Acoma indián edény magyar hieroglifákkal írt istenidéző szöveggel.

Az acoma indián edényt bemutató 1. ábra bal oldalán kiemeltem az istenidéző szertartás hármas jelcsoportját.

1. ábra. Acoma edény istenidéző szertartás szövegkönyvével (balra a hármas tagolású szövegkönyv, jobbra a székely írás "r" betűi a szár "úr" szójel két oldalán)

2. ábra. A szójelek nem jelölik a ragozást és gyakran van több jelentésük, ezért a ferde vonalak elolvashatók ragyogj, ragyogj, ragyogj, vagy akár ragyogtál, ragyogtál, ragyogtál alakban is

A szertartás első szakaszában szólongatják az Istent, aminek rögzítésére a székely írás "r" betűjéhez hasonló, de itt a ragyogj szót rögzítő szójeleket használnak.

Középen a létra egyfajta istenjelkép, mert az égbe jutás eszköze s mert az istenidéző szertartások kézikönyvében középen az Isten jelképe, vagy ábrázolása szokott megjelenni. A magyar népi jelhasználatban is megtalálható ez a létraszerű jelforma, ám a hangalakját nem ismerjük. Lehetséges, hogy a szár "úr" hieroglifánk képszerűbb változatával azonosítható, de ez egyelőre nem bizonyos. A hasonló írásemlékek előkerülésével és megértésével talán tisztázódik ez a kérdés is.

A harmadik szakaszban búcsúztatják az istent, amihez a ragyogtál-ként is olvasható ferde vonalat alkalmazták.

Az ábra jobb oldalán a székely írás "r" betűi között a szár szójel látható.

Egy középkori párhuzam a budai Vár kútjából (2. ábra).

2. ábra. Budai középkori korsó a hieroglifikus Ragyogj, ragyogj, ragyogj ... Szár! (mai magyarsággal: Ragyogj, ragyogj, ragyogj ... Uram!) mondattal (fotógrafika, középen, jobbról balra olvasva), a kancsó bekeretezett Ragyogj, ragyogj, ragyogj ... Uram! mondata (balra), valamint a székely írás "sz (szár "növényi szár, úr") és "r" (ragyog, ragyogj, ragyogó) rovásjelei (jobbra) 

Irodalom

Varga Géza: Budai Árpád kori kancsó a hieroglifikus "Ragyogj, ragyogj, ragyogj, Uram!" mondattal

Varga Géza: Istenidéző szertartások szövegkönyve

Varga Géza