A pécsi előadássorozat különleges csemegéjének tekintem a beszámolót az eddig a szakma és az érdeklődők számára is jobbára ismeretlen helyi hieroglifikus írásemlékekről (1-5. ábra). Megemlítem még, de nem sorolom a hieroglifikus írásemlékeink közé a Jókai utcában megtalált, jól ismert rovásírásos pajzsot (6-8. ábra), mert az az eddigi megfejtések alapján alfabetikus (1).
1. ábra. A pécsi székesegyház altemplomában megtekinthető hieroglifikus mondatjelet az utolsó előadás során ismertetem, az olvasata: Óg az Egy ős (mai magyarsággal: Óg az isteni ős)
2. ábra. Ornamentális kőlap a pécsi székesegyházból a Szentkereszt-oltár környékéről, az olvasata: Egy ős úr
3. ábra. A pécsi sisak (IX. szd. vége, X. szd. eleje) a lépcsős toronytemplom (a "magas kő") elolvasható ábrázolásával
4. ábra. A pécsi ócskapiacon vásárolt (talán szajki eredetű) avar szíjvég, az olvasata: Lyukó, a nagy, ragyogó király szár (mai magyarsággal: Lyukó a nagy, ragyogó, király úr)
5. ábra. Pécs Nagykozár Üszögpuszta hun kisszíjvég, az olvasata: Lyukó a nagy, ragyogó szár (mai magyarsággal: Lyukó a nagy, ragyogó úr)
6. ábra. A hieroglifikus mondatjelet hordozó XI. századi pécsi gyűrű jeleinek olvasata: Bél a Lyukó ügy (mai magyarsággal: Bél a Lyukó-folyó)
7. ábra. Hird, homokbánya avar korong a sarok hegyén álló égig érő fával és Egy jó Isten olvasatú jelekkel
Jegyzetek
8. ábra. A Pécs, Jókai utcai rovásírásos kőpajzs fényképe
9. ábra. A Pécs, Jókai utcai rovásírásos kőpajzs rajza az emléktábláról
(1) Idézet Ruzsinszky László: A ragozó ősnyelv írásának világtörténetéből (2000, Komló, szerzői kiadás) a pécsi rovásírásos emlékről: A pécsi középkori városfalak feltárásakor, annak déli szakaszán került elő, az egykori Szt. Benedek templom romjai körül 1984-ben. Az eredetileg román stílusú templomot nagy valószínűséggel a 13 sz. végén gótikussá építették át. Körülötte temető terült el (Kárpáti Gábor régész közlése).
A kőbe vésett pajzs 6×8 cm méretű, a pécsi Janus Pannonius Múzeumban őrzik.
A pajzsmező felső része sérült, de a rovásírás jól látható. Két átló a mezőt négy részre osztja. Feltehetőleg a Benedek rend monogramjaként nevének kezdő B betűjét adja. A monogram két szárát alul egy egyenes köti össze, amivel a B jelbe a rovó (véső) az A jelét is belerótta: [rovásírásos X, fektetett hegyes csúcsú P] Olvasata így: a BA.
A mezőrészek olvasását jobb szélről kezdve két ligatúrát találunk, felbontásai a következők:
[rovásírásos karakterek]=Szent.I
[rovásírásos karakterek]=VaGYUNK (lásd: Nikolsburgi ABC “unk” jelét)
A felső mezőrész jelei jobbról balra = aKIeSZTeR
Bal mezőrész fentről lefelé = ANa, eRZSéBeT
A teljes olvasat tehát:
ABA SZENT(je)I VAGYUNK (AKI)
ESZTER, ANNA, EZSÉBET
A lelet kormeghatározására két adat vehető figyelembe. Egyrészt a pécsi Benedek-templom az 1232. évi pápai tizedjegyzékében fordul elő először. Másrészt ismert, hogy a Pécsi Egyházmegyéhez tartozott az Aba nemzettség szállásterülete Baranya-Somogy határán. A mai napig is fennálló Abaliget község, mint birtokközpont az 1323-i pápai tizedlistán már jelentős helyként ismert. Eszter, Anna, Erzsébet innen származnak a felirat tanúsága szerint. A feliratos monogram közös síremléküket jelölhette.
Eme adatok összevetésével tehát becses rovásemlékünk 1232-1332 közötti, pontosan a Marsigli-féle rovásbot nyelvemlékével egyidős! Ezzel bizonyított, hogy a korabeli Magyarország egész területén használatban volt az ősi magyar írásmód.
10. ábra. Emléktábla a Jókai utcában
Irodalom
Ha Ön a leírások alapján még nem tudta eldönteni, hogy Veleméren van-e az a hely, amelyről egész életében álmodott, akkor ezen a hídon kell átjönnie s azután jobbra kell kanyarodnia ...
Pár évvel ezelőtt voltunk Veleméren. Ott egy szép, Árpádkori templom is van. Pap Gábor művészettörténész Pécsett tartott egy kétórás előadást ezen templomról. Nagyon érdekes és értékes előadás volt. L.
VálaszTörlésA veleméri templom értékeinek megismertetéséért sokat tett Pap Gábor. Szentháromságkor minden évben jönnek látogatók, akik a napsugár templombeli járására kíváncsiak.
Törlés