Érdemes időnként alaposabban is szemügyre venni a legegyszerűbbnek látszó sztyeppi ékszereket is, mert gyakran kiderül róluk, hogy a magyar hieroglif írás jeleivel írt jeleket találunk rajtuk. A régiek - a tapasztaltak szerint - nem pazarolták az ékköveiket és az aranyat holmi üres díszekre, hanem ragaszkodtak ahhoz, hogy az ékszer kifejezze a világnézetüket is. Azaz nem üres díszt készíttettek, hanem jelvényt. A szarmata jelvény azért is érdekes, mert a jeleit ma is használjuk s ez magyarázatot kíván.
1/a. ábra. A szarmata jelvény (középen) és a Magas szár kő olvasatú középső három jelét illető párhuzamok a magyar (balra) és az indián (jobbra) népművészetben
Ha ma beütjük a keresőbe a jelvény szót, akkor olyan modern jelvények képeit kapjuk meg, amelyekre valami olvasható szöveget is írtak a Rendőrség-től, a Posta szimfonikusok-ig. Ilyen elolvasható szövegeket viseltek eleink is a keleti pusztákon, csak nem latin betűkkel, hanem magyar hieroglifákkal írták ki a mondanivalójukat.
Ezt látjuk e III. századi kaukázusi szarmata kőfoglalás esetében is (1. ábra). A szép ékszeren első pillantásra csak a kacskaringó alakú jó szójelek tűnnek fel, alaposabban elemezve azonban az derül ki, hogy minden részlete elolvasható hieroglifa. Még az aranyba foglalt hosszúkás kő is egy szójel, sőt az ékszer jelei közül ez a legfontosabb, mert a szár "Úr" szót rögzíti (1). A többi csupán az aranyból formált kerete ennek a legfontosabbnak. Igaz, a keret is elolvasható.
1/b. ábra. A III. századi szarmata jelvény olvasata: Jó szár magas kő (mai magyarsággal, ragokkal kiegészítve: Jóságos urunk magas köve, vagy Jóságos urunk a magas kő)
Mircea Eliade írta, hogy a kő a maga örökkévalóságával az Örökkévalóra emlékezteti a halandókat. E szarmata ékszer igazolja ezt a gondolatot: a szép fekete kő jelképezi az Istent. Ez a karcsú kőoszlop nyilván nem véletlenül hasonlít a székely írás "sz" (szár "úr") jelére. S az is az eszünkbe juthat róla, hogy Szent László törvényeiben még tiltani kellett a kövek vallásos tiszteletét.
A szarmatákról újabban egyre gyakrabban mondják el, hogy a nevük alatt többnyire hunok jelennek meg Európa térségein, akikről pedig tudjuk, hogy magyarul beszéltek. A szarmaták végül bevonultak a Kárpát-medencébe és tőlük származik az Alföld parasztsága, vagy annak jó része. A szarmata jelkészlet mindenesetre lényegében azonos a hun-székely jelkészlettel. Gond nélkül el lehet olvasni ezt a rövid hieroglifikus mondatot is.
A magas szár kő mondatjel és párhuzamai
A szarmata jelvény közepén lévő magas szár kő mondatjel (2/a. ábra) kőkori eredetű, ha igaz, hogy az indiánok ősei még a kőkorban mentek át Amerikába. Ők ugyanis használták ezt a mondatjelet (2/d. ábra). A kőkori eredetet valószínűsíti a magyarul Makkay János által közölt neolitikus világmodell is, amelyiken négyszer ismétlődik ez a mondat (2/f. ábra). A magyar népművészet jelkincsében is megtalálható (2/e. ábra), ami a magyar kultúra gyökereit jellemző körülmény.
2/a. ábra. A szár magas kő (mai magyarsággal: Urunk a magas kő) mondatjel
2/b. A mondatjel felbontása (jobbról balra): a magas szár kő jelek
2/c. A szarmata hieroglifáknak megfelelő székely jelek (jobbról balra): "m", "sz" és "kő" (az "m" betű és a kő hieroglifa képszerű változata)
2/d. ábra. Jeddito tál, közepén (balról jobbra) a magas szár kó jelekkel (a magas és a kő hieroglifák lineáris változata)
2/e. Zilahi tányér magas szár kő mondatjele (balról jobbra)
2/f. ábra. A neolitikus Karanovo kultúra világmodellje Bulgáriából (Makkay János nyomán), ami egy körben olvasandó imaszöveget rögzít, az elejére, vagy a végére kell illeszteni a kereszttel jelölt Dana istennevet
2/g. ábra. Zempléni honfoglalás kori szíjvég a hieroglifikus Magas, nagyon nagy kő mondattal
2/h. ábra. A tuzséri honfoglalás kori szíjvég a Magas kő országa mondattal
A szarmata jelvény szójelei
3. ábra. A szarmata jó hieroglifa
A szarmata jelvény keretét egy sor jó hieroglifa alkotja. A keretben alkalmazott jó hieroglifák szokása megfigyelhető egy meroving ezüstgyűrűn és a mistelbachi avar bogláron is. Mindhárom nép hun, vagy erős hun hatás alatt állt, amiből következően e három tárgyon egy hun etnikumjelző jelhasználatot azonosítottunk.
4. ábra. Az aranykerettől független fekete kő a szár "úr" jellel azonos
5. ábra. A szarmata magas hieroglifa
6. ábra. A szarmata kő hieroglifa
Jegyzet
Jegyzet
(1) A betűk (egy hangot jelölő jelek) kialakulásakor, ami akár 4-5 ezer évvel ezelőtt is történhetett, az Isten és a királyok neve a szár lehetett. Azért azonos ez a ma is használt szár szavunkkal, mert az Istent azonosnak tekintették az égig érő fával, a fa szárával. Később ez az szár szó hagváltozásokat és szóhasadásokat szenvedett el és megszületett belőle egy szócsalád. Ennek tagja az Úr szavunk is, amely azóta is az Isten állandó jelzője. Ez magyarázza meg ama jelenséget, hogy a hieroglifikus szövegekben a szár szó helyett az úr-t kell olvasni, ha nem a korabeli hagzást, hanem a mai értelmet akarjuk megtalálni.
Irodalom
Irodalom
Varga Géza: A székely írás harmadik k jele
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: A mistelbachi avar boglár jelei
Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást!
Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak
A veleméri Szentháromság-templom, amelynek két rovológiai nevezetessége is megtekinthető
Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan.
Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást!
Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta
Milyen szép gondolat : a kő a maga örökkévalóságával az Örökkévalóra
VálaszTörlésemlékezteti a halandókat !
S idevág még Wass Albert gondolata is :
“ elfut a víz , de a kő marad , a kő marad ! “