Varga Géza írástörténész: A kevermesi megalit olvasata

A 90-es évek végén szántás közben egy kb. 160 cm-es zöldpala tömb került elő Kevermesen, amelynek egy 45 * 23 cm-es darabját elolvasható képjelekből álló rajzolat borítja. Mivel a szántást akadályozta volna, egy markoló segítségével kiemelték a földből és a dűlő szélén található árokba helyezték. Innen egy idő után a kevermesi Magyar Mátyás helytörténész kertjébe került, majd 2007-ben a szintén kevermesi Fábián János és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum régésze Medgyesi Pál közreműködésével az NMK Nemzeti Örökségvédelmi Központjába szállították, ahol Bóka Gergely és Gyucha Attila régészek kezdték el a kő tudományos feldolgozását.

1. ábra. A kevermesi megalit jeleket hordozó felületrészlete

Az elvégzett vizsgálatok a Maros-völgy és a Déli-Kárpátok vidékét jelölték meg a kődarab valószínűsíthető származási területeként. A rajta látható díszítések nyugat-európai párhuzamai alapján a magyarországi késő rézkorra, kora bronzkorra, Kr. e. 3000 tájára keltezték. Ekkor a Baden és Jamnaja kultúra (azaz a gödörsíros kurgánok népe, amely az első sztyeppei eredetű kultúra hazánkban) preszkíta népessége élt az Alföldön. A Jamnaja kultúra népességéből kialakuló szkíták a Herodotosnál fenmaradt szkíta szavak és a régészeti leleteiken olvasható nyelvemlékek alapján magyarul, vagy magyarral rokon nyelvet beszéltek és használták a székely írás jeleinek előzményeit, a magyar hieroglif írást. Ezért esélyünk van arra, hogy a kevermesi sztélé jeleit megértsük, esetleg el is olvassuk.

2. ábra. A kevermesi megalit teljes alakja

Bóka Gergely tájékoztatása szerint a sztélén látható motívumok viszonylag gyakran megtalálhatóak a nyugat-európai megalitikus emlékeken, főleg az úgynevezett folyosós sírokon, például Newgrange-ben. Ilyen összetett jelmontázs csak a Bretagne-i szigeten, a Gavrinis-i sírhalomban fordul elő, ahol a sírhoz vezető folyosó két oldalán található tartóköveket díszítették hasonlóképpen.

3. ábra. A kevermesi megalit 1-es szövegegysége (balra), a jelek avarhun megfelelői: a Gizella kincs nagy szójele, a csömöri hun cikádafibula ég hieroglifája, a kunbábonyi avar sar "sarok, úr" jelek, a szajki avar szíjvég ragyogó szójele (középen, lentről felfele), valamint a székely írás "n", "g", "s" és "kis r" betűje (jobbra)

Az 1-es szövegegység (3. ábra) olvasata lentről felfelé a magyar hieroglif írás szójeleivel: Nagyon, nagyon ... nagy égi sar ragyogj! (mai magyarsággal: Nagyon, nagyon ... nagy égi úr ragyogj!). Ez a szövegegység a sztélé írott felületének középső és felső részén, a leghangsúlyosabb felületrészen helyezkedik el. A szomszédos szövegegységek jelsorai hasonlóak, alig térnek el. Ebből következtetni lehet arra, hogy a sztélé célja az Isten megidézése. Nyilvánvaló, hogy a környezetében istenidéző szertartások zajlottak.

4. ábra. A kevermesi megalit második szövegegysége az eget tartó világoszlopot ábrázolja (ez az ég hieroglifa egyfajta változata), felül három nagy jelentésű, az égboltot jelképező hieroglifa, a világoszlop alján szintén egy nagy jelet látunk, az oszlop felső részén a Tejút hasadékát ábrázoló ős (vagy Lyukó?) szójel, az olvasat lentről felfele: Nagy ős (vagy Lyukó) az égben, nagyon, nagyon, nagy

5. ábra. Balra a kevermesi sztélé harmadik, sar "sarok, úr" olvasatú szövegegysége, középen balról jobbra: három hun jelvény, negyedikként a Szent Korona pártán lévő Krisztus zománcáról a palást egyik jele, valamint jobbra a budapesti késő középkori jelvény az északi sarok felirattal (1)

A 3. ábrán látható kevermesi szövegegység a sar "sarok, úr" szójel változata, amely az égbe vezető, hegyekből rakott lépcsőt ábrázolja. Ez a jel az égbe vezető úttal, a sarkok hegyeivel azonos Isten egyik jelképe. A sztyeppi népek által megőrzött hieroglifa ez, amelyet szibériai sámándobon és sámánköpenyen ugyanúgy megtalálunk, mint az 531 táján a mervi oázisban a szabírhunok számára készített Szent Koronán is.

A kevermesi kő jelenleg a békéscsabai Munkácsi Mihály Múzeum állandó kiállításán tekinthető meg.

A hasonló kősztélék szerte Eurázsiában hasonló jeleket használtak és hasonló ősvallási gondolatokat rögzítenek. Ezt igazolja egy velszi párhuzam is (6-8. ábra)

6. ábra. A velszi kőkör mellé állított sztélére az istennel azonos világoszlopra (Tejútra) utaló Magas kó jó ragyogó szár (mai magyarsággal: Magas kő jóságos ragyogó úr/ura) mondatot írták

7. ábra. A walesi henge sztéléjén olvasható Magas kó, jó ragyogó szár (mai magyarsággal: Magas kő, jóságos ragyogó úr/ura) mondat

8. ábra. A velszi kőkör jelei és a magyar jelkészlet egyezései

Jegyzetek

(1) A budapesti késő-középkori jelvénnyel történtek illusztrálják, miért képtelen a hazai akadémikus "tudomány" megközelíteni a kevermesi sztélé gondolati tartalmát.

A budapesti késő-középkori jelvényt (4. ábra) egy letéti szerződéssel helyeztem el a Magyar Nemzeti Múzeumban. A kevermesi sztélé kutatásakor ez a történet azért érdekes, mert a budapesti késő középkori jelvény tudományos feldolgozása lehetővé tette volna a sztélé egyik jelének megismerését a "szakma" számára is, ám ez a hivatásos "tudósok" némelyikének magyar- és tudományellenes tevékenysége miatt nem történhetett meg.

Az átvételi elismervényen még szerepelt, hogy a leleten rovásjelek vannak. A múzeum előbb hónapokig alaposan megvizsgálta a leletet, majd az általuk megfogalmazott szerződés szerint mint hun cikádafibulát vette át a főigazgató aláírásával. Nem sokkal ezt követően Rezi Kató Gábor főigazgató-helyettes vezetése idején barbár módon lereszelték a lelet jeleket hordozó felületét, talán azért, mert felrémlett a lehetősége, hogy a hun-magyar azonosságot bizonyíthatja. A reszelés és polírozás után megmaradt rovásjeleket Tomka Péter régész latin AK monogrammnak minősítette. Később Tomka Gábor főigazgató-helyettes a feje tetejére állított jelvényen lévő rovásjel-maradékot rontott latin M betűnek nyilvánította. Fehér Bence, a Magyarságkutató Intézet rovológusa ezt a meghatározást megismételte, az általam korábban publikált és neki személyesen is átadott rovásírásos olvasat létét pedig letagadta. A 4. ábrán több változatban is bemutatott sar "sarok, úr" jelet mindegyik "szakértő" sormintának minősítette - ez a jel szerepel a kevermesi sztélén is.

Így adódott, hogy a "tudományos konszenzus" ma sem tud semmi érdemlegeset mondani a kevermesi sztélé feliratáról, gondolati tartalmáról és szerepéről.

Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás