A veleméri rajzos sindük (tetőcserepek) ezer év kereszténység dacára az ősvallási ábrázolásokból és a magyar hieroglifák eredeti felhasználási módozataiból őriztek meg néhány tucatnyit napjainkig. A jelen cikkben bemutatott sindü a veleméri Sindümúzeumban tekinthető meg. Az eredeti sindüből csak egy töredék maradt meg, amit sikerült grafikailag rekonstruálni (1. ábra)

1. ábra. Veleméri rajzos sindü a virágszerűen előadott hieroglifikus Egy Isten mondattal, a bal alsó sarokban a székely írás "gy", "us" (ős) és "nt/tn" (ten) jele

A sindürajz egy, az Istennel azonos égig érő fát jelképező tulipán. Ezért olvasható el Egy Isten alakban. Berze Nagy János népmesekutató is azt írja az Égigérő fa c. kötetében, hogy a magyar néphit szerint az égig érő fa azonos az Istennel. Ezt az ősvallási hiedelmet illusztrálja ez a veleméri sindü.

Az énlakai unitárius templom mennyezetkazettáinak sarkaiban lévő Egy Isten mondatjel és más előfordulások alapján tudjuk, hogy a tulipán azért kedves virága a magyarságnak, mert elolvasható istenjelkép. Erről bővebben A magyarság jelképei c. kötetben írtam.

Ez a tetőcserép azért került a háztető héjalásába, mert a magyarok rovásírást ismerő Istene innen is megtudhatta, hogy ez a ház a lakóival együtt érdemes a kíméletre égiháború idején.

Irodalom

Varga Géza: A magyarság jelképei

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: Veleméri rajzos sindük

Varga Géza: Az énlakai Egy Isten mondatjel