1/a. ábra. Kolumbiai váza lelógó jó "folyó" jelekkel (balra), egy jele helyes nézetben (2.), egy gömöri tornácoszlop-kitámasztó jó jele (3.) és a székely írás "j" betűje (jobbra)
Az amerikai indiánok népi jelkészletében a székely írás (pontosabban a magyar hieroglif írás) közel harminc jelének találjuk meg a párhuzamát. A jelen cikkben egy olyan kolumbiai vázát mutatunk be, amelyiken a székely írás "j" betűjének, a magyar hieroglif írás jó "folyó" szójelének párhuzama szerepel.
1/b. ábra. A kolumbiai vázán azért vannak "lelógó" hieroglifák, mert a váza szájától, az Isten nézőpontjából kell őket szemlélni
1/c. ábra. Szarmata üst hasonlóképpen "lelógó" (az isteni nézőpontból olvasható) "jó" hieroglifákkal
2. ábra. A szentgyörgyvölgyi csupor kerületén a hieroglifikus négy jó (négy folyó) mondat ismétlődik (a négyes számot függőleges vonalak rögzítik, a jó "folyó" szót pedig ugyanaz a kacskaringó alakú jel, amelyik a kolumbiai edényen is látható)
3. ábra. A hohokam tál világmodellje - engedelmeskedve a világszerte érvényesülő ősvallási ábrázolási konvenciónak - kacsakaringóval jelöli a központi forrást és az onnan négy irányba szaladó szent folyókat is
Azonban nem csak formai párhuzamról van szó. A jelek és az edény szemantikája is lehetőséget ad az indián-magyar írástani kapcsolat megállapítására.
Eurázsiai párhuzamok elemzése alapján tudjuk, hogy az archaikus edények a Teremtés helyszínét és a Teremtőt idézik. E követelmény szellemében készült ez az indián váza is. Az edény szája az életet adó Istennek, az Éden központi forrásának felel meg. Tőle indulnak ki a Föld távoli tájaira vizet vivő folyók s ezek jelzésére szolgálnak a váza oldalán lévő jó "folyó" hieroglifák. (1)
Nem csak a kolumbiai váza oldalán lévő jelformák hasonlítanak magyar jelformákra, hanem a jelentések is azonosak, amennyiben nem csak az egyes jelek, hanem az edény jelentését is figyelembe vesszük. A jó szavunk ugyanis egykor "folyó" jelentést is hordozott.
4. ábra. A kolumbiai váza jó "folyó" hieroglifája az Isten szemszögéből nézve
3. ábra. A székely írás "j" betűjének alakja a rovástechnológia hatására lett szögletes
4. ábra. Szkíta cipőre varrt jó hieroglifa (balra), a gömöri tornácoszlop kitámasztójának jó "folyó" hieroglifája az eredeti, kacskaringó alakot örizte meg (jobbra)
A jelformák megfelelése kétségtelen, ám az effajta összevetések láttán az akadémikus "tudomány" emlőin nevelkedettek egy része mégis meghökken. Nem mindenki képes elfogadni a korábban az írás eredetéről elfogadott álláspontokat lomtárba száműző felfedezéseket. Különösen, ha a kapcsolódó szakirodalmat még nem ismeri. Azon olvasóink számára, akik az utóbbi évtizedekben végzett írástani kutatások eredményéről még nem értesültek, elmondjuk hogy a Nemetz Tibor matematikus segítségével elvégzett valószínűségszámítás a jelkészletek genetikus kapcsolatát nyilvánvalóvá tette.
Jegyzet
(1) Tulajdonképpen négy jó "folyó" hieroglifának kellene lennie a kolumbiai vázán, mert az Édennek (az Eurázsia belső területeit és Amerikát benépesítő Homo sapiens sapiens csoport 50 000 évvel ezelőtti őshazájának) négy nagy folyója volt (a Halüsz, az Arakszész, a Tigris és az Eufrátesz). Az edényeken lévő jelek ennek megfelelően rendszerint négy folyóra utalnak (2. és 3. ábra), ám - mint a kolumbiai váza is - esetenként vannak kivételek. Csak találgatni tudjuk, hogy ezen a kolumbiai edényen miért van több folyó. Lehetséges, hogy nem a konkrét földrajzi területre (az őshazára), hanem csak az Isten életadó forrás voltára akart utalni az edény készítője.
(1) Tulajdonképpen négy jó "folyó" hieroglifának kellene lennie a kolumbiai vázán, mert az Édennek (az Eurázsia belső területeit és Amerikát benépesítő Homo sapiens sapiens csoport 50 000 évvel ezelőtti őshazájának) négy nagy folyója volt (a Halüsz, az Arakszész, a Tigris és az Eufrátesz). Az edényeken lévő jelek ennek megfelelően rendszerint négy folyóra utalnak (2. és 3. ábra), ám - mint a kolumbiai váza is - esetenként vannak kivételek. Csak találgatni tudjuk, hogy ezen a kolumbiai edényen miért van több folyó. Lehetséges, hogy nem a konkrét földrajzi területre (az őshazára), hanem csak az Isten életadó forrás voltára akart utalni az edény készítője.
Irodalom
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza: Írástörténeti, őstörténeti és nyelvészeti dolgozataim jegyzéke
Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza: Írástörténeti, őstörténeti és nyelvészeti dolgozataim jegyzéke
Varga Géza: Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Varga Géza: Indián tartalom (további cikkek, amelyek az indián-magyar írástörténeti-nyelvi kapcsolatokkal foglalkoznak)
Varga Géza: A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor
A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) a kertjében lévő tóka tündérrózsái és a levelein napozó békák érdekes látnivalót kínálnak öregnek és fiatalnak
A veleméri Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) mellett várja a felújítást a százhúsz éves pajta
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése