Sárosdi előadás 2019 október 4-én: Isten szavunk eredete a magyar hieroglifák alapján

Sárosdon, az Országos Könyvtári Napok alkalmából előadást tartok 2019. október 4-én délután 5-kor, a Perkátai út 10. szám alatt, a könyvtár épületében.  Az alábbi képeket fogom vetíteni s az innen elérhető cikkeim tartalmát fogom előadni. A különleges téma miatt számítok arra, hogy mindez a Teremtő segedelmével fog lezajlani. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!

Az előadás bevezetője

1. ábra. A reggeli Nap sugara a veleméri házam falára írja az énlakai unitárius templom mennyezetkazettáinak sarkaiban olvasható Egy Isten mondatjel kovácsoltvas változatának árnyékát, ebben az előadásban e mondatjel felső részéről, az Isten szóról és elemeinek, az ős és a ten szavaknak az előfordulásáról fogok beszélni

2. ábra. 1993-ban, a Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetemben jelentettem be, hogy ez az énlakai Egy Isten mondatjel elolvasható, azaz a székely rovásírásnak az egyetlen hangot jelölő betűk és a Thelegdi János Rudimentájában bemutatott szótagjelek mellett vannak szó- és mondatjelei is, ahogyan azt Veit Gailel pozsonyi honfitársunk az 1500-as években feljegyezte és ránk hagyta

3. ábra. Az énlakai Egy Isten mondatjel azóta közismert lett: átvette a könyvébe Varga Csaba is, készítenek belőle ékszert, vakolatdíszt, felteszik tegez szájára és az egyik egyesületünk is az emblémájául választotta - azaz a magyar értelmiség becsületes része újra felfedezte magának és a sajátjának tekinti, csak a "tudományos konszenzus" maradt még szótlan

Az akadémikus "tudomány" azért visszafogott e kérdésben, mert nem rendelkezik az előrelépéshez szükséges tudással és a finnugrista téveszmerendszer védelmében nem hajlandó a székely írással és a magyar hieroglif írással írt szövegeket nyelvemléknek tekinteni. A magyar hieroglifák léte ugyanis cáfolja a száz éven át képviselt akadémikus prekoncepciót a magyar nyelv uráli és a székely írás arameus-szogd-ótürk eredetéről. 

Legutóbb a nyestponthus Fejes László úgy fogalmazott, hogy az Isten tudja, honnan ered az Isten szó. Az akadémikus dogmát azonban (mely szerint a magyar kultúra csak átvétel lehet) ennek ellenére, minden érvelési kísérlet nélkül, pusztán a "tudományos konszenzus" elvárásait követve megpróbálja törvényként az agyakba sulykolni, mondván: "Azt azonban aligha gondolhatja bárki is, hogy a magyar "isten" szó öröktől  fogva létezik és nem jön sehonnan sem".  Pedig - a magyar hieroglifák tanúsága szerint - mintha éppen ez lenne a helyzet. 

Isten szavunk eredetét a székely írás és a magyar hieroglif írás gyökereinél - a kőkor mélyén - kereshetjük. Az akadémikus "tudomány" legismertebb rovológus szakértői (Benkő Elek, Róna-Tas András, Sándor Klára és Ráduly János) a fent bemutatott kötetünk megjelenése után a 90-es években sorra bejelentették, hogy fogalmuk sincs a székely írás eredetéről és - számukra - minden alapvető kérdés tisztázatlan. Ehhez a beismert csődhöz illő Fejes László újabb elszólása az Isten szavunk eredetéről, valamint a Magyarságkutató Intézet főigazgatójának levele, amelyben leírta, hogy a hieroglifikus szövegeink kutatásával és hasznosításával nem tud és nem kíván foglalkozni. 

Ezért - ahogyan azt már megszoktam - e téren is nekem kell elvégeznem az akadémikus "tudomány" száz éve szabotált munkáját.

4. ábra. A székely írás két szójele, a nikolsburgi ábécében fennmaradt "us" (ős) és "nt/tn" (ten) alkotják az évezredek óta ismert Isten összetételt, ezek előfordulásait követjük a legkorábbi jelkészletekben

Róna-Tas András az MTA dísztermében tartott legutóbbi előadásában kijelentette, hogy a jelformáknak nincs jelentősége, nem vezetnek sehova, ezért azokkal nem is foglalkozik. Ezt a butaságot azért mondta ki a Tudomány elvileg legszentebb csarnokában, mert a székely írást helyesen leírni sem képesek. Módszertanilag hibásan, egy hangot jelölő betűkből álló ábécéként próbálják meg hasonlítgatni más írásrendszerekkel, amiből aztán törvényszerűen következik a csődjük. Száz éve kínlódnak a székely írás eredeztetésével, de a kudarcról kudarcra való tántorgáson kívül nem futotta többre a több ezer nyelvész, régész és történész végzettségű szakember (az egész akadémikus áltudomány) tehetségéből. A nevezetes helyen meghirdetett ostoba álláspontjukkal szemben a jelforma nagyon fontos részleteket árul el a jelről és esetünkben az Isten szó eredetéről is. Amíg az akadémikus "tudomány" nem képes az általunk kidolgozott módszertan alkalmazására (a "dilettánsoktól" való tanulásra), amely a jel képi tartalmának kutatásán, valamint a szó- és mondatjeleink létének elismerésén alapul, addig nem is lesz képes értelmes és igaz álláspont kialakítására. 

- Az "us" (ős) a Tejút hasadékában karácsonykor kelő napisten jelképes ábrázolása.

- Az "nt/tn" (Ten) jel pedig az égig érő fa egyfajta ábrázolása. A mitológiából azt is tudjuk, hogy azért hajlanak le az ágai, mert az égbolt súlya alatt meggörnyednek.

Az tükröződik most az Isten szavunk eredetével kapcsolatos nyestponthus beismerésben, hogy ennek a "tudós" társaságnak sem a szakmai, sem az etikai színvonala nem elegendő a kérdés megoldásához. Fejes László is - egy gyenge ürügyet kihasználva - boldogan zárt ki a nyest.hu hozzászólói közül, hogy ne kelljen többet megtudnia az Isten szavunk eredetéről. Inkább megmarad a tudatlanság állapotában és a Zsirai óta a kutatást helyettesítő finnugrista jelzőosztogatásnál (az önjelölt jelzőt kaptam meg tőle), csak ne kelljen az Isten szavunk eredetével kapcsolatos tényekre válaszolnia?  (1)

5. ábra. A Pireneusokban fellelt 15 000 éves Mas d' Azil-i jelkészletben szerepel az "us" (ős) és az "nt/tn" (ten) szójel is

6. ábra. A sumér jelek között Samas napisten jeleként szerepel a székely "us" (ős) megfelelője

7. ábra. Az amerikai indiánok népi jelkészletében a székely "us" (ős) és "nt/tn" (Ten) jelek megfelelője egyaránt szerepel.

Rokon népek Isten jele

8. ábra. Amur menti sámánábrázolás Isten jellel (Kr. e. 4000 tájáról)

9. ábra. Magyarországi hun ékszer Isten jellel

10. ábra. Paziriki szkíta Isten jelvény

11. ábra. Párthus függő Isten jellel

12. ábra. Az avar nagyszentmiklósi kincs istenábrázolása Isten jellel

13. ábra. Nagykörűi honfoglalás kori veret Isten jellel

A Fejes László által felvetni sem engedett kérdésre a bemutatott jelsorozat alapján az a válasz, hogy az Isten szóösszetételre kb. 6000 éves példánk van arról a területről, ahol a magyarul beszélő hunok voltak a meghatározók. Az összetett szó összetevőire kb. 15 ezer éves példáink vannak a világ két távoli pontjáról (a Pireneusokból és az indiánoktól), amiből következően ezek a jelek az 50 000 éves eredeti jelkészlet részei lehettek (erről a Magyar hieroglif írás c. könyvemben olvashat az érdeklődő). Mivel az ős és a Ten szavak a magyar nyelv igen régi szavai, valamint a tömeges jel-egyezések is magyar jelenlétre engednek következtetni (nem egy-két, hanem 20-50 jelünk egyezik a különféle területeken), nincs okunk azt gondolni, hogy ezeket másoktól vettük át. A sztyeppi előfordulások sora jelzi, hogy az Isten szót a hun-szkíta-párthus-avar-honfoglaló őseinktől örököltük. Ha ez a kép nem illeszthető a finnugrista deszkamodellhez, akkor ezt jelzésnek kell tekinteni, miszerint itt az ideje a sohasem igazolt finnugrista téveszme-rendszer kiselejtezésének és a hieroglifikus szövegek kutatásának.

Az előadás további képanyaga

Az előadás további részében olyan istenábrázolások sorozatát mutatom be, amelyeken a székely írás jelei találhatók. A székely írás előzménye (a magyar hieroglif írás) ugyanis az ősvallás jelképrendszereként szolgált és éppen az effajta ősvallási ábrázolások kedvéért született meg. Ezért is illik rá a hieroglifikus jelző (hieroglifa am. "szent véset"). Ez a képanyag három részre tagolódik: növényi, állati és ember formájú istenábrázolásokra. A képeket az Istenábrázolások magyar hieroglifákkal c. cikkben mutattam be, e címre kattitva megtekinthetők. 

Jegyzet 

(1) Az akadémikus "tudomány" sorozatos csődje miatt a munka marad az önjelöltekre. Amíg a közpénzen tartott "szakma" nem tudja és nem akarja hasznosítani a hieroglifikus szövegeinket (tisztázni az Isten szavunk eredetét) és az egyetemeken a helyes módszertan helyett a finnugrista jelzőkészletet oktatják, addig a kutatás a hozzám hasonló, hivatalos megbízás nélküli kutatókra marad. A fejeslászló-félék meg osztogathatják a jelzőiket a továbbiakban is, mert az egy alacsonyabb költségvetésű magatartás, nem kell hozzá sem szorgalom, sem szaktudás, sem becsület.

Irodalom

Varga Géza: Isten szavunk eredete

Varga Géza: Istenábrázolások magyar hieroglifákkal

Varga Géza: Bronzkori magyar írásbeliség

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: A Tejút hasadékában kelő napistent ábrázolja-e a székely írás „us ” (ős) jele?

Varga Géza: Az énlakai Egy isten mondatjel

Varga Géza: Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről

Varga Géza: Thelegdi János Rudimentája

Varga Géza: A veleméri Cserépmadár szállás honlapja

Varga Géza: A Magyarságkutató Intézetnek, Dr. Horváth-Lugossy Gábor főigazgató úrnak

Varga Géza: A rovológiában a "tudományos konszenzus" egy maffiaszerű csoportosulás blöffje

Varga Géza: Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?

Varga Géza: A nyest.hu és Fejes László Hamis beszéde

Varga Géza: Az égig érő fa ábrázolásai

Varga Géza: Monok István és az Országos Széchenyi Könyvtár történelemhamisító nyelvemlék-kiállítása

Róna-Tas András: A székelyek ősi kincse: a rovásírás (video)

Fejes László: Honnan jött az isten?

Varga Géza

A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) 

Ne fogadjon el utángyártott, lejárt szavatosságú, vagy sérült csomagolású őrségi szállást! Rovológus által vezetett eredeti hangulatú őrségi szállás csak nálunk! A néprajzilag hiteles, de a modern kor eszközeivel ellátott, elbűvölő természeti táj közepén (erdő és patak között) található őrségi szállás a csendre és békére vágyó igényeseknek való. A szállás lefoglalásához hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot! Cserépmadár szállás és Csinyálóház (azaz kitűnő őrségi szállás) Veleméren is csak egy van.

A veleméri Cserépmadár szállás (egy 3 szobás, 11 férőhelyes őrségi szállás) Belső szobája

Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra, "Inkább vagyok itthon Etele szolgája, mint vagyonos ember idegenben"