Gajdán Imre és a velemi Magóvó Kulturális Egyesület meghívásának eleget téve tartottam előadást e szép település kultúrházában a nyugat-dunántúli hieroglifákról. Velem azért is rokonszenves település, mert ott sorozatosan izgalmas kulturális eseményekre kerül sor. Figyelemre méltó helyszíneket is találhatunk itt, például a Novák Tamás és Katalin által létrehozott Magyar Alkotóművészek Galériáját, a Novákfalva szálláshelyet és nem hagyhatjuk említés nélkül a település régen sikeresen működő faipari alkotótáborát sem.
Éppen egy hun eredetű frank turulról beszélek, amelyiken magyarul elolvasható hieroglifikus szöveg van s amire a közönségből is rákérdezett valaki, hogy a turul akkor magyar-é, vagy sem
Az előadásról videofelvétel is készült a világháló számára, amelyet több részletben lehet megtekinteni
Varga Géza írástörténész Velemben (video) 1. rész
A hallgatóság egyik csoportja
Az előadás plakátja
Nyugat-dunántúli hieroglifák (néhány kép az előadásról)
A nyugat-dunántúl egyik nevezetessége, hogy itt született meg a 7500 éves szentgyörgyvölgyi
tehénszobor, a világ legkorábbi, hiteles ásatáson előkerült és jól elolvasható írásemléke
A Dunai kultúra és írásának elterjedését bemutató térkép Harald Haarmann nyomán
„Az 5 és a 4. évezredben (i.e.)
(…) az ó-európaiak sűrűn lakott városokkal rendelkeztek, több emeletes
templomokkal, egy szakrális célokra használt írással,
kényelmes házakkal négy öt helységgel, szakember fazekasokkal, szövőkkel, réz-
és arany ötvösökkel, és más művészi kézművessel, akik egy széles palettán
készítettek magasan fejlett termékeket.” (Gimbutas 1991)
Maria Gimbutas zseniális felismerése, hogy a dunai írást szakrális célokra használták. Én a székely írás felől közelítettem meg a kőkor írását és ugyanerre a megállapításra jutottam. A magyar hieroglif írás elnevezést én ragasztottam rá e régi szó- és mondatjelekre, mert magyar jelekkel azonosíthatók, magyarul lehet elolvasni őket , a mai napig használatban van a belőlük származó székely írás és eredetileg az ősvallás jelképeiként szolgáltak. Az írástörténészek persze (a finnugrista tévmagyarázatok miatt?) nem vették észre, hogy ez a dunai írás milyen szorosan kötődik a székely íráshoz és általában a magyar jelkészlethez.
A fenti idézetet Harald Haarmann írástörténész könyvéből vettem át, mert ő is fontosnak érezhette ezt a gimbutasi meghatározást. A kor jeleit ugyanis jellemzően írást megelőző jelrendszernek szokták minősíteni (talán azért, mert nem olyan, mint a latin írás?), ami a tökéletes elméleti zűrzavar jele. Az írás ugyanis a gondolat rögzítése jelekkel. Mivel ez a dunai írás eredetileg és elsősorban az ősvallás céljait szolgálta, azaz gondolatot rögzített, ezért egy korlátozott célú, szó- és mondatjeleket alkalmazó valódi írásnak, az ismert szakkifejezéssel hieroglif írásnak kell tekinteni. Ez a jelrendszer széles körben elterjedvén, átitatta a környezetét és túlélte az évezredeket. A dunai írás magyar vonatkozásai arra utalnak, hogy a magyarság, vagy valamelyik rokon népünk őshonos volt ezen a vidéken. A további kutatás derítheti ki, hogy ez a túlélés milyen konkrét etnokulturális viszonyok közepette történt meg.
Maria Gimbutas zseniális felismerése, hogy a dunai írást szakrális célokra használták. Én a székely írás felől közelítettem meg a kőkor írását és ugyanerre a megállapításra jutottam. A magyar hieroglif írás elnevezést én ragasztottam rá e régi szó- és mondatjelekre, mert magyar jelekkel azonosíthatók, magyarul lehet elolvasni őket , a mai napig használatban van a belőlük származó székely írás és eredetileg az ősvallás jelképeiként szolgáltak. Az írástörténészek persze (a finnugrista tévmagyarázatok miatt?) nem vették észre, hogy ez a dunai írás milyen szorosan kötődik a székely íráshoz és általában a magyar jelkészlethez.
A fenti idézetet Harald Haarmann írástörténész könyvéből vettem át, mert ő is fontosnak érezhette ezt a gimbutasi meghatározást. A kor jeleit ugyanis jellemzően írást megelőző jelrendszernek szokták minősíteni (talán azért, mert nem olyan, mint a latin írás?), ami a tökéletes elméleti zűrzavar jele. Az írás ugyanis a gondolat rögzítése jelekkel. Mivel ez a dunai írás eredetileg és elsősorban az ősvallás céljait szolgálta, azaz gondolatot rögzített, ezért egy korlátozott célú, szó- és mondatjeleket alkalmazó valódi írásnak, az ismert szakkifejezéssel hieroglif írásnak kell tekinteni. Ez a jelrendszer széles körben elterjedvén, átitatta a környezetét és túlélte az évezredeket. A dunai írás magyar vonatkozásai arra utalnak, hogy a magyarság, vagy valamelyik rokon népünk őshonos volt ezen a vidéken. A további kutatás derítheti ki, hogy ez a túlélés milyen konkrét etnokulturális viszonyok közepette történt meg.
A Tordos-Vincsa kultúra és a magyar jelkészlet közös elemei
Savaria, Iseum, római kori világmodell a hieroglifikus Lyukó ten országa mondattal
Savaria, Iseum, római kori világmodell a hieroglifikus Lyukó ten országa mondattal
Savaria, Iseum, augur-bot, római kor, a magyar hieroglif írás jó "folyó" szójele, ami az Istennel azonos égi folyóra utal (ezért állandó jelzője a magyarok Istenének a jó), ugyanez a jó hieroglifa található meg a magyar királyi jogar kristályoroszlánján és más jogarféleségeken is
Kismákfa, fémtál részlete, V. század, azt jelzi, hogy az ősvallási elképzelés szerint Lyukó isten lakhelye a világoszlop (a sarok hegyének) csúcsán van
Frank turul elolvasható hieroglifákkal (balra) és a turulon ábrázolt, edényből kinövő világfa elolvasható rajza (jobbra)
Alsóhetényi, Krisztus ten olvasatú, római kori orrvédő (balra), frank csat a ten hieroglifával (középen) és a székely írás ten jele (jobbra)
Frank turul elolvasható hieroglifákkal (balra) és a turulon ábrázolt, edényből kinövő világfa elolvasható rajza (jobbra)
A turul a meghatározás szerint az a ragadozómadár, amelyiknek az ábrázolásához felhasználták a székely írás, vagy a magyar hieroglif írás jeleit. E követelménynek ez a gondolatgazdag madárábrázolás megfelel. Mivel ezeket a magyar hieroglifákat a hunok használták, kézenfekvő arra következtetni, hogy a hunoktól került a frankokhoz. Ez indokolja a nyugat-magyarországi leletek között történő megemlítését, ugyanis egykor lehettek hasonlók itt is. Ha maga a tárgy nem hun kori, akkor a hun kultúra Nyugat-Európára gyakorolt elemi erejű hatásának bizonyítékával állunk szemben.
A frank turul "kezén" és lábán lévő négy sar/sarok hieroglifa azt jelzi, hogy a turul azonos a világgal. Ez egy panteista vallásra utal, amikor a világot azonosnak tekintik az Istennel (akit esetünkben a turul jelképez).
A madárábrázolás alján lévő szár "úr" hieroglifa az Istennel azonos égig érő fa szokásos rajza (ebből keletkezett a székely írás "sz" betűje).
Fölötte, az edényben lévő jelek a Nagyon nagy, ragyogónál ragyogóbb, vagy egy hasonló olvasatot engednek meg. Az edényből kinövő fa szára a szár "úr", a virága/hasadéka pedig az ős szót jelöli. Együttesen a Nagyon nagy, ragyogónál ragyogóbb úr ős mondat olvasható ki a keretbe foglalt, címerszerű ábrázolásból.
A madár csőre szintén elolvasható. Az égig érő fa a szár, a csúcsán lévő sugaras napábrázolás pedig a Nap szójele. Együtt, mai magyarsággal az Úr Nap olvasatot adják.
A fentieken túl még több Nap és nagy hieroglifa is található a turulábrázoláson.
Ha az olvasási irány fentről lefelé történik, akkor a mondatokban a szórend megfordul.
Csornai hun szíjvég a sar/sarok hieroglifával
Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!
Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése