Oldalcsoportok

2020. március 16., hétfő

A Medgyesi Pál által közölt békéscsabai honfoglalás kori "rozetta" olvasata

A rozetta rózsához hasonló, szabályosan elhelyezett szirmokat utánzó puszta dísz. A hazai régészet a honfoglalás kori lószerszámokon található kerek jelvényeket rozettának nevezi, mert nem ismeri eléggé sem a székely írást, sem ennek előzményét, a magyar hieroglif írást, ezért jobbára fel sem merül a veretek jelentésének feltárása. Amennyiben ugyanis a kerek veretek valamilyen mondanivalót közölnek, akkor nem puszta díszről (nem rozettáról), hanem jelvényről beszélhetünk. E cikkben egy legutóbb Medgyesi Pál által közölt békéscsabai "rozetta" jelentésének tisztázására teszek kísérletet (1. ábra). 

1/a. ábra. A Békéscsaba, Báthory utca 82. sz. alatt előkerült honfoglalás kori női sír "rozettája"(fotógrafika), az olvasata: Lyukó földje, vagy Lyukó, a Nap földje, esetleg csak Nap


Azt írja a veretről Medgyesi Pál: "a rozettás lószerszámveretek a közép és előkelő réteg sszonyainak sírjaiban kerülnek elő, ezüstből vagy bronzból készültek. Több mint hetven ilyen sírt ismerünk, zömük a 10. század első felében keletkezett. Vannak azonban más típusú női lószerszámok is, ahol övveret alakú lószerszámdíszeket találunk. Nincs kizárva, hogy a felszerszámozott lovak a menyasszony hozományát képezték, és a lány családjának gazdagságát jelezték. Mindenkinek látnia kellett, hogy milyen gazdag a menyasszony családja. Keleti, török nyelvű népeknél az esküvőn a mai napig bemutatják a rokonságnak a menyasszony felszerszámozott lovát. A rozettás veretek egy részénél, alul egy kis fül található. Ezekbe nyilván szalagokat, bőr sallangokat fűztek, melyek vágta közben szépen lobogtak a szélben. A lószerszám veretekkel való díszítése a szkíta időkig megy vissza. Régészeti anyagban csak a fémveretek maradnak meg, bár nyilvánvaló, hogy a kevésbé tehetősek bőrből, nemezből és más anyagokból is készítettek díszeket. A díszes fegyverövvel, íj és nyíltegezzel, veretes szablyával, tarsollyal rendelkező honfoglaló magyar vitézek lovaikat is igyekeztek szépen feldíszíteni. Bár a már megismert rozettás lószerszámveretek a rangosabb nők lovait díszítették, más típusú veretek a férfiak lovain is megtalálhatók."  




1/b. ábra. A hettita (újabban luviai) hieroglif írás (balra) és a békéscsabai rozetta "Nap" szójele (jobbra)


A békéscsabai "rozetta" valójában a magyar hieroglif írás Föld és Lyukó jeléből összetett ligatúra, amely együttesen a Nap szójele (1/b. ábra). Az alapjelekből kettő ismert a székely írásban, ahol az "f" és a "ly" hangot jelölik (1/c és 1/d. ábra). A népi jelhasználatban a hettita (luviai) hieroglif írás "Nap" szójelének megfelelője is megtalálható (1/e. ábra). Ez nem véletlen egyezés, hanem a két írásrendszer genetikus kapcsolatának a jele (1). Mivel e szójelek segítségével (amelyek leírása a Magyar hieroglif írás c. kötetben megtalálható) a jelmontázs értelme és hangalakja megközelíthető, azaz a lelet bizonyosan világnézettel összefüggő jelentést hordoz, nem rozettáról, hanem jelvényről van szó. A pontosabb értelmezés és olvasat attól is függ, hogy a jelek közül hányat kell/lehet elolvasni (2). 




1/c. ábra. A békéscsabai jelmontázs Föld  összetevője (balra) és a székely írás "f" (Föld) jele (jobbra)




1/d. ábra. A békéscsabai jelmontázs Lyukó összetevője (balra) és a székely írás "ly" (Lyukó) jele, a napistent az életerő forrásának mutatja



1/e. ábra. Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester (nagy hieroglifákkal keretezett) napjelképe egy népi eredetiről másolt edényén, ez a napjelkép olyan (a Tejút hasadékában kelő Napot ábrázoló) környezetben szerepel az edényen, hogy a fent látható hieroglifa "Nap, napisten" jelentése kétségtelen, a lehetséges teljes olvasata: Nagyságos Lyukó a Nap


A hasonló "rozetták" közül igen sok, vagy szinte mindegyik elolvasható, de legalább megérthető gondolatot rögzít, legyen szó a Zamárdi avar temető korongjáról (2. ábra), népi fazekasjelről (1/e. ábra), vagy a szakonyi honfoglalás kori lovassír lószerszám-veretéről (3. ábra). 






Horváth Ciprián, a szakmában általánosan elfogadott terminológiának megfelelve a szakonyi rozettákról (3. ábra) szólván szintén díszítésnek mondja ezeket: "A lovak irányításához és megüléséhez szükséges eszközök szinte mindegyike lehetőséget kínált a díszítésre. Nyergeiket fémveretekkel és fémszegekkel rögzített fémlemezkékkel, továbbá csontból faragott lapokkal és lemezekkel egyaránt elláthatták. Kengyeleiket nemesfém berakással, zabláikat pedig a hasonló díszítés mellett agancsból vagy bronzból/ezüstből készült oldalpálcákkal is felszerelhették. Természetesen nem maradhattak ki a sorból a lószerszám bőrből készült szíjai sem. Ezek közül a nők által használt, ún. rozettás lószerszámveretek funkcióját báró Nyár Jenő ... felismerte, rámutatva arra is, hogy a lószerszám díszítése nem merült ki csupán ezek alkalmazásában, hiszen a szügyelőt díszíthette a sírból származó 2 db nagyobb, levél alakú ezüstlemez" is.  



3. ábra. A szakonyi honfoglalás kori lovassír "rozettája" a Nagyságos Lyukó, vagy a Nagyságos Lyukó a Nap mondatot rögzíti



Szükséges a "rozetták" írástani elemzése s hogy ezt minden régész a kötelességének érezze, képes is legyen az elvégzésére. Ez a folyamat végső soron a szakma szóhasználatának megváltozásához is vezethet. A nyelvnek persze nem kell mindenáron logikusnak és a tudomány legújabb eredményeihez igazodónak lennie (ami alól azonban a szaknyelv kivételt képezhet). Ha a megszokott rozetta kifejezés használatban is marad, tudjunk róla, hogy ezek nem puszta díszek, hanem egy ősvalláshoz kötődő világnézetet kifejező hieroglifikus mondatjelek. 


Jegyzet

(1) A székely írás jeleinek előzménye, a szójeleket alkalmazó magyar hieroglif írás már a kőkorban el volt terjedve a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. Az ősi jelkészletek genetikus kapcsolatát a Nemetz Tibor segítségével elvégzett matematikai valószínűségszámítás is igazolta. Ez lényegében azt jelenti, hogy minden ismert antik írás- és jelrendszer egyetlen kőkori ősvallási jelkincsből alakult ki, azaz genetikus kapcsolatban van egymással. A hettita (luviai) hieroglif írást például 20 azonos jelforma és azon belül legalább 12 jel esetében szemantikai kapcsolat fűzi egybe (l. Magyar hieroglif írás!). Ez a szójeleket alkalmazó ősi írás nem rögzítette a szó pontos hangalakját és gyakran a mondat szórendjét sem, ami az olvasat során bizonyos szabadsági fokot ad és nehézséget jelent.

(2) Vannak olyan székely rovásbetűk, amelyek eredetileg szójelekből alkotott ligatúrák voltak, de ma már csak egyetlen hangot jelölnek. Ilyen például a székely "f" rovásbetű, amely a Föld/föld hieroglifából rövidült le az akrofónia idején (1/c. ábra). Ezt a kínai írásban és az asztrológusok jelrendszerében ismert rokonai is bizonyítják, ahol ugyanis szintén a Föld/föld szót jelölik. E székely "f" rovásbetű közepén ma is azonosítható az X alakú Bél hieroglifa (ebből alakult ki a székely "b" betű), amelyet azonban az "f" olvasásakor nem kell kiejteni. Ez az X a Föld szakrális középpontjában egy forrásban fakadó négy szent folyó rajza, amely azt fejezi ki, hogy Bél fiúistennek a Föld középpontjában (belsejében) a helye. Feltehető, hogy ez a ligatúra valamikor Bél földje, Föld belseje, vagy hasonló mondatjel volt s ebből alakult ki a székely "f" betű. Mivel nem tudjuk, hogy a honfoglalás korában milyen stádiumban volt ez az egyszerűsödési folyamat, egyelőre abban sem lehetünk bizonyosak, hogy a "rozetta" alkotóelemeiből hányat kell kiolvasni. Erre a kérdésre a további írástani kutatás adhat választ, amelyhez újabb leletek megértése és elolvasása szolgálhat támpontokkal.


Irodalom

Medgyesi Pál: Honfoglalók a békési tájakonA Munkácsy Mihály Múzeum Évkönyve III., Békéscsaba, 2015. 

Horváth Ciprián: Az elsőként megfigyelt és rekonstruált honfoglalás kori férfi sírból előkerült fémveretes lószerszám története (a Magyarságkutató Intézet honlapja)

Varga Géza: "Ősi írásaink a Kárpát-medencében" a Magyarságkutató Intézet konferenciája

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: A Zamárdi avar temető hajfonatkorongja a hieroglifikus "Nagyságos Lyukó ősúr" mondattal

Varga Géza: Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása









Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!  



Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!


4 megjegyzés:

  1. A használati tárgyakon megjelenő hieroglifák általánosnak mondhatók, mert szellemi, lelki tartalmakat hordoztak. Ennek folytatása lehetett a bronz mellkereszt jelvény is, a mágikus tokkal, amelyben személyes tárgyak, emlékek voltak, és talán védő szellemi szimbólumok is voltak. Ennek az érzelmi ragaszkodásnak, még ma is van szerepe a nyakban őrzött ajándék emléktárgyakon feltűntetett betűkkel. Ez a műveltség összhangban van a népi kerámiák és a sindű védő szimbólumokkal, de magasabb rendű megvalósulása is ismert a templomokon, a Szentkoronán, és a Koronázó paláston, amelyek a mindennapi és ünnepi használatot kísérték, - a műveltségi körön belül, a szakrális jelek az élet szellemi stigmatikus kifejeződései voltak egy adott korban. Varga Géza korszakos jelentőségű kutatásai e szakrális műveltséget mutatja be teljes gazdagságában.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves Alex! Nagyon jól látod! A mai jelvényviseletnek már a honfoglalóknál és az avaroknál is voltak előzményei. Csak az akadémikus "tudomány" nem hajlandó ezt tudomásul venni. Egyrészt akkor nekik is el kellene tudniuk olvasni, másrészt értelmesebbnek kellene tekinteni az eleinket, mint ahogyan azt megengedték a megszállóink. Köszönöm a figyelmedet!

      Törlés
  2. AZ IMMÁR VALÓBAN MAGYAR MTA ÚJRAALAPÍTÁSA ELSŐDLEGES MAGYAR NEMZETI ÉRDEK!!!
    ÚGYHOGY NAGYON IS ITT VAN AZ IDŐ 2020-ban KIFERTŐTLENÍTENI A MÉG ún. MTA 4000 FŐS SZEMITA KELTETŐ TELEPÉNEK MAGYARORSZÁGI ÜGYNÖK ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERÉT; - MERT SOHASEM VOLTAK VESZÉLYESEBBEK EZEK A HAZAÁRULÓ VÉGLÉNYEK SZŰZANYA FÖLDÜNKRE ÉS ÉDES HAZÁNKRA, MINT MOST A NÉPRITKÍTÓ KORONAVÍRUS ÉS/VAGY A LOVÁSZ LÁSZLÓ FÉLE TÖBBES ÁLLAMPOLGÁROK❗️❗️❗️����������⚖️��⚖️✅
    Josefus Flavius zsidó krónikás (ie. 37-100) a következőket írta :
    “Magóg és Gomer népei már a vízözön után itt voltak olyan területen, ahol előtte még senki nem járt. Területük Spanyol-ország déli tájaitól a Don folyóig terjedt. Magóg a róla elnevezett magarokat alapította, a görögök őket szkítáknak nevezik."
    Azaz szűzfoglalással, jelen ismereteink fényében MU szigetparadicsomunk elsüllyedését követően a Vízözön után érkeztünk a Kárpát medencébe; - és nem más népektől foglaltuk el!!!
    Ezen tények ismeretében pedig gyermekeinkbe kell plántálni az ún. hivatalos héber-terhelt hazug történelemoktatás helyett, hogy a MAGYAROK ÜDVTÖRTÉNETE semmiképpen sem az idegenszívű megszállók által orrvérzésig propagált zsidó-keresztény ország veszejtés és nemzetkoncolás 1000 évéből áll‼️‼️‼️��

    ÉLETBEVÁGÓ!!!
    SZÉCHENYI ISTVÁN ÉDES FIA: PETŐFI SÁNDOR‼️‼️‼️��⚖️
    AZ ún. MTA MA IS A MAGYARELLENES „SORSTALANOK”, IDEGENSZÍVŰ SAKÁLOK BÚVÓHELYE!‼️‼️‼️��
    HOLOTT AZ EREDETI ALAPÍTÓ OKIRATBAN BENNE FOGLALTATIK, HOGY CSAKIS MAGYAR-ÉRZELMŰ, KIKEZDHETETLEN ERKÖLCSI TARTÁSSAL BÍRÓ HAZAFIAK ÉS HONLEÁNYOK "RUHÁZHATÓAK" FEL AKADÉMIAI TAGSÁGGAL‼️‼️‼️��
    ...ÉS ERRŐL A MINDENKORI ÖRÖKÖSÖK KÖTELESSÉGE LENNE GONDOSKODNI, HOGY BELSŐ ELLENSÉGEK ÉS HIVATÁSOS JÚDÁSOK MÉG VÉLETLENÜL SE ÉPÜLHESSENEK BE A MAGYAR SZELLEMI ELIT SORAIBA; - HISZEN AZ ÖNMAGÁBAN FELÉRHET A NEMZETHALÁLLAL‼️‼️‼️��☠️
    ILYETÉN NAPJAINKBAN SENKI SEM RETTEG JOBBAN A SZÉCHENYI-PETŐFI VÉRVONALBÓL FAKADÓ JOGOSULTSÁGOKTÓL, MINT AZ A TÖBB EZER LÉHŰTŐ VADIDEGEN "TUDÓS KÉM"...- AKIK ELLEPTÉK A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁT - MEGGÁTOLVA EZZEL A SOK TÍZEZER ÉVES ÉGI=IGEi EREDETÜNK FELFEDÉSÉT...- AMI KÖZÉRTHETŐEN A KÖR ISTEN-NIMRÓD-JÉZUS-ATTILA KÉK-VÉRVONALÁBAN FORRONG MIND A MAI NAPIG‼️‼️‼️☦️
    1989. július 17-én, másfél méterrel a Vinokur által megjelölt helytől, került elő az a csontváz, amiről Kiszely István, a két amerikai antropológus, az időközben hozzájuk csatlakozó Burajev, orosz-burját antropológus 18 Petőfivel azonos testi jegyet, jellegzetességet azonosított. A koponyát például lefotózták, majd összevetették az ismert dagerrotípiával – tökéletes fedés!
    A szakemberek körében ismert, hogy a nemet főként a koponya alapján szokták azonosítani, a leletet férfinak találták.
    Figyelembe véve az össze jellegzetességet Latimer és Simpson írásba is adták: semmi sincs, ami kizárná, hogy a feltárt csontváz azé az emberé, akit nálunk Petőfi Sándorként ismertek.
    Már önmagában a jellegzetes „agyara” is sokatmondó volt, de annak esélye, hogy az összes jellemző ráilljen egy emberre, 300 millió:1.
    https://www.youtube.com/watch?v=oe2AOEabUXU

    VálaszTörlés