Nimród tamga és "hal" hieroglifa egy szkíta agyagedényen Szabadszállás-Józan lelőhelyről

A szkíta agyagedény egymást fedő két jelét Fehér Bence közli a A Kárpát-medence első ókori feliratcsoportjának meghatározásához c. tanulmányában. E szerint a Szabadszállás - Józan lelőhelyen 1961-ben, Horváth Attila ásatásán előkerült, szkíta kori agyagedényen szerepel az egymásra karcolt két jel (1. ábra). Az edény korongolt, világosszürke, kettős csonkakúp alakú, ép füles csésze. Füle alatt az égetés után "lendületes vonalakkal" (azaz sietve, pontatlanul - VG) bekarcolt jel kb. 4,2 cm magas. A korábbi jelet utólag mélyebb, durvább vonalakkal karcolt jel írja felül. Fehér Bence az eredetileg készített jelet tulajdonjelnek vagy számjelölésnek véli s az ábrán feketével rajzolta meg. A pirossal jelölt utólagos bekarcolás szerepét kérdésesnek: díszítésnek vagy az előző jel törlésének gondolja. Olvasat eddig nem született.

1. ábra. A Szabadszállás-Józan lelőhelyen előkerült ép bögre két jelét Fehér Bence eltérő színnel (a számjelölésnek gondoltat feketével, a díszítésnek véltet pirossal rajzolta meg), a jelen sorok írója a két jel lényeges részét sárga és kék vonallal keretezte

Az akadémikus "tudomány" képviselőitől a száz éves haynauista-finnugrista agymosás után hiába is várjuk a szkíta jelek korrekt leírását és párhuzamainak, történetének megbízható leírását (1). Mint azt Püspöki Nagy Péter megírta, még a tudományosság igényével írt dolgozatok is csak arról árulkodnak, hogy a szerzőjüknek fogalma sincs sem az írástörténetről, sem az íráselméletről. "Természetesen" ez esetekben sincs szó számjelölésről, vagy díszítésről. 

E szkíta jelek a magyar hieroglif írás jelkészletébe tartoznak és el voltak terjedve már a kőkorban is a Pireneusoktól Dél-Amerikáig. Ugyanazt a szerepet töltik be ezen az edényen is, mint amit Eurázsiában és Amerikában évezredeken keresztül betöltöttek: az étel és ital fogyasztóját a Teremtésre és a Teremtőre emlékeztették.

A feketével rajzolt, kékkel keretezett korábbi jel a székely írás "h" betűjével, a magyar hieroglif írás hal szójelével és az ótürk írás "b" betűjével azonos (vö. török balik "hal"!), de másutt is megtalálható (2. ábra). 

2/a. ábra. Szabadszállás-Józan lelőhely szkíta hal hieroglifája (balra) és párhuzamai (balról jobbra): kaliforniai sziklarajz Diringer nyomán, jenyiszeji ótürk "b" rovásbetű és a székely írás "h" (hal) jele 

2/b. ábra. Mapuche (Chile) nők, csuklójukon a szkíta hal hieroglifa párhuzamával

A pirosra színezett későbbi jel az Orion csillagképet ábrázoló Nimród tamga előfordulása, az isteni ősapa jelképe és a hun-magyar uralkodó dinasztia nemzetségjele (3. ábra). 

3/a. ábra. A Szabadszállás-Józan lelőhelyen előkerült szkíta Nimród tamga (balra), a Savaria-i Iseum területén kiásott, római kori, vakolatdarabra festett párhuzama (középen) és egy magyar népi cserépedényen lévő párhuzama (Czibor Imre alsópáhoki fazekasmester műhelyéből) 

3/b. ábra. Nimród tamga változatok: sziklarajz a Tusnádi Vártető hun kori erődjéből (balra) és az Árpádház nemzetségjele egy XII. századi ezüstéremről (jobbra)

3/c. Nemzetségjelekkel(?) ellátott bolgár kőemlék

Jegyzet

(1) Az akadémikus szerzők többsége az ismert írásokat tévesen gondolja egymástól elszigetelten kialakult rendszernek és kb. 5000 évesnek (az első államok kialakulásához kötődőnek). Az első írást ugyanis nem az állam és a könyvelés igényei miatt alkották meg, mert a vallások már a kőkor óta alkalmaznak jeleket s ezek a kőkori jelek öröklődtek át napjainkig. 

Mivel a jel- és írásrendszerek rokonságát a sémi eredeztetés ábrándja miatt erőltetett alfabetikus elv alapján nem lehet tisztázni (az írásrendszerek jó része még szójeles korában függött össze egymással), Róna-Tas András az MTA dísztermében tartott legutóbbi előadásán kijelentette, hogy a jelformákkal nem kell törődni, azok hasonlóságára nem lehet építeni. Ez a téveszme az egyik oka annak, hogy a fentebb felsorolt formai és tartalmi hasonlóságokkal (az írásrendszerek tényleges rokonsági viszonyaival) az akadémikus kutatók nem is foglalkoznak. 

Irodalom

Fehér Bence: A Kárpát-medence első ókori feliratcsoportjának meghatározásához

Mészáros Gyula: Chattiak és skythák

Varga Géza: Szabír jelek az Iseumban

Varga Géza: Hozzászólás Róna-Tas András: A székelyek ősi kincse a rovásírás c. előadásához

Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Róna-Tas András előadásának videófelvétele 
(https://mta.videotorium.hu/hu/recordings/14743/a-szekelyek-osi-kincse-a-rovasiras)

Varga Géza: Szkíta tartalom

Varga Géza: Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről

Varga Géza: Mit jelent Róna-Tas András professzor úr szájából a véletlen?

Varga Géza 

A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 

A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett

Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a szellemi csemegét. 

Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson