A szalacsi X. századi gyűrű kétpólusú világmodellje

A szalacsi X. századi gyűrűn egy sajátos világmodell látható, amelyet két hieroglifából állítottak össze (1. ábra). Mindkét hieroglifa megtalálható a székely írásban, valamint a hun régészeti leleteken és az ótürk írás jelei között is. Ezt az írásemléket eddig nem említették a székely írással foglalkozó munkák, pedig fényt vethet az erdélyi magyar megtelepedés korára, nyelvi viszonyaira és jelhasználatára. A hagyomány szerint a hun eredetű székelyek a hun kor óta Erdélyben élnek, amiből következően a legnagyobb valószínűséggel és kézenfekvően tőlük származik ez a gyűrű. 

Egyes szerzők komoly ok nélkül kétségbe vonják a székelyek hun eredethagyományának helytálló voltát, egyúttal azt is feltételezve, hogy Árpád magyarjai is csak később jutottak el Erdélybe. A szalacsi gyűrűn azonban a legnagyobb valószínűséggel a székely írás előzményét jelentő magyar hieroglif írás szójelei találhatók, amelyek magyarul olvashatók el, ezért ezek az akadémikus magyarázatok aligha tarthatók fent változatlanul.

1. ábra. A szalacsi 10. századi világmodelles gyűrű és a székely "d" (Dana) és "s" (sar "úr, sarok") jelekkel azonos hieroglifái

A gyűrű világmodellje ezen a képen (1. ábra) vízszintes helyzetben látszik. Helyesen (mivel a világ a sarkain fordul el) függőlegesen állna.

A szalacsi keresztet nem szükséges keresztény jelképnek tekinteni, mert azt a pogány vallások is istenjelképként alkalmazták. Egyébként is ott van mellette a székely írás "s" (sar "úr, sarok") jele, ami jól ismert pogány jelkép (2. ábra). A két jelet egységes világnézettel célszerű értelmezni, amire csak az ősvallás ad lehetőséget - mert a kereszt mindkét vallásnak szent jelképe, de az "s" (sar "úr, sarok") jel az ősvallásra jellemző. Egyébként is, ekkortájt Erdélyben még aligha számolhatunk a kereszténység általános térhódításával és mindent meghatározó meggyökeresedésével. Ez a világmodell is kereszténység előtti hagyományt őriz, nincs keresztény párhuzama. 

2. ábra. Lepenski Vir-i idol a sar (az égbe vezető úttal azonos úr) jelével

A gyűrű világmodellje egy sajátos, eddig nem tárgyalt világábrázolási mód, a kétpólusú világmodellek sorába tartozik. Az alsó és a felső végén egy-egy sar "úr, sarok" szójel van, középen pedig, az Isten szokásos helyén a kereszt alakú Dana hieroglifa található. Erdélyben ma is mondják, hogy Dana verjen meg!, az Isten verjen meg! helyett - amiből következően ez a szalácsi pogány kereszt is istenjelkép.

3. ábra. A Szergej Botalov által közölt hun csaton a szalacsi kétpólusú világmodell négypólusú megfelelője látható, ami azonos, vagy rokon ábrázolási hagyományra és nyelvre enged következtetni

A négysarkú világmodellek az Éden négyes osztásán alapulnak (azokon az Ararát környezetében található négy hegységet jelöli a sarok jel), míg a szalacsi kétpólusú világmodell forgástengelyként (északi és déli sarokként) kezeli a sarkokat. 

A kettősség a magyar sarok szó jelentésbokrában is tükröződik, mert egyrészt jelöli az asztal sarkát (amiből négy van), másrészt az ajtó és az ablak sarka esetében forgástengelyt jelent (amelyiknek csak felső és alsó csúcsa/sarka van).

Ez a nyelvi jelenség (a sarok szó kettős jelentése) és ugyanazon kettősség észlelhetősége a négypólusú hun és a kétpólusú szalacsi világmodellen, lehetőséget ad arra, hogy következtetéseket vonjunk le a fenti világmodellek készítőinek nyelvi hovatartozását illetően. 

Például az angolokat - ha szóba kerülnének - akkor is kizárhatnánk, mert a nyelvi logikájuk nem az ősvallási képzetek logikájára van becsavarozva. Az angolok nem a corner "sarok" szót használják az "északi sarok" (north pole) és az "ajtó sarka" (butt, strap-hinge) megnevezésére. 

Ezen a nyelvi úton elindulva esetleg behatárolható azon nyelvek köre, amelyek használói a magyaron (a magyarul beszélő hunokon és székelyeken) túl számításba jöhetnek e világmodellek készítőiként. Az így megtalált nyelveket aztán meg kell rostálni a következő szempontok alapján. Az egyik az, hogy van-e olyan írásuk a szóba jöhető népeknek, amelyikben a székely "d" és "s" formai megfelelője (a fenti világmodellek jelkészlete) megtalálható. Ha ilyen betűk akadnának más népek írásaiban is, akkor azt kell vizsgálni, hogy azon a nyelven is az "isten" és "sarok" jelentésű szavakat, vagy azok kezdő hangjait jelölik-e.  A másik kérdés az lehetne, hogy az adott nép járt-e azon a tájon, ahol és amikor ezek a világmodellek készültek? 

4. ábra. Diringer ótürk jeltáblázata orhoni és jenyiszeji bontásban 

Például szóba jöhet a törökség, mert ők jártak Európa keleti tájain, ahol a hun világmodell előkerült és mert a világmodellek mindkét jele megtalálható az orhoni ótürk ábécében (4. ábra). 

A "sarok" törökül topuk és az ótürk "t6" jel alakja és jelentése (hangalakja) is ugyanúgy megfelelni látszik a követelménynek, mint a székely "s" betű. Ez a sarokjel tehát a magyar és török írásból egyaránt magyarázható.

A világmodellek kereszt alakú jele is szerepel a fenti török ábécékben "d7" megnevezéssel. A török tengri "isten" azonban nem "d"-vel kezdődik, ezért - ez alapján - a világmodellek készítői nagyobb valószínűséggel beszéltek magyarul, mint törökül. Kivéve, ha a törököknek is volt "d"-vel kezdődő istennevük - de ezt pillanatnyilag nem tudom megválaszolni. Amennyiben a törököknek is volt "d"-vel kezdődő istennevük, akkor a kutatást döntetlennel kell lezárnunk.

A két világmodell elemzése így befejezetlenül is eredményes volt, mert tisztáztuk, hogy a székely "s" és az ótürk "t6" a "sarok" szójeléből keletkezett jelhasadással. Mindegyik nép kezdetben a "sarok" jelölésére használta ezt a jelet. Az akrofóniára (a szójelből egyetlen hangot jelölő betű vagy szótagcsoport-jel kialakulására) már a nyelvek és írások külön életében kerülhetett sor. Ebből a példából azt nem tudjuk meg biztosan, hogy a magyar (a hunok magyar nyelve), vagy az ótürk volt-e az átadó. Turkológus barátságát keressük a kérdés további bogozásához.

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás egy különleges őrségi szállás (három háló, három fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy, nagy zöld terület kerti bútorokkal és szaletlivel, grillezővel) 

A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető

Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállásmedencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállások Őriszentpéteren, netán az őrségi szállások Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségilakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor ajánlhatunk egy megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Kár lenne haboznia, hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!

Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra

Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi szállást! Valódi Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk!