sémi Elohim, az iszlám Allah név) megfelelője. Ez esetben a jel az égboltból aláhulló esőt, az onnan kiinduló szent folyókat ábrázolhatja.
A dilemmát további kutatás, az előkerülő párhuzamok elemzése tisztázhatja.
5. ábra. A jelmontázs e két jelének Nagy jó (mai magyarsággal: Nagy folyó) az olvasata balról jobbra
6. ábra. A jelmontázs e részlete egy szimmetrikus szöveg, amelynek a középről kiinduló olvasata: Ragyogj, ragyogj, ragyogj jó (mai magyarsággal: Ragyogj, ragyogj, ragyogj folyó)
A 6. ábrán olvasható, folyó ragyogását említő szöveg a Tejút hasadékában karácsonykor kelő Napra, a napisten újjászületésének ünnepére utal. Ez az ősvallási kötődés és konkrétan a ragyogó folyó emlegetése gyakran megtalálható az eurázsiai hieroglif szövegekben is. Ez azt jelenti, hogy az amerikai indiánok Újvilágba való átköltözésekor már létezett ez a jelhasználat és ez az ősvallási gondolat, amit a maja lemezen, valamint az avar és a magyar népi jelhasználatban ki tudunk mutatni (7. és 8. ábra). Mivel a fenti példákkal illusztrált hieroglif írásból alakult ki a székely írás, ezért a magyar nemzeti írásunk születésének az időpontja is a paleolitikumban volt.
7. ábra. Zamárdi avar szíjvég az "eget tartó folyó" ábrázolási konvencióval, a bal oldalon kiemelt hieroglifák olvasata fentről lefele: Ragyog nagy jó sar (mai magyarsággal: Ragyogó Nagy folyó úr), az ábra jobb szélén fentről lefele a székely írás megfelelő "r" (ragyogó), "n" (nagy), "j" (jó "folyó") és "s" (sar "sarok, úr") jelei
8. ábra. A korondi gyertyatartó (veleméri Sindümúzeum) az Istennel azonosított Tejutat (égi folyót, világoszlopot, vagy világfát) jelképezi, ezért jelenik meg rajta több példányban a maja és az avar írásemléken is szereplő jó "folyó" hieroglifa és olvasható el rajta a tulipánszerű Isten szó
Varga Géza (2025): Az Árpád kori ÉH 143 ezüstdénár hieroglifikus mondatai
Varga Géza: Sindümúzeum (tárlatvezetés és tárgyak)
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház elő- és utószezonban 3-at fizet, 6-ot kap kedvezménnyel vehető igénybe a teljes ház igénylése esetén.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése