A hun régészeti leleteken gyakran bukkanhatunk a székely jelek párhuzamaira. E párhuzamok összehasonlító táblázatát előbb A székelység eredete, később a Magyar hieroglif írás c. kötetben adtam közre. Az utóbbi években a felismert székely-azonos hun jelek és a vélük írt rövid hun írásemlékek száma olyannyira megszaporodott, hogy ideje lenne egy új táblázat készítésének. Azt látszik igazolni a sok hun-székely jelpárhuzam, hogy a székely írás a hagyománynak megfelelően valóban hun eredetű (az 1500-as években a magyar értelmiség még hun írásnak nevezte a székely írást).
A sar/sarok hieroglifa esetében is azt tapasztaljuk, hogy a hunok egy kőkori jelet őriztek meg és hagytak ránk örökül. Az egyetlen hegyet ábrázoló jelváltozat megtalálható a 15-20 000 éves Mas d' Azil-i jeles kavicsokon, a 6000 éves Tordos-Vincsa jelek között és az amerikai indiánok népi jelkészletében is. A három hegyből álló jelforma pedig a Tordos-Vincsa kultúra jelei között bukkan fel, legkorábbi változata a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor lábain látható.
A sar/sarok hieroglifa esetében is azt tapasztaljuk, hogy a hunok egy kőkori jelet őriztek meg és hagytak ránk örökül. Az egyetlen hegyet ábrázoló jelváltozat megtalálható a 15-20 000 éves Mas d' Azil-i jeles kavicsokon, a 6000 éves Tordos-Vincsa jelek között és az amerikai indiánok népi jelkészletében is. A három hegyből álló jelforma pedig a Tordos-Vincsa kultúra jelei között bukkan fel, legkorábbi változata a 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor lábain látható.
1. ábra. Csornai hun szíjvég a három hegyet ábrázoló sarok hieroglifával (középen), a szentgyörgyvölgyi tehénszobor sarok jele (balra) és a Tordos-Vincsa kultúra hasonló alakú jele (Winn/112b, jobbra)
Az elszórt hun jelek csak akkor váltak elolvashatóvá, amikor a kutatás során lépésről lépésre haladva egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy többségük nem egyetlen hangot jelölő betű, hanem szó- és mondatjel (hogy ilyenekkel a székelyek is rendelkeztek, arról Veit Gailel tájékoztat). Ebben a cikkben a székely írás "s" jelének előképét, a sar/sarok hieroglifát (a hunok képszerű, vallásos jelentőségű szójelét) és - a jelentés, meg az eredet tisztázása végett - a hun jel kiterjedt rokonságát mutatom be.
A hunok által is használt magyar hieroglif írásnak két sar/sarok jele van (1. és 2. ábra).
A hunok által is használt magyar hieroglif írásnak két sar/sarok jele van (1. és 2. ábra).
A csúcsos tetejű hegyeket ábrázoló és az égbe vezető utat (világoszlopot) jelképező szójelek hangalakja az idők során változott. A Yazilikaja-i hatti/hettita tar/sar Óg párhuzam és a Tarkumuwa-pecsét alapján Kr. e. 2000 táján (vagy inkább azt megelőzően) még a tar hangalak kötődhetett a jelformákhoz. Ez a már akkor is nemzetközileg elterjedt szó rokonságban áll a világoszlop szibériai turu és hatti tar nevével, valamint az obi-ugor Tórem és a magyar Teremtő istennév tövével - lévén az Isten azonos a világoszloppal (égig érő fával).
A tar jelnév egy szóeleji t-s hangváltozás után sar, az Óg/Ók "ég" jellel történt összeolvadással pedig sarok hangalakra változott. Eközben - az Óg jellel történt egységesülés idején tapasztalható bizonytalanságot leszámítva - a több hegyet és az egyetlen hegyet ábrázoló jelforma mindvégig változatlan maradt.
A tar jelnév egy szóeleji t-s hangváltozás után sar, az Óg/Ók "ég" jellel történt összeolvadással pedig sarok hangalakra változott. Eközben - az Óg jellel történt egységesülés idején tapasztalható bizonytalanságot leszámítva - a több hegyet és az egyetlen hegyet ábrázoló jelforma mindvégig változatlan maradt.
2. ábra. A Szergej Botalov által közölt hun csat felülnézeti világmodellje (középen), a sarkain megtalálható a mai székely "s" betűvel azonos alakú sarok jel, ugyanez az egyszerű jelforma már a 15-20 000 éves Mas d' Azil-i jelek között (balra) és a 6000 éves Tordos-Vincsa kultúra jelei között is megjelenik (jobbra)
Ez a sar egy vagy több háromszög alakú hegy rajza. Gyakran szerepel a felülnézeti világábrázolások sarkain az Óg/Ók ("ég") jellel együtt, ami a jel hangalakjának sarok-ra változását eredményezte. Az akkád sar "király" alapján világos, hogy Sar Óg am. Óg úr, azaz a sar szóból alakult ki az úr szavunk. Az Ószövetségben is szereplő Óg király tulajdonképpen az ogur népek névadó ősapja, aki egyúttal a sarkok istene is volt és az égbe vezető utat személyesítette meg. A sarok indoeurópai változata a Heraklész név (Óg király azonos Heraklésszel). Heraklész a sarkok istene, ezért maradt fent, hogy a világ peremén voltak az oszlopai (a 7. ábra jelvényeinek csúcsán ezek az oszlopok meg is jelennek).
A sar hieroglifából az akrofónia során létrejött az "s" hangot jelölő székely rovásbetű is, amelyet ma is használunk (6. ábra).
3. ábra. A Tordos-Vincsa kultúra világmodellje (balra) ugyanúgy az Istent jelölő keresztet és a sarok jelét alkalmazza, mint a hun (2. ábra), vagy a ket sámándob világmodellje (középen) és a coclé indián világmodell (jobbra), a ket változat sarkain lévő sarok jel azt igazolja, hogy az egy és a több hegyet ábrázoló jelváltozat felcserélhető, mert egyaránt az égbe vezető utat jelképezvén, azonos a jelentésük és feltehetően a hangalakjuk is
4. ábra. A nagyszéksósi nagyszíjvég több hegyet ábrázoló sarok jelén álló kettős kereszt uralmi jelkép (használta a hun eredetű Árpád-házi dinasztia is és azóta is a címerünkben szerepel), mert az Istennel azonos világoszloptól származónak mutatja, ezáltal legitimálva a királyságot és a magyar államot
5. ábra. Gót/szarmata minősítésű, a jelei alapján ítélve azonban feltehetően hun eredetű korong a VI. századi Angliából sarok jelekkel (fent) és a magas sarok mondattal (lent)
6. ábra. Az anaszazi tál világmodelljének sarkain a magas sarok mondat olvasható a magyar hieroglif írás magas és sarok jeleivel (jobbra lent a székely írás "m" és "s" betűje)
Az 5. és 6. ábrán látható, azonos, vagy rokon jelekkel világmodellek sarkaira írt magas sarok mondatnak több további eurázsiai és amerikai párhuzama is van. Ezek egy valaha azonos (az indiánok Amerikába való költözésének 12 000 éves időpontja alapján kőkori eredetű) íráskultúra emlékei. Számunkra ebből az a fontos, hogy a hun jelek végső soron kőkori eredetűek és nem díszítő, hanem szövegrögzítő szerepet töltöttek be. Ez az üzenet az ősvallás világról alkotott elképzelését (elméleti tételét) illusztrálja, miszerint az égbe az Istennel azonos sarkokon keresztül vezet az út.
7. ábra. Ismeretlen magyarországi lelőhelyről származó hun(?), a temetéskor szándékosan eltört sírmellékletek, útirányt jelző szöveggel, a bal oldali jelvényeken az Ak ügy "Heraklész folyó", a jobb oldalon lévő budapesti hun jelvényen pedig az éSZAKi sarok mondattal, mindhárom tárgyon szerepel a sarok jele, mert az ősvallás szerint az Ak ügy (a Tejút, az égig érő fa) az északi sarkon áll és a kozmosz forgástengelyeként szolgál
A sarkok ilyen kiemelt szerepéből nyilvánvaló, hogy a Földet négyszögletesnek, a ráboruló égboltot pedig félgömb alakúnak vélték, mert így adódhat olyan helyzet, amikor a halandók csak a sarkokon keresztül juthatnak el az égbe. Ebből következik az is, hogy a budapesti hun(?) jelvény és társai (7. ábra) a holt léleknek az északi sarkot és az Ak ügy (mai magyarsággal: Heraklész folyó) néven emlegetett Tejutat ajánlották úticélként. Ipolyi Arnold is azt említi, hogy a székelyek, ha meg akarnak emlékezni Csabáról és Attiláról, rég elhunyt hőseikről, akkor feltekintenek a Tejútra. Nyilván azért, mert ott volt az ősvallás Istennel azonos túlvilága.
A székelyek ma is úgy tartják, hogy az égbe a havasok csúcsain lépegetve lehet eljutni - s a sarok jel e csúcsokat ábrázolja. Ezeket a csúcsokat jelképezik az indián piramisok tetejére vezető, valamint az indián sámánoszlopokba, a szibériai sámánfákba vagy a kácsi Lyukaskő sziklájába vésett lépcsők is.
8. ábra. A szombathelyi (Savaria-i) Iseum területén hiteles ásatáson előkerült vakolatdarabokon több példányban megtalált Óg sár a Lyukó (mai magyarsággal: "Óg úr a bőség forrása/napisten") mondat, alul jobbra a római kori hun hieroglifáknak megfelelő székely jelek
9. ábra. Permi pecsétgyűrű Szaveljeva nyomán a vegyes jelhasználattal írt sarok (sar+o+k) szóval
A 9. ábra alapján a csúcsos tetejű égi hegyet ábrázoló jel az V. századig élő permi kultúrában (és nyilván másutt is) a sar szót, a szó tövét rögzítette. A szójel formája (alul kifelé görbülő vonala) pontosan megfelel a Bél Mátyás ábécéjében szereplő "s" rovásbetű alakjának. Ez a görbület is egy ősvallási képzetről árulkodik. A régiek ugyanis úgy képzelték, hogy az ég (üveghez, jéghez hasonló anyagból lévő) boltozatát a szelek időnként felemelik és visszaejtik - ezért az égi hegy pereme kicsorbult.
A sarok szó hangalakjának pontos leírása érdekében a sar szójelét kiegészítették két betűvel. Egyrészt a székely írás "o/ó" betűjével rokon, az ég boltozatát ábrázoló (de csúcsos tetejű) egykori Óg hieroglifát ragasztották hozzá, ami itt már az "o/ó" hangot jelölte. Másrészt a székely írás "ek" jelét, amely a permi írásemléken is, meg a székely írásban is a "k" hang jelölésére szolgál. Ez a permi írástani fejlemény arra utal, hogy a hun időkben már létezett a mai székely írásnak megfelelő vegyes jelhasználat, azaz a hieroglifikus mellett egy hun betűírás is.
10. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor négy lábára a sarok szójelét írta a neolitikus értelmiségi, a fentiek alapján akkor is tudnánk, hogy a tehénke hátába meg az ég jelét véste, ha a tehén hátán évő jel nem lenne azonosítható a magyar hieroglif írás ég és a székely írás "g" jelével
Amit a fentiekben előadtunk, az több írástani, őstörténeti dogmával is szembe megy.
Például a hun sarok jel és rokonsága mintha nem tisztelné az írás poligenezisének (több, egymástól elszigetelt központban való kialakulásának) ideáját. Nyilván azért tűnik így, mert az írás nem több központban alakult ki, hanem csak egyetlen egyben.
Ez az egy írásfeltaláló központ még a kőkorban működött s ez is alaposan kitolja az írás felfedezésének eddig általában elfogadott időpontját.
Az a nézet sem tartható a továbbiakban, hogy az írást az állam és a könyvelés igényeinek kielégítésre hozták volna létre. Láttuk ugyanis a fentiekben, hogy az ősvallás tételeinek illusztrálása volt a cél.
Ezzel a hieroglifikus írással (az eredeti, csak szó- és mondatjeleket alkalmazó változatával) nem lehet regényt írni, mert nincs hozzá elegendő jele. Ettől azonban ez még írásnak számít, mert az írás a gondolat rögzítése jelekkel s a fentiekben éppen elegendő példát mutattunk fel a jelekkel felidézett ősvallási gondolatokra. Ez az írás évezredeken át csak az ősvallás céljait szolgálta és néhány ősvallási jelentőségű mondat leírására volt alkalmas. E korlátozott céllal függ össze a hun és hun kori írásemlékek pazar volta és elképesztő, lélekhez szóló szépsége is. A vallásos világnézet képviseletére ugyanis a szép és gondolatgazdag írásemlékek alkalmasabbak voltak az egyszerűeknél.
11. ábra. A milejszegi mángorló sarok hegyén álló tulipánja az Istennel azonos égig érő fa (a Tejút) jelképe
Az énlakai unitárius templom Egy Isten mondatjele alapján tudjuk, hogy a magyar népművészet tulipánja Isten alakban elolvasható: a középső sziromlevél az "us" (ős) jele, a két szélső pedig a Ten "isten" jele. A milejszegi mángorló tulipánja alatt a hun ősvallási és íráshagyomány miatt jelenik meg a sarok hegyét ábrázoló hieroglifa. Az "us" ős hieroglifa a tulipán közepén a Tejút hasadékának jelzése. Azaz nem csak a székely írás, hanem a magyar népművészet is megőrizte a hun jelhasználat elemeit
Látjuk, hogy a hun írásemlékek magas szinten képviselnek egy világszerte elterjedt kőkori íráskultúrát és általa egy gazdagon kidolgozott világnézetet. Mindezt közvetlenül megörökölte a magyarság is, amelynek pedig - a dogmák értelmében - kulturálatlan hordaként kellett volna megérkeznie a Kárpát-medencébe. A magyarság azonban nem csak a hun írást tartotta meg, hanem az ősvallási tételeket illusztráló ábrázolási hagyományt és jelkészletet is szervesen, sajátjaként őrizte meg a népművészetben.
A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy igazi őrségi szálláshely) kertjében lévő százéves tóka
Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése