Kaptam egy levelet az Academia.edu tudományos folyóirattól, amellyel meghívott egy Szent Koronával foglalkozó dolgozat megvitatására:
Dear Géza,
Academia has invited you to join the discussion of Miklós Barabássy's paper “A "görög koronának" nevezet Szent Korona alsó része mérnöki szemmel”. You have been invited either because you are following Miklós Barabássy or because Academia thinks you'd be interested based on the overlap between this paper and what you read and write on Academia. Ich werde diese Artikel auch auf Deutsch zur Verfügung stellen. To view the paper and comments, please follow the link below: Join the Discussion for free
Kedves Géza!
Az Academia meghívta Önt, hogy csatlakozzon Barabássy Miklós „A „görög koronának” nevezett Szent Korona alsó része mérnöki szemmel" című dolgozatának vitájához. Azért kaptál meghívást, mert követed Barabássy Miklóst, vagy azért, mert az Academia úgy gondolja, hogy érdekelné a jelen dolgozat és az Academián olvasott és írt tartalmak közötti átfedés.
Csatlakozzon ingyenesen a beszélgetéshez!
Elolvasván a dolgozatot, találkoztam benne a Krisztus-zománc ciprusainak említésével, ezért csatoltam egy ezzel foglalkozó cikkem linkjét:
Istenidéző szertartás szövegkönyve a Szent Koronán
Ez az istenidéző szertartás a második fontos tényező, ami a Szent Koronát beavató koronává teszi. Az első az, hogy az uralkodót a világ közepével azonosítja, az Isten helyén jeleníti meg. A beavatáshoz nyilvánvalóan szükség volt az isteni jóváhagyásra. Ez azonban kereszténység előtti sztyeppi hagyomány lehet. (1)
Amire tanulságos választ kaptam Barabássy Miklós szerzőtől:
Kedves Varga Géza! Köszönöm hogy olvassa az írásaimat! Én azonban nem szellemi oldalról hanem materiális szemszögből vizsgálom a koronát. Én ezt is nagy tisztelettel tudom tenni. Kérem ezért hozzászólásait az én materiális tanulmányaimhoz fűzze! Azt vitathatja, elfogadhatja, de kérem tartozkodjon az én honlapomon a metafizikai véleménye közlésétől.
Géza Varga: Jogos igény! Megpróbálok alkalmazkodni hozzá. Azért gondoltam megemlíthetőnek, mert a cikkében szóba kerültek a ciprusok. Így esetleg anyagi vonatkozásai vannak a szellemi dolognak, mert általában egy fa szokott állni a képeken, az is középen. Itt kettő kellett, mert az egyik hívogatta, a másik búcsúztatta az Istent. Azaz e ciprusok esetében a metafizikai és az anyagi elemek átfedték egymást. Egyik nélkül nem érthető meg a másik. Remélem, ezért megbocsátja nekem a szellemi, szemantikai érdeklődésemet. Az igaz, hogy ettől általánosan tartózkodni szoktak a kutatók. További sok sikert kívánok!
A szemantika fejlődése és története ugyanúgy, vagy hasonlóképpen követhető, mint az anyagi-technikai vonatkozásoké s ezek együttesen írják le, magyarázzák meg ezt a királyi ékszert. Ezért, amikor például a Szent Korona születésének idejét kutatja a szerző, tudatosan figyelmen kívül hagyva a hun-avar-magyar körhöz kötődő jelhasználatot és nyelvi anyagot, akkor könnyen féloldalasra sikerülhetnek, mellékvágányra csúszhatnak a végkövetkeztetései. A legnagyobb tiszteletem mellett sem gondolom követendőnek a Szent Koronában megőrződött tudás szemantikai felének (a hun-székely íráshoz kötődő jelhasználat és nyelvemlékek) figyelmen kívül hagyását, mert a hiányos alapadatokra épített következtetés megbízhatósága csökkenhet.
Barabássy Miklós: "Kérem ezt a típusú fejtegetést a bejegyzésemmel kapcsolatban a továbbiakban mellőzni. Ellenkező esetben kénytelen vagyok drasztikusabb megoldáshoz folyamodni. Köszönöm."
Ez a fenyegetés megakadályozta a további hozzászólásaimat (2). Ettől persze a Szent Koronának még továbbra is létezik a szellemi természetű mondanivalója, meg az elolvasható hieroglifikus jelkészlete is, legfeljebb azt nem Barabássy Miklós fórumában beszéljük meg.
Ezért azt is csak itt mondom el, hogy Barabássy Miklós cikkében sorozatosan megjelenik egy sajátos ellentmondás a készítés helyét illetően. Szerinte a Szent Korona nem egy műhelyben készült. Ez könnyen lehetséges, ám nem mindegy, hogy hol és mikor szerkesztették őket egységbe, mikor lett korona az alkatrészekből. Az egyes részek valóban készülhettek Bizáncban, Magyarországon, vagy nyugaton is, a hun Keletet azonban a szerző meg sem említi.
Egyrészt elmondja, hogy a Szent Korona abroncsának aranya gyenge minőségű ötvözet, egy idézett vélemény szerint silány. Albert Böecker pedig kifejezetten arról beszél, hogy Bizáncban tisztább aranyat használtak, a magas ötvözöttségű nem volt méltó Bizánchoz. Barabássy Miklós mégis azt állítja, hogy az abroncs zománcképei a bizánci zománcművészet legszebb darabjai közé tartoznak. Úgy tűnik - mondja - hogy ezeket a zománcképeket a jelenlegi abroncsra készítették. Ezek nyilvánvaló és feloldatlan ellentmondások. (3)
Arról azonban nem tesz említést, hogy a jellegzetes sztyeppi jelek - ha ezek valóban sztyeppi jelek, mint azt az eddig kutatás és a székely jelekkel való rokonságuk alapján sejteni lehet - mit keresnek a zománcképeken (2. ábra). Nyilvánvalóan a hun ősvallás jelkészletéből kerültek a keresztény zománcképekre a székely írásjelek felmenői és rokonai. Ezért könnyebb azt gondolni, hogy nem Bizáncban, hanem a hun időkben a mervi oázisban működő keresztény püspökség megrendelésére (vagy műhelyében?) készültek a korona alkatrészei.
3/b. ábra. Szarmata rúdvégi mondatjel, a kövekből rakott világoszlop (a Tejút) csúcsán trónoló isten jelképével, olvasata a magyar hieroglif írás segítségével: Magasságos ős köve
A pártán lévő azsúr zománcokról csak annyit árul el a szerző, hogy azok nem készülhettek sem nyugati, sem bizánci műhelyben (4). Ennél sokkal többet nem is mondhat, ha meg sem próbálja értelmezni a képjelek képi tartalmát. Az áttetsző zománcok ugyanis a keretük íves, vagy csúcsos alakjától függően a Nagy ország, vagy a Sar ország (mai magyarsággal az Úr országa) mondatot rögzítik a magyar hieroglif írás jeleivel. Az ősvallás égről alkotott elképzeléseit ismerők számára az is nyilvánvaló, hogy az azsúrzománcok azért áttetszőek, mert a régiek az eget jéghez, üveghez hasonló kőből valónak gondolták (3. ábra).
Hasonló következtetésekre juthatunk a lépcsős toronytemplom (a világoszlop) Szent Koronán látható ábrázolását illetően is (4/a. ábra). Ennek is a hun, avar és magyar ábrázolásokon találjuk a párhuzamait (4/b-d). Természetesen előfordulhat ez az ábra bizáncinak minősített tárgyakon is, ám - ha ilyennel találkoznánk - akkor az csak a kutatás ilyen irányú (a hieroglifák felé néző) kiterjesztésének fontosságát húzná alá.
Hogy Barabássy Miklósnak a magyar hieroglifáktól és általában a szemantikától való elzárkózása mennyire igazolja a megbízhatóság csökkenésére vonatkozó álláspontomat, azt a dolgozat alábbi részlete illusztrálja: "Günter Wolf német történész szerint a két oldalon lévő ciprust nem lehet bizánci keresztény felfogás szerint értelmezni mert a ciprus a halált jelképezi. A Pantokrátor mellé, mint az örök élet jelképe, a pálma talál. Itt jegyzem meg, hogy a tuja ciprusféleségek megnevezése németül Lebensbaum (jelentése életfa) aminek a gyökereit nem ismerem, de nyilván ellentétben áll a bizánci keresztény kultúrával. Ráadásul germán nyelvterületen nincs is pálmafa. A Krisztuskép és a keresztpánt Pantokrátora az a két olyan egyedi művészettörténeti példa, ahol a Pantokrátor két tujával jelképezett életfa között jelenik meg. Ezért legtöbben a két kép között valós kapcsolatot vélnek, úgy, hogy az egyik a másik másolata. Hogy melyik az eredeti annak eldöntésére Pap Gábor művészettörténész észrevételeit tartom elfogadhatónak. Ha megfigyeljük a keresztpánt életfáit, (A Krisztus lemez két oldalán látható), akkor azokon egy olyan organikus lombozatot látunk melynek díszítési ornamentikája megegyezik az apostolok esetében is használt ornamentikával. A Krisztus melletti életfa törzse bár megegyezik a keresztpánt életfáinak törzsével de a lombozat teljesen természetellenes, mivel a ciprusok ágazata nem látszik, a díszítése is értelmezhetetlennek tűnik."
A ciprusok jelenléte és értelmezése alapjaiban érinti Barabássy Miklós eredeztetés-elméletét. Ő a technikai megoldások vizsgálata alapján 1000 után és német területen képzeli el a Szent Korona egyes elemeinek születését. Elmondja, hogy ezt a tuja ciprusféleségek megnevezése németül Lebensbaum (jelentése életfa) megerősíteni látszik - ám hozzátehetjük, hogy ez az értékelés hun eredetű lehet a németeknél. Megemlíti azt is, hogy ez a minősítés nem származhat Bizáncból, mert a ciprus ott a halált jelenti. További két tény is ellene szól a német eredeztetésnek, mondja a szerző: egyrészt német nyelvterületen nincs ciprus, másrészt "a díszítése értelmezhetetlennek tűnik". Ismét csak azt tehetjük hozzá, hogy mindezek megmagyarázhatók a hun hatással. A hunok jártak, sőt otthon voltak Perzsiában, ahol a ciprus őshonos és ahol a tűzimádó kultusszal összefüggésben a kemény, illatos és égetve is kellemes szagú fájukat örökkévalónak és elpusztíthatatlannak tartották. A szerző számára értelmezhetetlen "díszítés" pedig a hunok által használt magyar hieroglif írás. A Krisztus zománcon egy istenidéző szertartás hieroglifikus szövegét rögzítették s e szöveg néhány szójele jutott a ciprusokra.
4/a. ábra. A Szent Korona Szent Péter zománcának részlete a Magas kő olvasatú, a világoszlopot jelképező lépcsős toronytemplomot ábrázolja
4/b. ábra. Magyar báni dénáron a királyságot jelképező kettős kereszt (égig érő fa, Tejút) tövében szerepel a lépcsős toronytemplom
4/c. ábra. Avar fémlemez a lépcsős piramis ábrázolásával a zamárdi temetőből
Jegyzet
(1) Tudjuk, hogy a polichróm ékszerkészítés divatja keletről, éppen a hunokkal jött Európa középső és nyugati térfeleire. Szergej Botalov arról is tájékoztat, hogy a hun leleteket a régészek előszeretettel minősítik szarmatának, vagy germánnak. Ennek fényében a szerző technikai jellegű elemzései is féloldalasnak tűnnek, mert dolgozatában háttérben marad a keleti (hun stb.) ékszerek világa. A német környezetben megtalált rendkívül érdekes ötvöstechnikai párhuzamok akkor lennének igazán bizonyító erejűek, ha a keleti ötvöstechnikai megoldásokról is tájékoztatna.
Irán északi része (benne az ékszerkészítéséről híres, üveggyártással is rendelkező Merv) vagy 150 évig adózott a heftalita hunoknak. Ezzel összefüggésben a magyar krónikák királylistájában Keve és Keár alakban szerepel két iráni császár: Kavád és Khoszró (Nusirván) neve. Kavádot a hunok ültették vissza Irán trónjára s a hun feleségétől született meg Khoszró Anosirván, akitől a török források szerint a Szent Koronát kaptuk. Erről részletesen írtam az irodalomjegyzékben szereplő dolgozatomban.
A hunok meghatározta Kelet emlékein százszámra találunk a magyar hieroglif írás jeleivel elolvasható mondatokat. Minden okunk megvan arra, hogy a Szent Koronán létező hasonló hieroglifikus (ősvallási vonatkozású jelekkel írt) mondatokat figyelembe vegyük.
(2) Ez a módszertani jelentőségű fordulat illusztrálja azok gyakorlatát, akik a szakmai felvetésekre csak jelzőosztogatással és "drasztikusabb" megoldások kilátásba helyezésével képesek válaszolni. E megközelítés szerint a szemantika eleve másodrangú kutatási terület, különösen, ha az ősvallási vonatkozású, a székely írással és a hun-magyar azonosság álláspontjával kapcsolatos. A szerző "mérnöki szemmel" vizsgálja a Szent Korona alsó részét, ami a komolyan vehető megállapításai körét korlátozza.
(3) Barabássy Miklós a Szent Korona abroncsát bizánci királynői tiarákhoz hasonlítja, ám megjegyzi, hogy Bizáncban nem volt szokásban a beavató korona és a koronákat nem örökölték. A bizánci uralkodócsalád tagjai nem is zománcképekkel, hanem csak ékkövekkel díszített koronákat viseltek.
(4) A transzlucid, vagy más néven „ajour” zománcokból nyolc darabot találhatunk a Koronán, amelyek a pártázat alkotóiként csúcsos és íves foglalatban helyezkednek el. Áteső fény hatására zöld és kék színben tündökölnek. E zománctípus kialakítása igen magas szintű zománcművészeti képzettséget igényel, ugyanis a zománc mögött nincs hordozó aranylemez, azt a kiégetés után eltávolítják. A pártázat áttetsző zománcai mind technikailag, mind formailag erősen különböznek a többi zománcképtől.
Irodalom
Révay Péter Turócz vármegyei főispán rövid emlékiratai Magyarország több mint 600 éve tündöklő Szent Koronájának eredetéről, jeles és győzedelmes voltáról, sorsáról (Megjelent: Katona/1979)
Katona Tamás (szerkesztő): A korona kilenc évszázada, Magyar Helikon 1979.
Barabássy Miklós: A "görög koronának" nevezett Szent Korona alsó része mérnöki szemmel (academia.edu)
Varga Géza: A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma
Varga Géza: Eszik-e, vagy isszák a magyar hieroglif írást?
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: Istenidéző szertartás szövegkönyve a Szent Koronán
Varga Géza
Cserépmadár szállás (parasztházból kialakított őrségi szállás) 3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy
Csinyálóház (különleges szépségű lakosztály önálló épületben) 2 háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy
Ötvös Nagy Ferenc
VálaszTörlésSok mindennel egyet értek! Barabás amikor készítette a tanulmányát személyesen keresett meg, többször találkoztunk. Részéről a megkeresésének technológiai bizonytalansága volt az oka. Ötvöszománc technikák és technológiák azaz a készítés körülményei, helyszín már ekkor nem értettem vele egyet sok mindenben. Az iďő múlásával kénytelen voltam elhatárolódni tőle, annak ellenére, hogy a korona készítésének lehetséges módjával sem értettem egyet, habár sehol nem hivatkozik rám, a könyveimre stb. Sok esetben mesterem Péri József megállapításaival is vitába szállt...Összegezve, Barabásnak jeleztem, hogy nem akarok részt venni egy szakmaiatlan korona vitában!!!
Varga Géza: Köszönöm a tájékoztatást! Miben tért el az álláspontotok?