1. ábra. A bajánsenyei tejesköcsög elolvasható díszítése (középen), egy kercsi hun ékszer Lyukó szár "Lyukó úr" mondatjele (balra) és a bajánsenyei tejesköcsög Lyukó Nap szár "Lyukó a Nap úr" mondatjele (jobbra)
A bajánsenyei tejesköcsögön csak két szabályszerű, rajzolt hieroglifa van (a virágnak tűnő szár "úr" és Nap ligatúrája). Az edény értelmezéséhez azonban (és talán a kiolvasásához is) harmadikként (lyuk, Lyukó jelként) figyelembe kell venni a köcsög szájnyílását is. Az írást megszülő ősvallási környezetben, ahol a lyuk istenére emlékeztette a halandókat, jelszerűen viselkedhetett a puszta fizikai lyuk is. Árnyalta és pontosította a kiolvasandó jelek jelentését. (1)
A két jelből álló, virágszerű Nap szár "Nap úr" mondatjel tudatosan úgy van elhelyezve, hogy az égig érő fa virága közvetlenül a köcsög szája alatt legyen. A nyílás ugyanis az életet adó Lyukó napisten jelképe s a két hieroglifából álló virágszerű mondatjel róla mond el valamit (2).
Azaz a régiek számára a lyuk is lyukat jelentett, nem kellett melléírni, hogy ez egy lyuk. Ezt a gondolatmenetet követve beláthatjuk, hogy a bajánsenyei tejesköcsög Lyukó a Nap úr mondata hun előzményekre mehet vissza. A kercsi hun ékszeren ugyanis van egy Lyukó úr mondatjel, amely erre enged következtetni (1. és 2. ábra).
A római megszállás idején az Őrség területén működő fazekasfalvak nem pusztultak el a történelem viharaiban, hanem napjainkig folyamatosan működnek minden megpróbáltatás ellenére, egészen napjainkig - esetenként megőrizve a korabeli jelhasználatot is. Minden rendszernek szüksége volt fazekasokra s a hunok már a római időkben betelepedtek a Dunántúlra, már a római időkben is megjelentek hun jelek a Dunántúlon. Ez a jelkészlet fent is maradt, mert az egymást követő fazekasgenerációk egymásnak adták át a tudnivalókat, közte az edények illő díszítésére vonatkozó tudást is. Az elolvasható "díszítést" pedig a hun ősvallás szempontjai határozták meg (amelyek persze nem csak a hun ősvallásban voltak ismertek). Ezért tudjuk elolvasni a bajánsenyei tejesköcsög díszítését az ősvallás céljaira megalkotott magyar hieroglif írás segítségével.
Jegyzetek
(1) Ezt egy közérthető példával meg kell világítanom.
Ha egy hentesüzlet falán lógó, lenyúzott sertést ábrázoló képen a combra rá van írva jól olvasható latin betűkkel, hogy comb, akkor mindenki tudja, hogy sertéscombról van szó. S ha a vevő a képre mutatva kér egy kiló combot, akkor talán a hentes is megsejti, hogy sertéscombot akarunk venni. Pedig a képre nincs ráírva, hogy sertés.
Persze, ezzel a logikával - gondolhatná az olvasó - a bajánsenyei tejesköcsög kiolvasható lenne Tejesköcsög a Nap úr alakban is - ám nem ez a helyzet. A lyuk az ősvallás ismert istenjelképe volt, amit onnan is tudunk, hogy volt és van egy lyuk/Lyukó jelünk. Ugyanezt nem mondhatjuk el a tejesköcsögről, mert annak nincs jele a magyar hieroglif írásban. Az ősvallási jelkészletben "tejesköcsög" jel nem szerepel, ott csak a lyuk/Lyukó hieroglifa található meg.
A tejesköcsög és főleg a korsó nyílása ősvallási tartalmakat idézett fel a régiekben. Az Istenre, az Isten bőséget biztosító szerepére emlékeztette őket, amit felhasználtak a bajánsenyei mondatjel alkotói is. A köcsög nyílásának jelentését a lyuk/Lyukó jel alkalmazása nélkül is hozzáérthették, vagy hozzá is olvashatták a mondatjelhez.
(2) Kőhalmi Katalin előadásából tudjuk, hogy a szibériai sámánok ma is az életfolyó forrásának tartják a Napot. Ugyanez a szimbolika érvényesült az edények olvasható díszítésében is. Edény szavunk ugyanis azért hasonlít az Éden nevére, mert mindkettő az isteni életerő kibocsátó forrása. Az Éden a világ, az edény pedig a család számára jelentette az élet és az erő forrását és biztosítékát.
Az évezredek alatt tökéletesre finomodott ősvallási jelképhasználat nem hagyta ki ezt az oktatási lehetőséget. A hasonló edények a díszítésük segítségével minden nap elmondták, hogy az edényből elfogyasztható étel és ital az Isten ajándéka, az étel előállítását célzó emberi munka pedig Istennek tetsző dolog. Ha így a mindennapi tárgyai nemzetté formálták a tömeget, tudatosan együttműködő öntudatos dolgozókká nevelték a mamutvadászokat, akkor nem volt égető szükség agit-prop titkárokra, egyetemekre, rendőrségre és a hasonlókra.
Ez a praktikus, a társadalom számára fontos alkalmazási lehetőség és a jelek szépsége volt az, aminek köszönhetően a hun mondatjelek különböző változatai napjainkig megmaradtak a magyar edényeken.
Irodalom
Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A szentgyörgyvölgyi korsó Lyukó és ég jeles világmodellje
A két jelből álló, virágszerű Nap szár "Nap úr" mondatjel tudatosan úgy van elhelyezve, hogy az égig érő fa virága közvetlenül a köcsög szája alatt legyen. A nyílás ugyanis az életet adó Lyukó napisten jelképe s a két hieroglifából álló virágszerű mondatjel róla mond el valamit (2).
A római megszállás idején az Őrség területén működő fazekasfalvak nem pusztultak el a történelem viharaiban, hanem napjainkig folyamatosan működnek minden megpróbáltatás ellenére, egészen napjainkig - esetenként megőrizve a korabeli jelhasználatot is. Minden rendszernek szüksége volt fazekasokra s a hunok már a római időkben betelepedtek a Dunántúlra, már a római időkben is megjelentek hun jelek a Dunántúlon. Ez a jelkészlet fent is maradt, mert az egymást követő fazekasgenerációk egymásnak adták át a tudnivalókat, közte az edények illő díszítésére vonatkozó tudást is. Az elolvasható "díszítést" pedig a hun ősvallás szempontjai határozták meg (amelyek persze nem csak a hun ősvallásban voltak ismertek). Ezért tudjuk elolvasni a bajánsenyei tejesköcsög díszítését az ősvallás céljaira megalkotott magyar hieroglif írás segítségével.
3. ábra. A közeli Szentgyörgyvölgyön készült korsó szája köré oda is rajzolták a Lyukó jelet, azaz egy példáját ránk hagyták a hun-magyar etnikumjelző "Lyuk jelben fizikai lyuk" ábrázolási konvenciónak
Jegyzetek
(1) Ezt egy közérthető példával meg kell világítanom.
Ha egy hentesüzlet falán lógó, lenyúzott sertést ábrázoló képen a combra rá van írva jól olvasható latin betűkkel, hogy comb, akkor mindenki tudja, hogy sertéscombról van szó. S ha a vevő a képre mutatva kér egy kiló combot, akkor talán a hentes is megsejti, hogy sertéscombot akarunk venni. Pedig a képre nincs ráírva, hogy sertés.
Persze, ezzel a logikával - gondolhatná az olvasó - a bajánsenyei tejesköcsög kiolvasható lenne Tejesköcsög a Nap úr alakban is - ám nem ez a helyzet. A lyuk az ősvallás ismert istenjelképe volt, amit onnan is tudunk, hogy volt és van egy lyuk/Lyukó jelünk. Ugyanezt nem mondhatjuk el a tejesköcsögről, mert annak nincs jele a magyar hieroglif írásban. Az ősvallási jelkészletben "tejesköcsög" jel nem szerepel, ott csak a lyuk/Lyukó hieroglifa található meg.
A tejesköcsög és főleg a korsó nyílása ősvallási tartalmakat idézett fel a régiekben. Az Istenre, az Isten bőséget biztosító szerepére emlékeztette őket, amit felhasználtak a bajánsenyei mondatjel alkotói is. A köcsög nyílásának jelentését a lyuk/Lyukó jel alkalmazása nélkül is hozzáérthették, vagy hozzá is olvashatták a mondatjelhez.
(2) Kőhalmi Katalin előadásából tudjuk, hogy a szibériai sámánok ma is az életfolyó forrásának tartják a Napot. Ugyanez a szimbolika érvényesült az edények olvasható díszítésében is. Edény szavunk ugyanis azért hasonlít az Éden nevére, mert mindkettő az isteni életerő kibocsátó forrása. Az Éden a világ, az edény pedig a család számára jelentette az élet és az erő forrását és biztosítékát.
Az évezredek alatt tökéletesre finomodott ősvallási jelképhasználat nem hagyta ki ezt az oktatási lehetőséget. A hasonló edények a díszítésük segítségével minden nap elmondták, hogy az edényből elfogyasztható étel és ital az Isten ajándéka, az étel előállítását célzó emberi munka pedig Istennek tetsző dolog. Ha így a mindennapi tárgyai nemzetté formálták a tömeget, tudatosan együttműködő öntudatos dolgozókká nevelték a mamutvadászokat, akkor nem volt égető szükség agit-prop titkárokra, egyetemekre, rendőrségre és a hasonlókra.
Ez a praktikus, a társadalom számára fontos alkalmazási lehetőség és a jelek szépsége volt az, aminek köszönhetően a hun mondatjelek különböző változatai napjainkig megmaradtak a magyar edényeken.
Irodalom
Kercsi hun turulok szimmetrikus hieroglifikus mondatokkal
A szentgyörgyvölgyi korsó Lyukó és ég jeles világmodellje
A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvenció
Őrségi tartalom
Cserépmadár szállás imázsvideo
A veleméri Lugasvég (a Csinyálóházzal, egy különleges őrségi szállással szemköpszt) a nyári estéken igencsak alkalmas baráti beszélgetések lefolytatására
Cserépmadár szállás imázsvideo
A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető, a kapubélletben az Isten országa mondatjel, a freskón pedig az Atyaisten olvasatú virágcsokor
Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
A veleméri Lugasvég (a Csinyálóházzal, egy különleges őrségi szállással szemköpszt) a nyári estéken igencsak alkalmas baráti beszélgetések lefolytatására
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése