Oldalcsoportok

2021. július 19., hétfő

Honfoglalás kori hieroglifikus "Isten" jelvény Szarvasról

A Civil Múltkutatók blogja adott hírt egy Szarvas közelében fekvő, vélhetően a tatárjárás során elpusztult Árpád-kori település műszeres leletfelderítése során előkerült szórványleletről. A X-XI. századi aranyozott ezüstjelvény rangosabb személy ruházatát díszíthette (1. ábra). Ma a Szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum numizmatikai gyűjteményét gyarapítja. 

A szép lelet az Isten szó hieroglifikus alakját rögzíti, szójelekből alkotott ligatúra, azaz egy világnézetet, nemzeti hovatartozást és nyelvet közzétevő jelvény. Az aranyozott ezüst a honfoglalókra jellemző technikai eljárás. Mivel a hasonló tárgyak több generációt is kiszolgáltak, könnyen lehet, hogy ez tárgy még az Urál, vagy a Kaukázus vidékén, vagy ezektől is keletebbre készült, de egy Árpád kori falu helyéről került elő a Kárpát-medencében. 

Különlegessége a nemesfémbe foglalt Isten ligatúrának, hogy az általában szokásos sorrendtől eltérően alul van az ős, felül pedig a ten hieroglifa. Ez a fordított sorrend máshol is megjelenik, például a kenderesi templomban, vagy a rokon népek (1) jelkincsében, a világ legtávolabbi pontjain is (2. ábra)


1. ábra. Szarvasi aranyozott ezüstjelvény az Isten szóösszetétellel (középen), az összetétel ős és ten hieroglifái (balra, lentről felfele), valamint a hieroglifák 1400-as évekből származó alakja a székely írás nikolsburgi ábécéjében (jobbra)




2. ábra. Amur menti sziklarajz Isten hieroglifával (Kr. e. 4000 tájáról, balra), acoma indián Isten mondatjel (középen) és a kenderesi megfelelőjük (jobbra)



Jegyzetek

(1) A rokon népek körét valamivel tágabban határozom meg az akadémikus "tudományban" szokásosnál. A komolyan vehető nyelvészek (pl. Mario Alinei, Otto von Sadovszky, Csőke Sándor és mások) álláspontját elfogadva ide értem többek között az etruszkokat, a hunokat és a penut indiánokat is, forogjon bár Hunfalvy Pál és követőinek tábora a sírjában, vagy az ágyában. Kénytelen vagyok így dönteni, mert a rovológia tanúságtételét is figyelembe kell vennem - ellentétben a finnugristákkal, akik a hieroglifikus nyelvemlékek figyelmen kívül hagyásával akották meg a levitézlett világképüket. 


Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: Honfoglaló tartalom

Varga Géza: A kenderesi Isten hieroglifa segítette az otrantói hős nevelkedését

Varga Géza: Acoma agyagdoboz a "Magas kövön ragyogó Dana isten" mondattal

Varga Géza: Neparáczki Endre nem mond igazat, mert vannak honfoglaló nyelvemlékek

Varga Géza: Karosi hunfoglalók, Révész László és Török Tibor nézeteltérése

Varga Géza: Mióta és miért tekintik nyelvemléknek a rovásírásos szövegeket a finnugrászok?


Varga Géza 



Az egykori borospince lejárója a veleméri Cserépmadár szálláson


Video a szállásról és környezetéről 

Cserépmadár szállás (3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy) egy hangulatos őrségi szállás

Csinyálóház (2 háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy) különleges szépségű őrségi szállás

Őrségi látnivalók


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése