Párthus amulett Bél fiúisten hieroglifájával

A székely írás eredetével kapcsolatos kutatómunka egyik legszebb  és legérdekesebb fejezete az volt, amikor a székely rovásbetűk akrofóniáját rekonstruáltuk. Azaz tisztáztuk azt, hogy például az X alakú "b" rovásjel a Bél (belső, középső) szójeléből rövidült le. Erre nem sok adatot tudtunk felhasználni, ám az feltűnt, hogy a világmodellek belsejében gyakran szerepel az X alakú jel. Mivel ott szokás szerint az Isten jelképének van a helye, ebből következett, hogy az X alakú jel egy istennév, amelyik "b" hanggal kezdődik. Végül sikerült azonosítanunk, hogy egy kőkori eredetű, de a hun korban is használatos Bél istennévről van szó (1).

1/a. ábra. Közép-Ázsia népei (például a szkíták) évezredek óta használták az X alakú istenjelképet s ahhoz hasonló vallási képzetet kapcsoltak 

A gondolatmenetet megkoronázta, hogy ezt követően egyre-másra kerültek elő olyan bálványok és idolok, amelyeken jól látható egy X alakú jel. Ebben a cikkben egy párthus amulettet mutathatok be, amelyen szintén ott szerepel Bél fiúisten, a világ közepének jelképe. Lehetséges, hogy egy több néven ismert fiúisten egyik oldaláról, vagy szerepéről van csak szó, ám ennek fejtegetése meghaladná a cikk és a tudásunk keretét. Örömömre szolgál és természetesnek is tűnik, hogy az alább bemutatott jelek igazolják a hagyományt, amely szerint a szkíták (és a közéjük tartozó párthusok) a magyarok ősei. Nyilván ezért, az azonos kultúra miatt használták ugyanazt a jelet hasonló, vagy azonos ősvallási célokra. 

1/b. ábra. Párthus amulett Bél fiúisten hieroglifájával, terpeszben lévő lábai a sar "úr" hieroglifát idézik (balra), a kiszombori honfoglalás kori veret jobb oldali emberalakján is megtalálható az X alakú Bél hieroglifa és szintén terpeszben és a ten jelnek megfelelő pózban áll, három jelének együttes olvasata: Bél ten sar, mai magyarsággal Bél ten úr (jobbra) 

2. ábra. Fajansz sasmadár Bél fiúisten jelével (azaz turul) Türkmenisztánból, a Kr. e. III-II. évezredből

3. ábra. A hun utód kalasák istenszobra Bél hieroglifájával (Hindukus)

4. ábra. A hun csatokon Bél isten hieroglifája az "eget tartó fa" ábrázolási konvencióban az égig érő fára van téve, igazolja ez Berze Nagy Jánost, aki szerint a magyar néphit (azaz a hun is - VG) az istent az égig érő fával azonosítja

5. ábra. Lapp bálvány Bél isten jelével

6. ábra. Sakkezi szkíta Föld jel, közepén Bél isten X alakú hieroglifájával, azt fejezi ki, hogy világ szakrális középpontja Bél fiúisten

7. ábra. Szkíta bálvány a Minuszinszki medencéből X alakú jelekkel (amikor az X mellett pontok is vannak, akkor az Bél égi megjelenését, az Orion csillagképet ábrázolja és atya szójelként szolgál, az isten ősatyai szerepére utal)

8. ábra. Szkíta bálvány X alakú jellel, Bél isten hieroglifájával

9. ábra, Bél isten 11 ezer éves bálványa Szibériából, a jelek olvasata fentről lefelé: Bél sar (mai magyarsággal Bél úr) 

Jegyzet

(1) A különféle történeti forrásokban fel is tűnt Belus és Baál neve, amely istennévnek a magyar névanyagban a Béla személynév felel meg. A hun korból pedig ismerünk egy hun férfit, akinek Bél volt a neve. Anonymusnál fennmaradt Enedubelianus vezér neve, akitől Álmos és az Árpádház származott. Erről a névről Györffy György feltételezte, hogy valójában három névből áll. Az elsőt Enéh nevével, a további kettőt egy-egy földi uralkodóval (Dula és Belár) személyével azonosította. Az első gondolata (az Enedubelianus név felbontása és Enéh azonosítása) zseniális volt, a két halandó neve azonban nem illik az anyaistennő nevéhez. Az Enedubeliánus név nyilvánvalóan  az ősvallás isteni triászának a neve volt egykor, vagyis Enéh anyaistennő nevéhez Du főisten és Bél fiúisten nevét kell társítani. 

Ezt megerősítette, hogy az ugariti isteni triászban Bál a fiúisten, az Enéhnek megfelelő Anat az anyaistennő s Él főisten is a magyarok istenének élő jelzőjét viseli név gyanánt - vagyis az ugariti mitológia magyar mitológiához való kapcsolódása kétségtelen. 

Ez az istennév szerepel a világ (egy penut indián nyelvben vilak) és a Balaton szavunk tövében, vagy az osztrák Villach (szlovénül Beljak)  városnévben, a világos (oroszul Bjelüj) szóban is. A magyar nyelv fiú szava a Bél-Pel-pi-fiú hangváltozások során alakult ki.

Mindezek együttesen azt jelentik, hogy Arszakész és párthusai részei voltak az egykor a sztyeppét uraló szkíta-hun-magyar világnak. Az Iránt meghódító sztyeppi népcsoport az állítások szerint hamar elveszíthette az eredeti nyelvét, ám ez a nyelv-vesztés - a jelek szerint - nem lehetett teljeskörű. A rövid ősvallási szövegeket rögzítő jelvényszerű ékszerek mindvégig megőrizték a sztyeppén használt magyar nyelvet. 

Ez a jelvényeken megmutatkozó hieroglifikus szövegállomány egyértelműen magyar, ezért a párthusok nyelvhasználatát illetően felvetődik az ellenőrzés igénye. Biztos, hogy a párthusok elveszítették az eredeti nyelvüket? Az iráninak minősített párthus nyelv nem csupán a párthusok egyik (az iráni alattvalók kedvéért megtanult és használt) nyelve, amely mellett - legalább a táltosaik - megőrizték az eredeti magyar nyelvüket is?

10. ábra. Veleméri rajzos sindü, amelyet óvó-védő célzattal tettek a tetőbe, hogy a magyarok rovásírást ismerő Istene észrevegye,  hogy ebben a házban az ő hívei élnek, akik érdemesek a kíméletére pl. vihar idején

11. ábra. Magyar hímes tojás Bél isten jelével

Irodalom

Varga Géza: Párthus tartalom

Varga Géza: Istenábrázolások magyar hieroglifákkal

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: Isten szavunk eredete

Varga Géza

A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) 

Ne fogadjon el utángyártott, lejárt szavatosságú, vagy sérült csomagolású őrségi szállást! Rovológus által vezetett eredeti hangulatú őrségi szállás csak nálunk! A néprajzilag hiteles, de a modern kor eszközeivel ellátott, elbűvölő természeti táj közepén (erdő és patak között) található őrségi szállás az igényeseknek való. A szállás lefoglalásához hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot! Cserépmadár szállás és Csinyálóház (azaz kitűnő őrségi szállás) Veleméren is csak egy van.

A veleméri Cserépmadár szállás (egy 3 szobás, 11 férőhelyes őrségi szállás) Belső szobája

Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra, "Inkább vagyok itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben"