A longobárdok (1) az Attila halála és Baján bevonulása közötti időszak töredékében uralták a Dunántúl egy részét. Az Elba vidékéről, a cseh és morva területek felől érkeztek a Kárpát-medencébe. Az Elba menti hazájukban még elégették halottaikat s a hamvakat urnákkal temették el. A Duna mentén az V. századra (tehát esetleg hun hatásra) térnek át az elföldelésre. A vagyonos holtakat esetenként a lovaikkal együtt temették el. Hagyatékukhoz tartozik az 1960-as években feltárt kilencvensíros szentendrei longobárd temető, amelyet a VI. század elejétől a közepéig, esetleg a végéig használtak (a longobárdok Kárpát-medencéből történő kivonulásának emlékét őrízhette meg a magyar krónikás hagyomány Zalán futásaként). Az első rendszeres ásatásokat Bóna István vezette. A leggazdagabb sírokba nordikus típusú elhunytakat temettek Kiszely István megállapítása szerint. E temető egyik rézből és ezüstből készített leletét (amelyet Vágó Ádám is közöl) alább bemutatom, elolvasva a rajta lévő jeleket (1. ábra).
A szentendrei hieroglifák párhuzamai
A jelek azonosításakor szerencsés helyzetben vagyunk, mert a fentebb bemutatott székely és magyar népi jelpárhuzamokon túl a szentendrei hieroglifákhoz a szójeles írásokból is rendelkezünk párhuzamokkal.
A székely jelpárhuzamokat az 1/a. ábrán mutatom be.
- A sugaras Nap szójelnek a székely írásban nincs tökéletes párhuzama. A székely írásban akad ugyan egy sugaras napábrázolás, de az egyrészt nem kör, hanem szilvamag alakú (ez persze nem számít nagy eltérésnek), másrészt nem a Nap, hanem az "ü" (Üdő "Idő") jele (ez azonban a napisten egyik neve). A magyar népi hieroglifák között akad szabályos kör alakú sugaras napábrázolás, ami (feltehetően) a Nap szót rögzíti. Az 1/a. ábrán bemutatott népi napjelkép peremén nagy hieroglifák sora látható, azokat tehát figyelmen kívül kell hagyni, mert nem képezik részét a Nap hieroglifának. Ez a népi párhuzam arra mutat rá, hogy a magyar népi hieroglifák archaikusabb jelhasználatból maradtak ránk, még a székely írás kialakulása előtti időkből.
- A székely "n" és "f" betük jól megfeleltethetők a szentendrei jeleknek. Egyedüli eltérés, hogy az égbolt ívét ábrázoló szentendrei nagy hieroglifa a hun és avar párhuzamoknak megfelelően vízszintesen, míg a székely "n" betű függőlegesen áll. Ezt a változást a rovástechnológia kényszerítette ki, mert vízszintes jeleket nem lehet a fába róni.
A szójeleket használó írásokban mindhárom szentendrei hieroglifának további jó párhuzamát találjuk (2 - 4. ábra). Ezek a párhuzamok lehetővé teszik a szentendrei szójelek jelentésének és hangalakjának megközelítését. A jelentést a szójelek (2 - 4. ábra), a hangalakot pedig a magyar jelpárhuzamok (1/a. ábra) segítségével rekonstruálhatjuk.
A közvélekedéssel ellentétben e távolinak tűnő jelpárhuzamokat bátran össze lehet vetni, mert az írásrendszerek nem egymástól függetlenül, poligenezis útján, hanem egyetlen ősi forrásból, monogenezissel keletkeztek. A szentendrei korongon lévő 3 jel éppen a legősibb jelek közül való, lényegében minden archaikus jelrendszerben szerepelnek, ezért az összehasonlításuk indokolt és hasznos. Például mindhárom szentendrei hieroglifa előfordul a 15 000 éves Mas d' Azil-i és a 6 000 éves Tordos-Vincsa jelek között is. Azt pedig, hogy a jelentésük lényegében változatlan maradt, a hettita és a kínai jelek jelentése alapján fel tudjuk mérni. A jelentések megőrződését a jelek ősvallási kötődése biztosította. Ezek a kőkor óta létező kapcsolatok tették lehetővé a székely betűk akrofóniájának rekonstruálását és ezáltal a szentendrei hieroglifák megértését is. A székely "f" betűből a kínai "föld" szójel segítségével jutottunk el a magyar Föld hieroglifához. A székely "n" betűből pedig a hettita "nagy" szójel segítségével a magyar nagy hieroglifához.
2. ábra. A szentendrei nagy hieroglifa és a hettita (luviai, anatóliai) párhuzama, ami szintén "nagy" jelentésű
3. ábra. A szentendrei Nap hieroglifa (balra) és a hettita (később luviai, majd anatóliai néven szereplő) hieroglif írás "Nap" szójele
4. ábra. A szentendrei Föld hieroglifa (balra) és a kínai "föld" szójel (jobbra)
A mondat alkotása
Az olvasás nehézségét nem a jelek felismerése okozta, mert azok jól azonosíthatók, hanem a mondat megszerkesztése. Nem lehet ugyanis tudni, hogy pl. az X alakú Bél szójelet kell-e hangzósítani, vagy az csupán a Föld jel nem hangzó része-e? Azt sem lehet biztosan tudni, hogy a szójelekből milyen sorrendű mondatot lehet alkotni. E bizonytalanságok miatt több lehetséges mondatot is előállíthatunk, amelyek azonban nagyjából ugyanarról tájékoztatnak bennünket.
A legvalószínűbbnek a Nagyságos Nap földje olvasat tűnik. Ilyen jellegű mondatokkal (amelyek a területet valamelyik isten földjének, vagy országának mondják) a korábbi hieroglifikus olvasatokban már ismételten találkoztunk, például ilyen a karcagi csatkarika szövege is.
Jegyzet
(1) Meg kell említenem, hogy Michelangelo Naddeo, a székely írás olasz kutatója, aki a lombardiai Varese-ben lakott, azt tartotta, hogy a Dunántúlról Itáliába vándorló longobárdokat avarok vezették és ők honosították meg Lombardiában a magyar jelkincset. A Varese városnevet is a magyar város szó változatának tartotta.
Samu Anita írja, hogy az V. századtól előfordulnak a longobárd sírokban is a teljes, vagy jelképes lovastemetkezések a vezetők és a harcosok esetében. Egy példája van ennek a lovastemetkezésnek a szentendrei longobárd temetőben is. Azt már én teszem hozzá, hogy ez a hun hatás dokumentuma lehet, amit a fent tárgyalt jelvény olvasata is megerősít.
Irodalom
Varga Géza: A karcagi csatkarikahieroglifikus felirata
Varga Géza: A Katona-Bíró szerzőpár a karcagi csatkarika feliratáról
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Bóna István (2013). A szentendrei langobárd temető régészeti elemzése az embertani és kémiai vizsgálatok fényében. Dissertationes Archaeologicae, 1(9), 33-40. https://doi.org/10.17204/dissarch.1968.33
Samu Anita: Sírtípusok a langobardok pannoniai szállásterületén, (acta.bibl.u-szeged.hu)
Vágó Ádám: A Kárpát-medence ősi kincsei
Kiszely István: A szentendrei longobárd temető embertani vizsgálata, Antropológiai Közlemények, 1966.
Tóth Gyula: Zalán futása
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése