Kaptam egy levelet Tiszaalpárról, benne egy rovásfelirat képével (1. ábra). Csak azt tudtam megígérni a levelet küldő Zsigó Ferencnek, hogy közreadom. Akinek van ideje bogarászni, az ezt megtehesse. Csak a mellékelt 1817-es közlemény átnézése és a vonatkozó részlet megtalálásának időigénye is meghaladta az erre fordítható perceimet. Remélem lesz valaki, aki jobban ráér az effajta, feltehetően betűző, esetleg hamisított szövegekre. Sok szerencsét!
1. ábra. A tiszaalpári pecsétnyomó mellett közölt rovásszöveg (Tudományos gyűjtemény, 1817.)
Kedves Varga Úr!
Az imént én hívtam telefonon Tiszaalpárról és ahogy beszéltük, csatoltam a tiszaalpári pecsétnyomó képét, plusz egy akkori elemzést róla. (ezzel volt egy mezőben a fenti rovásszöveg - VG). Azóta viszont erről elvileg senki nem értekezett. Az elemzés az alábbi linken található 1817-es Tudományos Gyűjteményben van, elnézést nem tudtam kimásolni az ide vonatkozó oldalakat, mert túl hosszú lett volna, így magát a forrást küldeném, ha nem bánja:
Lekötelez a segítségével!
Annyit tennék még hozzá, hogy a hosszabb értekezés a pecsétnyomóról Kállay Ferenc:"Historiai értekezés a nemes székely nemzet eredetéről" c. könyvében van, nem csak a "Tudományos Gyűjteményben" (1817/XI.darab), a Kállay-féle könyv itt is elérhető, a 32.oldalán "Kecskemét pusztáján találtatott.." kezdetű bekezdéstől (más forrásokból tudom, hogy Kecskemét pusztája Tiszaalpár volt):
Ez fontos, mert másképp egy kutató sem fog tudni anyagot találni róla.
Üdvözlettel:
Zsigó Ferenc
Kiegészítés egy hozzászólásból
A hosszabb értekezés a pecsétnyomóról Kállay Ferenc: "Historiai értekezés a nemes székely nemzet eredetéről" c. könyvében van, nem csak a "Tudományos Gyűjteményben" (1817/XI.darab), a Kállay-féle könyv itt is elérhető, a 32. oldalán "Kecskemét pusztáján találtatott.." kezdetű bekezdéstől (más forrásokból tudom, hogy Kecskemét pusztája Tiszaalpár volt):
http://real-eod.mtak.hu/5649/1/000910416.pdf
A Tudományos Gyűjtemény mellékletében mindösszesen a fent is látható kép van a pecsétnyomóról. Tudtommal ezt a pecsétnyomót majd 200 éve senki sem méltatta, nem tudni miért. Lehet elveszett már akkor stb.
Amennyiben megnyitjuk a Tudományos gyűjteményt ebből a fájlból
(http://real.mtak.hu/1932/1/TudomanyosGyujtemeny_1817.pdf), akkor az 1873 oldalból, amiből áll a fájl, az 1618-as oldal alsó harmadában "Jelesebb ennél még a II-ik..." kezdetű bekezdéstől ír a pecsétnyomóról. Az 1710-es oldalon pedig látható az a kép, ami itt is szerepel az oldalon, a pecsétnyomó egyetlen ismert rajza.
Kedves Zsigó úr! Megadná az adott oldalszámokat?
VálaszTörlésa hosszabb értekezés a pecsétnyomóról Kállay Ferenc:"Historiai értekezés a nemes székely nemzet eredetéről" c. könyvében van, nem csak a "Tudományos Gyűjteményben" (1817/XI.darab), a Kállay-féle könyv itt is elérhető, a 32.oldalán "Kecskemét pusztáján találtatott.." kezdetű bekezdéstől (más forrásokból tudom, hogy Kecskemét pusztája Tiszaalpár volt):
VálaszTörléshttp://real-eod.mtak.hu/5649/1/000910416.pdf
A Tudományos Gyűjtemény mellékletében mindösszesen a fent is látható kép van a pecsétnyomóról.
Tudtommal ezt a pecsétnyomót majd 200 éve senki sem méltatta, nem tudni miért. Lehet elveszett már akkor stb.
Amennyiben megnyitjuk a Tudományos gyűjteményt ebből a fájlból (http://real-j.mtak.hu/1932/1/TudomanyosGyujtemeny_1817.pdf), akkor az 1873 oldalból, amiből áll a fájl, az 1618-as oldal alsó harmadában "Jelesebb ennél még a II-ik..." kezdetű bekezdéstől ír a pecsétnyomóról. Az 1710-es oldalon pedig látható az a kép, ami itt is szerepel az oldalon, a pecsétnyomó egyetlen ismert rajza.
VálaszTörlésBennünket persze ebben a rovatban nem a pecsétnyomó, hanem a rovásszöveg érdekel.
VálaszTörlés