A jeleket hordozó edénytöredék, egy szürke,
korongolatlan edény füle, 1950-ben, egy ásatáson került elő, a 14. sz. sír töltelékföldjéből. A temető egészének korszakolása alapján a Kr. e. VI. századból való. Többen is említették már, ezek listáját Fehér Bence
közli A Kárpát-medence első ókori feliratcsoportjának meghatározásához c. tanulmányában. Az elolvasása ennek ellenére nem sikerült. A szöveg, amelyben igen sok az ismétlés, meglehetősen eltér egy általában várt alfabetikus szöveghez képest. Mivel a "tudományos konszenzus" a magyar ősvallás kifejezést a tudománytalan szinonimájaként kezeli, a kutatókban fel sem merült ősvallási tartalmú szöveg azonosíthatósága.
Az égetés után bekarcolt jelek 3 csoportot alkotnak s az egyes csoportokon belüli jelek azonosak, azaz mindösszesen kettő (a dőlt jel változatait is figyelembe véve három) jel ismétlődéséből áll az írásemlék (1. ábra). A függőleges egyenes egyaránt szerepel a magyar számrovás, a hettita hieroglif írás, a székely írás és a magyar hieroglif írás jelkészletében is, a ferde csak a magyar írásjelek között. Fehér Bence (az alfabetikus megközelítés talaján állva) megjegyzi, hogy leginkább számszimbólumnak tekinthetők, nem írásnak. A számok elvileg valóban mutathatnak hasonló képet, ám ez a szkíta jelsorozat mégsem lehet szám. Ilyen alakú és nagyságú szám használata ugyanis nem életszerű és nehéz lenne megindokolni, hogy az a konkrét szám miért is szerepel egy szkíta edényen. Inkább magyarázható szójelekből álló írásként, méghozzá - az olvasat és a párhuzamok alapján - egy ősvallási szertartás szövegkönyveként. A szertartások monoton szövegei ugyanis tartalmazhattak visszatérő, ismétlődő szavakat, ezért a szentes-vekerzugi ismétlődő szójelek szertartásszövegként jobban magyarázhatók, mint számként, vagy alfabetikus szövegként.
Az égetés után bekarcolt jelek 3 csoportot alkotnak s az egyes csoportokon belüli jelek azonosak, azaz mindösszesen kettő (a dőlt jel változatait is figyelembe véve három) jel ismétlődéséből áll az írásemlék (1. ábra). A függőleges egyenes egyaránt szerepel a magyar számrovás, a hettita hieroglif írás, a székely írás és a magyar hieroglif írás jelkészletében is, a ferde csak a magyar írásjelek között. Fehér Bence (az alfabetikus megközelítés talaján állva) megjegyzi, hogy leginkább számszimbólumnak tekinthetők, nem írásnak. A számok elvileg valóban mutathatnak hasonló képet, ám ez a szkíta jelsorozat mégsem lehet szám. Ilyen alakú és nagyságú szám használata ugyanis nem életszerű és nehéz lenne megindokolni, hogy az a konkrét szám miért is szerepel egy szkíta edényen. Inkább magyarázható szójelekből álló írásként, méghozzá - az olvasat és a párhuzamok alapján - egy ősvallási szertartás szövegkönyveként. A szertartások monoton szövegei ugyanis tartalmazhattak visszatérő, ismétlődő szavakat, ezért a szentes-vekerzugi ismétlődő szójelek szertartásszövegként jobban magyarázhatók, mint számként, vagy alfabetikus szövegként.
1. Ábra. A szentes-vekerzugi szkíta szertartási szövegkönyv jeleinek három csoportja (Fehér Bence nyomán)
Tár/Szár
Az első csoportot alkotó függőleges vonalak a székely írás "sz" betűjével és a magyar hieroglif írás szár szójelével azonosak (1. ábra). A szkíta korban a szójel hangalakja a hettita világoszlop tár neve alapján tár is lehetett (2. ábra). Ezzel a korábbi szóalakkal függ össze a hatti Taru, luvi Tarhun viharisten, az etruszk Tarchon honfoglaló hős és Numitor, az obi-ugor Numi Tórem neve, valamint a magyar Tarján törzsnév is.
A székely "sz" betű hangalakjának kialakulásakor egy szóeleji t-sz hangváltozás miatt a hieroglifa már a szár szójele volt. Ez az akkádban "király" jelentésű, nyilván összefüggésben azzal, hogy a kiráyság intézményét, vagy talán a királyi dinasztiát is isteni eredetűnek gondolták. Rokona az angol sire "felséges úr", a német herr "úr, isten, uralkodó", az orosz cár "uralkodó" és talán a latin Ceasar második szótagja is. Ez szerepel Szár László nevében is, utalva az Árpádház isteni (az égig érő fától való) származására.
Mivel egy tár/szár szóból alakulhatott ki a magyar úr (az Isten sztyeppéről hozott állandó jelzője) is, az olvasatokban (ha a mai magyar nyelven akarjuk megadni a szöveg értelmét), akkor a szár helyett az úr szót kell szerepeltetni. A jel képi tartalma az Istennel azonos égig érő fa szára. A képszerűbb változatnak ágai is vannak, amely változat a magyar fazekasjelek között is megtalálható (2/b. ábra). A szkíta szöveg első jelcsoportja tehát a Szár! Szár! Szár! Szár! szavakat rögzíti. Mivel a szójelek a ragozást nem jelzik, mai magyarsággal ez olvasható Uram! Uram! Uram! Uram! vagy Urunk! Urunk! Urunk! Urunk! alakban is. Azaz a szertartás elején ismétlődő felkiáltásokkal idézték meg az Istent.
A székely "sz" betű hangalakjának kialakulásakor egy szóeleji t-sz hangváltozás miatt a hieroglifa már a szár szójele volt. Ez az akkádban "király" jelentésű, nyilván összefüggésben azzal, hogy a kiráyság intézményét, vagy talán a királyi dinasztiát is isteni eredetűnek gondolták. Rokona az angol sire "felséges úr", a német herr "úr, isten, uralkodó", az orosz cár "uralkodó" és talán a latin Ceasar második szótagja is. Ez szerepel Szár László nevében is, utalva az Árpádház isteni (az égig érő fától való) származására.
Mivel egy tár/szár szóból alakulhatott ki a magyar úr (az Isten sztyeppéről hozott állandó jelzője) is, az olvasatokban (ha a mai magyar nyelven akarjuk megadni a szöveg értelmét), akkor a szár helyett az úr szót kell szerepeltetni. A jel képi tartalma az Istennel azonos égig érő fa szára. A képszerűbb változatnak ágai is vannak, amely változat a magyar fazekasjelek között is megtalálható (2/b. ábra). A szkíta szöveg első jelcsoportja tehát a Szár! Szár! Szár! Szár! szavakat rögzíti. Mivel a szójelek a ragozást nem jelzik, mai magyarsággal ez olvasható Uram! Uram! Uram! Uram! vagy Urunk! Urunk! Urunk! Urunk! alakban is. Azaz a szertartás elején ismétlődő felkiáltásokkal idézték meg az Istent.
2/a. ábra. A hettita pecséthengeren az Istennel azonos világoszlop függőleges egyenese mellett szarvak (tár szójelek) jelzik a világoszlop nevét, amelynek rokona a szintén függőleges egyenes alakú hieroglifával rögzített szár szavunk
2/b. ábra. A szár hieroglifa képszerűbb változata egy szentgyörgyvölgyi tálon (fent), három képszerű változat a magyar népi jelkészletből (lent, balra és középen) valamint a székely írás "sz" betűje (lent jobbra)
2/c. ábra. Hettita (luviai) "fa" szójel (balra) és a rá szótagjel (középen), mindkettő I. J. Gelb nyomán, valamint a székely írás "kis r" betűje (jobbra)
Rá/Ragyogó
A szkíta jelek második és harmadik csoportjában egyaránt a székely írás "kis r" betűjének megfelelő ferde vonalat találjuk, eltérés csak a dőlés irányában mutatkozik. E jelformához a hettita (luviai) hieroglif írásban és a magyar hieroglif írásban is az "r" (Rá) hangalak tartozik (2/c. ábra), ami azonos, vagy összefügg az egyiptomi napisten nevével. A Rá istennév és szójele azonban eredetileg nem egyiptomi eredetű lehet, hanem egy kőkori nyelvből és írásból maradt ránk. A szó- és jelkapcsolatok alapján ez a kőkori ősnyelv a magyar (vagy egy magyarral rokon) nyelv, az írás pedig a magyar hieroglif írás lehetett. A második és a harmadik csoport jeleinek eltérő dőlése arra utalhat, hogy ugyanannak a rá szótőnek másképpen ragozott alakját jelölik. Azaz a második csoportban például a Ragyogsz! Ragyogsz! Ragyogsz! ..., a harmadikban pedig a Ragyogtál! Ragyogtál! Ragyogtál! ... szavakat rögzítheti. Ez jelzi, hogy a szertartás közepén megjelent az Isten, a végén pedig távozott. E szertartásrendet tükrözheti a most tárgyalt szkíta szöveg és az egyre gyarapodó párhuzamok sora is (3. és 4. ábra).
3. ábra. Nenad korongján hasonló helyzetben (a szertartás elején és végén) szerepelnek a szentes-vekerzugi szkíta szertartáskönyv függőleges és ferde jelei
Párhuzamok
A fenti értelmezést és olvasatot a következő megfontolások kényszerítik ki:
- Az adott magyar hieroglifák (a szár, a Rá1 és a Rá2) segítségével ez - az Isten megidézéséről szóló - szöveg olvasható el. A magyar ősvallás szertartásai és annak sztyeppi, szibériai megfelelői is a sámán és az Isten találkozására épültek.
- Az ókor hajnalán ősvallási szertartások sora zajlott, amelyet nyilván a legfontosabb események közé soroltak. Különös lenne, ha az ősvallás igényeinek kielégítésére létrehozott és évezredeken át elterjedten alkalmazott magyar hieroglif írás éppen ezeket a fontos szertartásokat nem rögzítette volna.
- Több írásemléket ismerünk, amelyek jelhasználata és szerkezete is hasonló s amelyek ősvallási szertartások szövegkönyveként magyarázhatók. Közülük a legérdekesebb az Al-Duna szerbiai szakaszánál előkerült, a bronzkorszak kezdetével egyidős Nenad korongja. Hasonló szertartási szövegkönyveket használtak a hunok, a honfoglalásra készülő és a honfoglaló magyarok is.
3. ábra. Nenad korongján hasonló helyzetben (a szertartás elején és végén) szerepelnek a szentes-vekerzugi szkíta szertartáskönyv függőleges és ferde jelei
4. ábra. Hun hagyományt őrző frank turulmadár mellén rögzített Nagyon nagy, ragyogónál ragyogóbb, ragyogónál ragyogóbb ősúr olvasatú hieroglifikus mondat, a jelek egy edényből kinövő égig érő fává állnak össze, ahol az edényben lévő jelek ismétlődése az ősvallási szertartás szokásos szóhasználatát idézi
Hattiak, szkíták és magyarok
Mindkét szentes-vekerzugi szkíta jel megtalálható a hatti eredetű hettita (luviai) hieroglif írás, valamint a székely írás jelei között is. Ez utóbbi két írásrendszert 20 azonos alakú jel köti össze s azon belül 12 jel esetében tartalmi kapcsolat is létezik (5. ábra). A szentes-vekerzugi szkíta jelek megértését és elolvasását, történelmi kapcsolatrendszerbe való ágyazását éppen az teszi lehetővé, hogy formai és tartalmi kapcsolatuk van a hatti és a magyar jelekkel is. Ez ugyanis igazolni látszik egyrészt Mészáros Gyula feltételezését arról, hogy a hattiak jelentek meg szkítaként a sztyeppén, másrészt azt a magyar hagyományt, miszerint a szkíták utódai vagyunk. A további kutatásoknak kell tisztázniuk, hogy ez az írástörténeti kapcsolat jelent-e egyúttal etnikai és/vagy kulturális kapcsolatot is.
5. ábra. A hettita (luviai) hieroglif írás és a székely írás néhány formai egyezése
A fenti értelmezést és olvasatot a következő megfontolások kényszerítik ki:
- Az adott magyar hieroglifák (a szár, a Rá1 és a Rá2) segítségével ez - az Isten megidézéséről szóló - szöveg olvasható el. A magyar ősvallás szertartásai és annak sztyeppi, szibériai megfelelői is a sámán és az Isten találkozására épültek.
- Az ókor hajnalán ősvallási szertartások sora zajlott, amelyet nyilván a legfontosabb események közé soroltak. Különös lenne, ha az ősvallás igényeinek kielégítésére létrehozott és évezredeken át elterjedten alkalmazott magyar hieroglif írás éppen ezeket a fontos szertartásokat nem rögzítette volna.
- Több írásemléket ismerünk, amelyek jelhasználata és szerkezete is hasonló s amelyek ősvallási szertartások szövegkönyveként magyarázhatók. Közülük a legérdekesebb az Al-Duna szerbiai szakaszánál előkerült, a bronzkorszak kezdetével egyidős Nenad korongja. Hasonló szertartási szövegkönyveket használtak a hunok, a honfoglalásra készülő és a honfoglaló magyarok is.
Irodalom
Fehér Bence: A Kárpát-medence első ókori feliratcsoportjának meghatározásához
Mészáros Gyula: Chattiak és skythák
Varga Géza: Sorokba rendezett szimmetrikus szöveg Nenad korongján
Fehér Bence: A Kárpát-medence első ókori feliratcsoportjának meghatározásához
Mészáros Gyula: Chattiak és skythák
Varga Géza: Sorokba rendezett szimmetrikus szöveg Nenad korongján
Varga Géza: A rovológiában a "tudományos konszenzus" egy maffiaszerű csoportosulás blöffje
Varga Géza: Frank turul magyar hieroglifákkal
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Ne fogadjon el utángyártott, lejárt szavatosságú, vagy sérült csomagolású őrségi szállást! Rovológus által vezetett eredeti hangulatú őrségi szállás csak nálunk! A néprajzilag hiteles, de a modern kor eszközeivel ellátott, elbűvölő természeti táj közepén (erdő és patak között) található őrségi szállás a csendre és békére vágyó igényeseknek való. A szállás lefoglalásához hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot! Cserépmadár szállás és Csinyálóház (azaz kitűnő őrségi szállás) Veleméren is csak egy van.
A veleméri Cserépmadár szállás (egy 3 szobás, 11 férőhelyes őrségi szállás) Belső szobája
Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra, "Inkább vagyok itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben"
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése