Felmerülhet a kérdés, miért érdemes szót ejteni egy őrségi szálláshely különleges adottságáról: a Sindümúzeumról és a kapcsolódó rovológiai mellékszolgáltatásról (a felmerülő magyar írástani kérdések nyaralás közbeni megbeszélhetőségéről).
Bár a településeink határában egyre szaporodnak a rovásírással írt településnév-táblák, mégis jogos az aggály, hogy érdekel-e ez egyáltalán valakit?
Bár a településeink határában egyre szaporodnak a rovásírással írt településnév-táblák, mégis jogos az aggály, hogy érdekel-e ez egyáltalán valakit?
1. ábra. A veleméri Cserépmadár szállás (egy hiteles őrségi szállás) épülete egy kb. százhúsz éves parasztházból lett felújítva és a turizmus szolgálatába állítva (3 szoba, 3 fürdőszoba, konyha, étkező-előtér, 11 ágy) - amivel a lebontástól menekült meg
Indokolja-e bármi ezt az írástani mellékszolgáltatást?
A szállásgazda ezzel az írástörténeti kiállítással nyilvánvalóan és érthetően fel akarja hívni a szállására a figyelmet, hiszen a hirdetések ára a kis ágyszám által meghatározott forgalomhoz képest megfizethetetlen, nem az ilyen kis szállásokra, hanem a nagy szállodákra van kialakítva. S ha a szállásgazdának egyébként is ez a hobbija és szívesen csinálja, akkor miért ne értesüljön erről más is? Ráadásul van is néhány kuriózuma a Sindümúzeumnak, ami erre a figyelemfelkeltésre alkalmassá teszi. Például a veleméri rajzos sindükhöz hasonló néprajzi tárgy másutt nem látható (a Magyar Néprajzi Múzeumban sem). A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszoborról, a világ legkorábbi, jól elolvasható írásemlékéről is csak itt lehet hiteles információt szerezni. S lényegében ez az egyetlen helye a világnak, ahol a látogatók beláthatják, hogy az első írás 50 000 évvel ezelőtt keletkezett és azonos a székely írás előzményével, a magyar hieroglif írással.
A kultúránk valódi eredete iránt érdeklődő közönség nyitottsága és figyelme elvileg adott. A magyar könyvkiadás termékeinek 20-30%-a történelmi tárgyú, mert irántuk makacs érdeklődés mutatkozik a saját történelmére büszke és kíváncsi értelmiség körében. Ebből elég nagy szeletet jelent a rovológia (a magyar írástörténet) iránti figyelem.
Mostanában terelődik az akadémikus áltudomány érdeklődése is e terület felé, ami érdekes pálfordulások lehetőségét vetíti előre. A korábbi önellentmondó és ostoba magyarázataikról eddig is nyilvánvalóvá vált az akadémikus magyarázatok önellentmondása és tarthatatlansága.
Vagy száz évig a székely írás ótürk eredeztetését sulykolták a hallgatóságba, minden alátámasztás nélkül. A könyvkiadás monopóliuma lehetővé tette az akadémikus áltudomány papjai számára az alátámasztást nélkülöző agyalmányok tudományként való eladását. Ezzel az ótürk eredeztetéssel éppen a szállásgazda és két társa 1993-ban megjelent, Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetének hatására hagytak fel (Róna-Tas András, Sándor Klára és mások beismerték, hogy a székely írás eredete az ő tudományuk számára tisztázatlan). Aztán állt elő Horváth Iván azzal a képtelen ötlettel, hogy a székely írást csak a humanisták találták ki. Erről eleve tudható volt a komolytalan volta, ezért helyette Zsupos Zoltán talált ki egy semmivel sem jobb magyarázatot: a székely írás germán eredeztetésének teóriáját. Mivel a szakterületi tájékozottság a "szakemberek" körében is siralmas, mindenki kedvére válogat a lehetetlen magyarázatok követése között. Van aki ma is az ótürk eredeztetést gondolja "tudományosnak" mert még nem értesült arról, hogy maguk a "tudósok" már rég kihátráltak mögüle. Ha nem lenne siralmas a helyzet, akár meg is mosolyoghatnánk a hozzá nem értésből adódó kínlódásukat.
A sorozatos kudarcok miatt az MTA-nak, az ELTÉ-nek, meg a Magyar Nyelv szerkesztőségének, a nyest.hu-nak és hasonszőrű társaiknak elő kellene végre állnia egy épkézláb állásponttal a székely írás eredeztetéséről - ha fontos számukra az arcuk megmentése. Ugyanis már a fél ország röhög rajtuk s ha a veleméri szállás jól üzemel, akkor a másik fele meg köpni fog a nevük hallatán. Tudjuk, persze, hogy az akadémikus áltudomány papjai mindaddig nem lesznek képesek valódi fordulatra, amíg a veleméri Cserépmadár szállás gazdája által felfedezett és közzétett magyar hieroglif írás békáját (tudományos igényű felismerését) le nem nyelik. Ez van most napirenden.
Ami elvileg azt is jelentheti, hogy egyre több ember számára jöhet számításba a nyári pihenés terepeként a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház. Hiszen itt tájékozódni lehet ennek az izgalmas írástörténeti és tudománytörténeti folyamatnak a fejleményeiről.
A szállásadásban is évek óta emlegetett és újabban egyre inkább érvényesülő tendencia, hogy a szállás mellé valami mást, lehetőleg a tájra jellemző kulturális programcsokrot kell ajánlani. Jó szállás már van elég, a kulturális szolgáltatás terén azonban még bőven akad lehetőség a fejlesztésre. S az Őrség számára kitörési pont lehetne az őrségi népi jelkészlet is, ami a magyar hieroglif írásnak egy megjelenési formája és területe. Az Őrség és vidéke tele van hieroglifákkal (pl. templomi és fazekasjelekkel), amit fel lehet tárni és be lehet mutatni a vendégeknek.
A Sindümúzeumból rendszeresen úgy távoznak a tárlatlátogatók, hogy kinyílt előttük egy addig ismeretlen világ. Miért ne történhetne ez hasonlóképpen az Őrség látogatóival is?
A veleméri Cserépmadár szállás egy kb. százhúsz éves autentikus őrségi parasztház. Az ormán a néhai Tóth Sándor fazekas által készített cserépmadárka és további három mázas kúpcserép a ház felépítése óta dacol a viharokkal. A régi, házilag készített rajzos sindükön (tetőcserepeken) egyedülálló ősvallási ábrázolások maradtak fent a magyar hieroglif írás jeleivel írt rövid írásemlékek társaságában. Ezeket a portán lévő Sindümúzeumban mutatja be az írástörténész házigazda. Ez - a magyar őskultúrára és a világ legrégebbi írására kíváncsi értelmiségieknek való - program egyedi és pótolhatatlan.
A szállásgazda ezzel az írástörténeti kiállítással nyilvánvalóan és érthetően fel akarja hívni a szállására a figyelmet, hiszen a hirdetések ára a kis ágyszám által meghatározott forgalomhoz képest megfizethetetlen, nem az ilyen kis szállásokra, hanem a nagy szállodákra van kialakítva. S ha a szállásgazdának egyébként is ez a hobbija és szívesen csinálja, akkor miért ne értesüljön erről más is? Ráadásul van is néhány kuriózuma a Sindümúzeumnak, ami erre a figyelemfelkeltésre alkalmassá teszi. Például a veleméri rajzos sindükhöz hasonló néprajzi tárgy másutt nem látható (a Magyar Néprajzi Múzeumban sem). A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszoborról, a világ legkorábbi, jól elolvasható írásemlékéről is csak itt lehet hiteles információt szerezni. S lényegében ez az egyetlen helye a világnak, ahol a látogatók beláthatják, hogy az első írás 50 000 évvel ezelőtt keletkezett és azonos a székely írás előzményével, a magyar hieroglif írással.
2. ábra. A 7500 éves szentgyörgyvölgyi tehénszobor múzeumi másolata megtekinthető a Sindümúzeum kiállításán
A kultúránk valódi eredete iránt érdeklődő közönség nyitottsága és figyelme elvileg adott. A magyar könyvkiadás termékeinek 20-30%-a történelmi tárgyú, mert irántuk makacs érdeklődés mutatkozik a saját történelmére büszke és kíváncsi értelmiség körében. Ebből elég nagy szeletet jelent a rovológia (a magyar írástörténet) iránti figyelem.
Mostanában terelődik az akadémikus áltudomány érdeklődése is e terület felé, ami érdekes pálfordulások lehetőségét vetíti előre. A korábbi önellentmondó és ostoba magyarázataikról eddig is nyilvánvalóvá vált az akadémikus magyarázatok önellentmondása és tarthatatlansága.
Vagy száz évig a székely írás ótürk eredeztetését sulykolták a hallgatóságba, minden alátámasztás nélkül. A könyvkiadás monopóliuma lehetővé tette az akadémikus áltudomány papjai számára az alátámasztást nélkülöző agyalmányok tudományként való eladását. Ezzel az ótürk eredeztetéssel éppen a szállásgazda és két társa 1993-ban megjelent, Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetének hatására hagytak fel (Róna-Tas András, Sándor Klára és mások beismerték, hogy a székely írás eredete az ő tudományuk számára tisztázatlan). Aztán állt elő Horváth Iván azzal a képtelen ötlettel, hogy a székely írást csak a humanisták találták ki. Erről eleve tudható volt a komolytalan volta, ezért helyette Zsupos Zoltán talált ki egy semmivel sem jobb magyarázatot: a székely írás germán eredeztetésének teóriáját. Mivel a szakterületi tájékozottság a "szakemberek" körében is siralmas, mindenki kedvére válogat a lehetetlen magyarázatok követése között. Van aki ma is az ótürk eredeztetést gondolja "tudományosnak" mert még nem értesült arról, hogy maguk a "tudósok" már rég kihátráltak mögüle. Ha nem lenne siralmas a helyzet, akár meg is mosolyoghatnánk a hozzá nem értésből adódó kínlódásukat.
A sorozatos kudarcok miatt az MTA-nak, az ELTÉ-nek, meg a Magyar Nyelv szerkesztőségének, a nyest.hu-nak és hasonszőrű társaiknak elő kellene végre állnia egy épkézláb állásponttal a székely írás eredeztetéséről - ha fontos számukra az arcuk megmentése. Ugyanis már a fél ország röhög rajtuk s ha a veleméri szállás jól üzemel, akkor a másik fele meg köpni fog a nevük hallatán. Tudjuk, persze, hogy az akadémikus áltudomány papjai mindaddig nem lesznek képesek valódi fordulatra, amíg a veleméri Cserépmadár szállás gazdája által felfedezett és közzétett magyar hieroglif írás békáját (tudományos igényű felismerését) le nem nyelik. Ez van most napirenden.
Ami elvileg azt is jelentheti, hogy egyre több ember számára jöhet számításba a nyári pihenés terepeként a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház. Hiszen itt tájékozódni lehet ennek az izgalmas írástörténeti és tudománytörténeti folyamatnak a fejleményeiről.
3. ábra. A 15-20 000 éves Mas d' Azil-i jelek közül 20 db. egyezik a magyar hieroglif írás és a székely írás jeleivel
A szállásadásban is évek óta emlegetett és újabban egyre inkább érvényesülő tendencia, hogy a szállás mellé valami mást, lehetőleg a tájra jellemző kulturális programcsokrot kell ajánlani. Jó szállás már van elég, a kulturális szolgáltatás terén azonban még bőven akad lehetőség a fejlesztésre. S az Őrség számára kitörési pont lehetne az őrségi népi jelkészlet is, ami a magyar hieroglif írásnak egy megjelenési formája és területe. Az Őrség és vidéke tele van hieroglifákkal (pl. templomi és fazekasjelekkel), amit fel lehet tárni és be lehet mutatni a vendégeknek.
A Sindümúzeumból rendszeresen úgy távoznak a tárlatlátogatók, hogy kinyílt előttük egy addig ismeretlen világ. Miért ne történhetne ez hasonlóképpen az Őrség látogatóival is?
4. ábra. A fazekasjelek egy része jól elolvasható a magyar hieroglif írás jeleivel (például Czibor Imre "Isten országa" kancsóján) s ez nem csak az őrségi szállásadók, hanem a fazekasok számára is lehetőséget kínál
A veleméri Cserépmadár szállás egy kb. százhúsz éves autentikus őrségi parasztház. Az ormán a néhai Tóth Sándor fazekas által készített cserépmadárka és további három mázas kúpcserép a ház felépítése óta dacol a viharokkal. A régi, házilag készített rajzos sindükön (tetőcserepeken) egyedülálló ősvallási ábrázolások maradtak fent a magyar hieroglif írás jeleivel írt rövid írásemlékek társaságában. Ezeket a portán lévő Sindümúzeumban mutatja be az írástörténész házigazda. Ez - a magyar őskultúrára és a világ legrégebbi írására kíváncsi értelmiségieknek való - program egyedi és pótolhatatlan.
5. ábra. A veleméri rajzos sindü égig érő fája azért áll hegyen és azért kereszt alakú, mert ezzel idézi fel a sarok hegyén álló égig érő fával azonos Dana istent
A két holdas (erdő és patak között elterülő) szép területen négy épület található: a Cserépmadár szállás, a Csinyálóház, a pajta és a Boronaház. Ezeket az alábbi linkeken elérhető képsorozatokkal mutatjuk be. A pajta felújítására és konferenciateremként való hasznosítására már évek óta készülünk, de az anyagiak örökös szűkössége miatt nehéz belevágni, meg aztán ácsot sem könnyű találni a nyugatra vándorlásuk miatt.
Ha Ön nálunk nyaral, akkor ez a pajtafelújítás könnyebben valósul meg!
A Boronaházban működik a Sindümúzeum, amelyet távoli tájakról is felkeresnek a magyar írástörténet iránt érdeklődők.
6. ábra. A felújításra és hasznosításra váró pajta
Ha Ön nálunk nyaral, akkor ez a pajtafelújítás könnyebben valósul meg!
A Boronaházban működik a Sindümúzeum, amelyet távoli tájakról is felkeresnek a magyar írástörténet iránt érdeklődők.
7. ábra. A veleméri Csinyálóház (egy különleges szépségű őrségi szálláshely) a helyén egykor működött fazekasműhely nevét őrizte meg és tette újra közhasználatúvá (2 háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy), az igényeseknek
8. ábra. A Boronaház ad helyet a gondnoki lakásnak és a Sindümúzeumnak
9. ábra. Egy hímes tojás a Sindümúzeum magyar jeltörténeti kiállításához
10. ábra. A Sindümúzeum állandó kiállításának részlete
11. ábra. A veleméri Szentháromság-templom
A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető
A csempeszkopácsi templom kapubélletének Isten országa olvasatú hieroglifikus mondatjele
Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődők aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése