A nagytótlaki körtemplom

1. ábra. A nagytótlaki körtemplom és jelképei (a Dana és az ős hieroglifa keresztény változatai)

Az alsómaráci síkság északi része szelíden emelkedik a tagolt, dombos Őrség felé, az erdős tájat azonban kettévágja a trianoni rabló béke során meghúzott szlovén-magyar országhatár. A termékeny síkság Szlovéniához tartozik, a dombosabb Őrségnek pedig az egyik része Szlovéniához került, a másik része Magyarországon maradt. Az Őrségbe látogató magyar turisták többnyire tudomást sem szereznek a határhoz közeli, de azon túl fekvő nevezetességekről, amelyek egyike a nagytótlaki Szent Miklós körtemplom. Ezen kívánunk segíteni az alábbi képek és leírás közreadásával.

2. ábra. A nagytótlaki körtemplom ilyen állapotban maradt ránk, a restaurálások során a középkori állapotot helyreállították

A Szlovéniában szokatlan, kör alaprajzú, román stílusú épület a Kebele-patak völgyében, érintetlen természeti környezetben található.

3. ábra. A nagytótlaki körtemplom a helyreállított szentély felől nézve

A templom a XIII. század közepén épült. Elsőként 1365-ben említik, az építtetőre vonatkozó adat nem maradt ránk. Szerencsére, a templom története nem túl mozgalmas s ennek köszönhetően az épület szinte érintetlenül őrzi az eredeti állapotot. Az 1778-as vizitáció jó állapotban találja. A szentély helyére ugyan 1845-ben tornyot építettek, de ez ma már nincs meg. A műemlék jelenlegi állapota két műemléki restauráció eredménye. 1956-ban feltárták az eredeti szentély alapjait, 1978/79-ben pedig az 1845/46-as átépítés során eltorzított épületnek (a szentély helyreállításával) visszaadták a középkori alakját.

4. ábra. Szent László, részlet a nagytótlaki szárnyasoltárról, amely egykor a körtemplomban állt, az oltár Szenczy Ferenc szombathelyi püspök ajándékaként került a Magyar Nemzeti Múzeumba, ma a Nemzeti Galériában látható

A kő alapzaton téglából épült falak állnak, amelyeket kúp alakú zsindelytető fed. A keleti oldalon a körtemplomhoz egy alacsonyabb, félkör alakú oltárhelyiség csatlakozik. A templom külsejét sűrűn elhelyezett függőleges lizénák tagolják, amelyek a tető alatti, farkasfog díszítésű koszorút hordják. A déli oldalon lévő bejárat mellett három félköríves ablakocska van a falba vágva. A templom belsejében, a falat tíz különböző nagyságú, félköríves fülke tagolja, amelyek egykor ülőhelyként is szolgálhattak. A hajó kerek kupolával, az oltár apszisa pedig félkupolával boltozott. A templomnak korábban agyagpadlója volt. A kerek alaprajz, a külső lizénák, a koszorúpárkány, a félkör alakú apszis, a kupola és a földszinti falfülkék, románkori épületről tanúskodnak és a XIII. század közepére utalnak. 

5/a. ábra. A nagytótlaki körtemplom mennyezete a székely rovásírás "us" (ős) jelének képszerű kifejtése, a Tejút hasadékában kelő napisten kereszténnyé vált ábrázolása

5/b. ábra. A székely rovásírás "us" (ős) jele

5/c. ábra. A Czibor Imre alsópáhoki fazekas mester által másolt erdélyi népi fazekasminta így ábrázolja a Tejút (az égig érő fa) hasadékában kelő napot

A nagytótlaki körtemplom Szlovéniában a jelentősebb román stílusú építészeti emlékek egyike, a maga nemében egyedülálló. Társai az országhatár magyar oldalán találhatók (Kallósd, Vitnyédszentpál stb.) a Nyugat-Dunántúlon, amelyet a tatárjárás 1241/42-ben nem pusztított annyira, mint a Magyar Királyság egyéb területeit. 

6. ábra. A nagytótlaki körtemplom a falu mellett, a szelid pannon tájban áll

A nagytótlaki körtemplom az állandó háborúk miatt jórészt emlékké vált középkori magyar kultúra hagyatéka. A szép természeti környezetben fekvő Nagytótlak sohasem volt jelentős település, a templom nélkül ma sem lenne különösebb okunk az említésére. A Magyar Királyság egykori, jelentéktelen határmenti településének temploma azonban segít képet alkotni arról, milyen lehetett az ország elpusztult központi városainak képe az Árpádok korában. 

7. ábra. A nagytótlaki körteplom és a körülötte lévő liget, ahol egykor a temető volt

Azon centrális alaprajzú épületek jellegzetes képviselője, amelyeket a honfoglalás előtt vallási célra használt sztyeppi jurták mintájára építhettek eleink, s amelynek gyökerei a történelem előtti időkbe nyúlnak. Hasonló jellegű centrális templomok a Kaukázus vidékéről ismertek, ahol a részben keresztény vallású hun, avar és szabír eleink huzamosabb ideig tartózkodtak. E templomtípust a források gyakran „Rotunda ecclesia”-nak, azaz kerek templomnak nevezik, amelyről több település (Kerekegyház) a nevét is kapta. A nagytótlaki freskók a középkori magyar szépségideálnak megfelelő keleti típusú arcokat, korabeli öltözeteket, középkori magyar embereket mutatnak be. A kör alaprajzó hajó mennyezetén a Tejút hasadékában karácsonykor kelő napistent függőleges egyes alakú szár „úr” jelképét festették. A kör a Lyuk jelképe, a benne lévő szár jellel együtt a székely írás és a magyar hieroglif írás „us” (ős) jelének monumentális változata. Annak bizonyítéka, hogy a székely írás jeleit az egész magyar nyelvterületen, sőt azon túl is széles körben ismerték és használták. Az ősvallás nemzetközi ismertségű jelképeit a kereszténység is átvette, különösen a keleti, hunok, avarok, magyarok lakta területeken. 

8. ábra. A rekonstruált szentélyt zsindely fedi

A nagytótlaki körtemplomhoz hasonló templomokat az egykori Magyar Királyság területén találjuk, míg Nyugat-Európában a hasonló kis kerek templomok száma elenyésző. 

9. ábra. A hajó freskóinak maradéka

A most kápolnának minősített templomot 1365/66-ban említik első ízben (»in valle Lak Sancti Nicolai«), majd a XVII. és XVIII. századi püspöki vizitációkban jelentkezik ismét. 

10. ábra. Freskórészletek

A műemlék a románkori építészeti elemeken túl a templombelső falképei miatt is jelentős értéket képvisel. Úgy tűnik, hogy a templom a felépítése után néhány évtizedig meszelten maradt. Csak a XIV. század közepén festették ki és pedig a freskó technika érvényesülése előtt, közvetlenül a nedves meszelésre, késő gótikus ábrázolási stílusban. Erre a határozott kontúrokkal és festett belső mezőkkel rendelkező rajz a jellemző. A személyeket síkszerű foltokkal, minden térbeli elhelyezés nélkül ábrázolják. A szerény maradványok alapján az északi oldalon a Háromkirályok eljövetele és hódolata volt ábrázolva. Bizonyára az oltárapszis is ki volt festve, amelyet azonban a XIX. században lebontottak és csak 1978/79-ben építették újra (a freskókat ekkor már nem lehetett helyreállítani). A kupola a templom első kifestésekor meszelt maradt.

11. ábra. A hajó a bejárattal

A képek rossz állapota, esetleg a megváltozott esztétikai felfogás miatt a rotundát a XV. század elején újból kifestették. A XIV. század vége felé Magyarországon is elterjedt a frissen vakolt falra való festés szokása, a freskótechnika, amely sokkal maradandóbb az előzőnél, ezért az új képek már ezzel a módszerrel készültek. Ezek több mint 550 év után is olyan frissek, mintha a festő tegnap tette le volna az ecsetjét és bontotta volna le az állványzatot. Az alsó réteg képeihez hasonlítva a technikán kívül megváltozott a művészi stílus is, hiszen ezek az újabb freskók már a gótikus plasztikus stílushoz tartoznak. Ezeknek a festőjét sem ismerjük név szerint, de azon festők körébe tartozik, akik a munkájukat új megoldásokkal és kezdeményezésekkel gazdagították.

12. ábra. Falfülke freskórészlettel

Nagytótlakon legjobban a kupola festményei maradtak fenn. A kupola csúcspontjában hatalmas mandorlát találunk, amelyben Krisztus egy szivárványon áll. Rajta kívül a hold és a nap, valamint a négy evangélista jelképe látható. A kupola ívének mezőin Krisztus szenvedése van lefestve, kezdve a Jeruzsálembe való bevonulástól, a Passió-ciklus pedig a henger alakú falon folytatódik. Itt a Háromkirályok hódolatából már csak néhány szerény maradvány látszik, amelyet a gótikus festőművész (a régebbi rétegre ráfestve) az északi oldalon helyezett el. A falfülkékben szentek sora látható.

13. ábra. Freskórészlet

A nagytótlaki körtemplom az egykori Magyar Királyság, a Muravidék és a fiatal Szlovénia jelentős középkori művészeti emléke. Építészeti architektúrája és freskói egyedülálló értéket képviselnek még ezen a középkori téglatemplomokban gazdag, csodálatos pannon tájon is. Szemmel láthatóan tanúskodik arról, hogyan élték meg az itteni emberek a szépet sok-sok évszázaddal ezelőtt. A feledhetetlen szépséget, amely a zivataros évszázadok ellenére megmaradt és ma is él; s amelyet nem csak a szemünkkel és az értelmünkkel, hanem a szívünkkel is érzékelhetünk.

14. ábra. Freskórészlet

15. ábra. A nagytótlaki templom a Velemér-Alsómarác túra egyik állomása

Irodalom

Valter Ilona: Árpád-kori téglatemplomok Nyugat-Dunántúlon, Budapest, 2005.

Nagytótlak a Velemér-Alsómarác túra egyik állomása

A veleméri Szentháromság-templom

Sindümúzeum

Cserépmadár szállás

Csinyálóház

Velemérből induló őrségi túrák

Őrségi látnivalók településenként

Őrségi látnivalók témánként

Az Őrség legjobb netes ismertetője 

A nagytótlaki Szent Miklós körtemplom (Dévay Attila videója)