E cikkben egy II. századi edény fenékbélyegét mutatjuk be, amely a szombathelyi Iseum területén került elő és lehetőséget ad a pogány és a keresztény kereszt megkülönböztetésére (1. ábra).
A tál közepén lévő kereszt az Isten jelképe volt már a kőkorban is (1).
1/a. ábra. A II. századi (római kori) edény fenékbélyege és hieroglifáinak székely párhuzamai
1/b. ábra. A II. századi (római kori) edény fenékbélyege egy körbe zárt kereszt alakú Föld hieroglifa, amelynek belsejében a virágszirmokra emlékeztető kereszt az Éden négy szent folyóját jelképezi (fotógrafika)
A fazekasok igen régi, még a kőkorból származó és széles körben elterjedt jelkészletet használnak napjainkig. A kőkorból származik ez a körbe zárt kereszt alakú jel is. Szerepel a kb. 15 000 éves Mas d' Azil-i jelek között a Pireneusokban és megtalálható az amerikai indiánok jelei között is. Az asztrológusok jelrendszerében (amelyet a Földközi-tenger vidékén az ókor óta ismerünk) és a kínai írásban is "Föld" jelentésű, a székely írásban pedig az "f" jele, ami a Föld szójeléből alakult ki az akrofónia során (2).
Az edények szó- és mondatjelekből álló archaikus "díszítése" az Édent, a Teremtést és a Teremtőt idézik fel. Azért hasonlít egymáshoz az Éden és az edény szó, mert az edény is az életerő forrása. Az összevetés azon alapszik, hogy az edényből magunkhoz vehető étel ugyanúgy az Isten ajándéka, mint az Éden szent folyói által öntözött földeken sarjadó élet.
A körbe zárt kereszt alakú hieroglifa a teremtett és rendezett Föld szakrális középpontjának a térképe az egy központi forrásból négy irányba szaladó szent folyókkal. A központi forrás ebben a világképben azonos az Istennel (3). Ugyanezt a gondolatot igen sok jelképpel, eltérő grafikai alakzatokkal fejezik ki. A lényegük mégis azonos. Az idealizált térkép egy valóságos tájnak, az Ararát körüli Édennek felel meg. Innen indult kb. 50 000 évvel ezelőtt a Homo sapiens sapiens Európa, Ázsia és Amerika benépesítésére. A szétrajzó csoportok vitték magukkal a fenti jelet, a teremtett és rendezett őshaza térképét.
Az 1. ábrán látható II. századi edény ezt a kőkori eredetű, általánosan elterjedt hagyományt követi. A kereszt azért virág alakú, a keresztszárak azért emlékeztetnek sziromlevélre vagy falevélre, mert ezzel utalnak az Istennel azonos égig érő fára. A sziromlevelek alakja egyúttal a Tejút hasadékát, a székely "us" (ős) hieroglifát is felidézi, amelyben karácsonykor a Nap kél (2. ábra).
A szombathelyi (savariai) Iseumban, ahol ez az edény előkerült, sok jelét tárták fel a székely írásnak és általában a magyar jelkészletnek. Vakolatdarabokon előkerült az Óg úr nevét őrző mondatjel több példánya és a Nimród tamga is, a hun dinasztia nemzetségjele. Óg úr volt az, akiről a tőle származó ogur népeket elnevezték. Ezek a körülmények megengedik annak feltételezését, hogy az Iseumban, vagy a környékén egy díszes terem szolgálta a hun őstiszteletet. Nem zárható ki, hogy a most tárgyalt edény is a városban élő szabírhun lakosság használati tárgya volt.
Az edények szó- és mondatjelekből álló archaikus "díszítése" az Édent, a Teremtést és a Teremtőt idézik fel. Azért hasonlít egymáshoz az Éden és az edény szó, mert az edény is az életerő forrása. Az összevetés azon alapszik, hogy az edényből magunkhoz vehető étel ugyanúgy az Isten ajándéka, mint az Éden szent folyói által öntözött földeken sarjadó élet.
A körbe zárt kereszt alakú hieroglifa a teremtett és rendezett Föld szakrális középpontjának a térképe az egy központi forrásból négy irányba szaladó szent folyókkal. A központi forrás ebben a világképben azonos az Istennel (3). Ugyanezt a gondolatot igen sok jelképpel, eltérő grafikai alakzatokkal fejezik ki. A lényegük mégis azonos. Az idealizált térkép egy valóságos tájnak, az Ararát körüli Édennek felel meg. Innen indult kb. 50 000 évvel ezelőtt a Homo sapiens sapiens Európa, Ázsia és Amerika benépesítésére. A szétrajzó csoportok vitték magukkal a fenti jelet, a teremtett és rendezett őshaza térképét.
Az 1. ábrán látható II. századi edény ezt a kőkori eredetű, általánosan elterjedt hagyományt követi. A kereszt azért virág alakú, a keresztszárak azért emlékeztetnek sziromlevélre vagy falevélre, mert ezzel utalnak az Istennel azonos égig érő fára. A sziromlevelek alakja egyúttal a Tejút hasadékát, a székely "us" (ős) hieroglifát is felidézi, amelyben karácsonykor a Nap kél (2. ábra).
2. ábra. Schwechati avar ékszer, a virágszirom levelei az "us" (ős) jellel azonosak, az ékszer olvasata: Nagy ős földje, vagy (amennyiben a középső keresztet is elolvassuk) Dana nagyságos ős földje
A szombathelyi (savariai) Iseumban, ahol ez az edény előkerült, sok jelét tárták fel a székely írásnak és általában a magyar jelkészletnek. Vakolatdarabokon előkerült az Óg úr nevét őrző mondatjel több példánya és a Nimród tamga is, a hun dinasztia nemzetségjele. Óg úr volt az, akiről a tőle származó ogur népeket elnevezték. Ezek a körülmények megengedik annak feltételezését, hogy az Iseumban, vagy a környékén egy díszes terem szolgálta a hun őstiszteletet. Nem zárható ki, hogy a most tárgyalt edény is a városban élő szabírhun lakosság használati tárgya volt.
Jegyzet
(1) A "felülnézeti világmodell" ábrázolási konvenció szabálya szerint (s a körbe zárt kereszt is ide tartozik), a világmodell közepén az Isten jelképe szerepel. Innen is tudjuk, hogy a most tárgyalt ligatúra közepén lévő kereszt az Isten jele volt már a kőkorban. A felülnézeti világmodelleket A magyarság jelképei és A magyar hieroglif írás c. kötetek mutatják be. A keresztény kereszt a kivégzőeszköz rajza, amelyet azonban az ábrázolásokon tudatosan rokonítottak a pogány istenjelképpel.
(2) A fent említett párhuzamok alapján a székely "f" betű a Föld szójeléből, tehát egy magyar szóból alakult ki. Nem csak ebben az esetben, hanem közel 40 betűnk esetében rekonstruálható volt az akrofónia folyamata s mindegyik esetben ősi magyar szójelek bizonyultak ősforrásnak. Ez a székely írás hun-magyar eredetét bizonyítja. A hun-magyar írás hatását jelzi, hogy a körbe zárt kereszt a glagolita írásban is az "f" hangot jelöli. A szlávok apostolai, akik a glagolita írást megteremtették, átvehették volna a görög "th"-t is (a görögben ezt a hangot jelöli a körbe zárt kereszt), de a hun-magyar íráskultúra hatása ez esetben erősebbnek bizonyult.
(3) A hun korban is használt és körbe zárt ponttal jelölt Lyukó istennév azt fejezi ki, hogy az Isten minden jó forrása (3. ábra). Ugyanez a jelforma a kínai és az egyiptomi írásban a "Nap" és a "napisten" jele. A modern térképeken ma is ez a jel jelöli a forrást.
Irodalom
A veleméri Lugasvég (a Csinyálóházzal, egy különleges őrségi szállással szemköpszt) a nyári estéken igencsak alkalmas baráti beszélgetések lefolytatására
(1) A "felülnézeti világmodell" ábrázolási konvenció szabálya szerint (s a körbe zárt kereszt is ide tartozik), a világmodell közepén az Isten jelképe szerepel. Innen is tudjuk, hogy a most tárgyalt ligatúra közepén lévő kereszt az Isten jele volt már a kőkorban. A felülnézeti világmodelleket A magyarság jelképei és A magyar hieroglif írás c. kötetek mutatják be. A keresztény kereszt a kivégzőeszköz rajza, amelyet azonban az ábrázolásokon tudatosan rokonítottak a pogány istenjelképpel.
(2) A fent említett párhuzamok alapján a székely "f" betű a Föld szójeléből, tehát egy magyar szóból alakult ki. Nem csak ebben az esetben, hanem közel 40 betűnk esetében rekonstruálható volt az akrofónia folyamata s mindegyik esetben ősi magyar szójelek bizonyultak ősforrásnak. Ez a székely írás hun-magyar eredetét bizonyítja. A hun-magyar írás hatását jelzi, hogy a körbe zárt kereszt a glagolita írásban is az "f" hangot jelöli. A szlávok apostolai, akik a glagolita írást megteremtették, átvehették volna a görög "th"-t is (a görögben ezt a hangot jelöli a körbe zárt kereszt), de a hun-magyar íráskultúra hatása ez esetben erősebbnek bizonyult.
(3) A hun korban is használt és körbe zárt ponttal jelölt Lyukó istennév azt fejezi ki, hogy az Isten minden jó forrása (3. ábra). Ugyanez a jelforma a kínai és az egyiptomi írásban a "Nap" és a "napisten" jele. A modern térképeken ma is ez a jel jelöli a forrást.
3. ábra. A hun eredetű meroving boglár szerkezete szintén a körbe zárt keresztnek felel meg (a keresztszárak olvasata: Lyukó isten országa), a boglár közepén - a világmodellek rendjének megfelelően - Lyukó isten hieroglifája
Irodalom
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető, a kapubélletben az Isten országa mondatjel, a freskón pedig az Atyaisten olvasatú virágcsokor
Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
A veleméri Lugasvég (a Csinyálóházzal, egy különleges őrségi szállással szemköpszt) a nyári estéken igencsak alkalmas baráti beszélgetések lefolytatására
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése