Balogh Sándor hívta fel a figyelmemet a kácsi Lyukaskő sziklába vésett jeleire, amelyért itt is köszönetet mondok. Az akadémikus "tudomány" érdektelenségének és szakmai görcseinek köszönhetően eddig erről a fontos írásemlékünkről szinte semmit sem tudtunk.
A környezetéből kiemelkedő szikla egykor pogány áldozóhely volt, amire a tetején lévő lyukak és csatornák mellett a sziklába vésett kicsiny üreg, a mellette lévő lépcső és a három nagyméretű, kőbe vésett hieroglifa utal.
1. ábra. A kácsi Lyukaskő és hieroglifái (Balogh Sándor fényképe és rajza)
Sem az ősvallással, sem az írásunkkal kapcsolatos nemzet- és tudományellenes akadémikus álláspont nem kedvezett a kácsi Lyukaskő megismerésének.
Az akadémikus "tudomány" közelmúltban is hangoztatott dogmái szerint magyar ősvallás nem is létezett, még e megnevezés használata is eleve tudománytalan. A szerzők szerint a pogány magyaroknak ősvallása nem volt, legfeljebb népi hiedelmekről (értsd: ostoba babonákról) lehet beszélni.
Hasonló megalapozatlan akadémikus dogmákkal kísérelték meg hamis mederbe terelni a magyar írástörténet kutatását is. Száz évig próbálták elhitetni, persze minden komolyan vehető alátámasztás hiányában, hogy a székely írást - ha az nem a humanisták kitalációja csupán - akkor az ótürköktől vettük át. Ezt az ótürk származtatást 1993-ban a Bronzkori magyar írásbeliség c. kötetünk száműzte a lomtárba, mert azt követően Róna-Tas András, Sándor Klára és a nyomukban még néhányan elismerték, hogy a székely írás eredete számukra egy rejtély. Ma már a székely írás létezését és régi voltát elismerik, azonban a szó- és mondatjeleinkről továbbra sem hajlandók tudni. Pedig ezek létezését Veit Gailel 1500-as évekből származó híradása is bizonyítja.
Az akadémikus tagadás évtizedei után ideje számba venni a hieroglifikus (ősvallási jelentőségű, szójeles) írásemlékeinket (ezekről a nemrég megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetben adok számot). Közöttük az eredeti környezettel együtt megmaradt kácsi Lyukaskő sziklavésete kiemelkedő helyet foglal el.
A környezet jellegzetes eleme a mesterségesen vésett odú, amelyben eredetileg halottat, idolt, vagy ősvallási jelképet helyezhettek el. A mellette lévő lépcső a szertartások során a magasba vezető út szimbóluma lehetett, amint a rovátkolt törzsű szibériai sámánfák is. A táltos ezen a kőbe faragott lépcsőn ment fel képletesen az égiekhez.
Bár a kácsi Lyukaskövet nem tekintik kaptárkőnek (talán a fülkék eltérő mérete miatt?), az mégis kétségtelen, hogy vélük egy emlékcsoportba tartozik. A Lyukaskő szerepének megértése segít a kaptárkövek szerepének megértésében is, mert e kettő lényege azonos.
Az Óg hieroglifa
Bár a kácsi Lyukaskövet nem tekintik kaptárkőnek (talán a fülkék eltérő mérete miatt?), az mégis kétségtelen, hogy vélük egy emlékcsoportba tartozik. A Lyukaskő szerepének megértése segít a kaptárkövek szerepének megértésében is, mert e kettő lényege azonos.
Az Óg hieroglifa
A sziklaodu fölé a magyar hieroglif írás Óg jelét vésték. Az akrofónia során ebből a jelből keletkezett a székely írás "o/ó" betűje. Az Ószövetségben is szereplő Óg király a görög Heraklésszel azonos. Amint a görögök Heraklészt tartották a szkíták ősapjának, később Óg úr leszármazottait nevezték ogur népeknek.
Az Óg hieroglifa az égbolt ívét ábrázolja, amiből következően a sziklaodú az ég jelképe lehetett. Ennek a szimbolikája egy temetés esetén érthető: azt jelenti, hogy az oda temetett, vagy a jelképeivel ott felidézett elhunyt az égbe költözött.
Az Óg hieroglifa az égbolt ívét ábrázolja, amiből következően a sziklaodú az ég jelképe lehetett. Ennek a szimbolikája egy temetés esetén érthető: azt jelenti, hogy az oda temetett, vagy a jelképeivel ott felidézett elhunyt az égbe költözött.
Hasonló szimbolikát a sztyeppén is találunk. Szergej Botalov tájékoztat a bajszos kurgánokról (2. és 3. ábra). Ez egy Óg hieroglifával azonosítható, földből és kőből alkotott geoglifát jelent, a csúcspontjában lévő sírral.
2. ábra. Kazahsztáni "bajszos kurgán" (Szegej Botalov nyomán)
3. ábra. Három hieroglifából álló geoglifa Kazahsztánból (Szegej Botalov nyomán), olvasata: Óg a Lyukó (a bőség forrása) és a Nap
4. ábra. Az őriszentpéteri tál még az eredeti vízszintes állásában őrizte meg az Óg hieroglifát
5. ábra. Az Óg hieroglifából keletkezett a székely írás "o/ó" betűje, amely a rovástechnológia miatt függőlegesre fordult
Az Ak hieroglifa
Az Ak hieroglifa az égi patakkal azonosított isten (a görögöknél Heraklész) egyik nevét jelöli. Azért hullám alakú, mert vizet ábrázol.
6. ábra. A szárazdi avar szíjvégen a két hieroglifából álló Ak országa mondat olvasható
7. ábra. A székely írás Ak jele nem változott betűvé, mindvégig megmaradt az Ak (patak, Heraklész) szójeleként
Az Ég hieroglifa
Az ég hieroglifa képi tartalma az ég boltozatát középen alátámasztó, Istennel azonos világoszlop (égig érő fa, Tejút).
8. ábra. A szentgyörgyvölgyi korsó világmodelljének négy sarkán látható az ég hieroglifa (az égbe vezető út jele), az ábra jobb alsó sarkában látható a székely írás ebből keletkezett "g" betűje
A kácsi Lyukaskő sziklafeliratának olvasata
Az Óg, Ak és ég hieroglifák olvasata: Óg Ak az égben (mai magyarsággal: Óg patak az égben).
Berze Nagy János írja, hogy a magyar néphit szerint az égig érő fa (a Tejút) azonos az Istennel. Ez érthetővé teszi a sziklafelirat olvasatát, amely szerint Óg király, az ogur népek névadója, azonos az égi folyóval.
További megerősítését jelenti az olvasatnak az az Ipolyi Arnold által megőrzött adat, miszerint a székelyek, ha meg akarnak emlékezni Csabáról és Attiláról (tehát az elhunyt, Istenhez költözött hőseikről), akkor a Tejútra tekintenek. Ezek az adatok együttesen magyarázzák meg, hogy miért emeltek Óg jelhez hasonló geoglifákat a halottaik köré a kazahsztáni sztyeppén egykor élt eleink.
A veleméri Csinyálóház egy különleges szépségű őrségi szállás egy önálló épületben (2 háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) szép természeti környezetben, patak és erdő között
További cikkek
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház kertjében felállított Onogesius-szobor Hankó Péter szobrászművész alkotása
Tavasszal el kellene döntenünk, hová is menjünk majd nyaralni. Bevallani sem merjük magunknak, hogy szeretnénk egy jó ajánlatot kapni, amiben nem csak szállás, hanem kulturális csemege is van. Szeretne a szép szállás mellé valamiféle értelmiségi-vonzó, de nem túl drága szolgáltatást kapni? Ha Önnek a szállás mellé a veleméri Onogesius-szobor megtekintésére támadna kedve, akkor ajánlhatjuk magunkat. Ez az ajánlatunk nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk ajánlott őrségi szálláson nem csak az Onogesius-szobor megtekintésére, hanem a magyar hieroglif írásról folytatott eszmecserére, a Sindümúzeumban díjtalan tárlatlátogatásra is van lehetőség az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés, a múzeum meg a szobormegtekintés is) teljesen ingyenes. Ha Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a hun-magyar romantika mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az Onogesius, az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Másutt meg mutatóba sincs. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot az őrségi szállás lefoglalása végett!
Csehiné Hozdik Judit a fészbukon: "Azt gondolom az "akadémia" túl sok erőt vesz el. Olyan sok értékes munka lát itt napvilágot, hogy bőven elég ezek megismerése. Szerintem nem kellene az egójukat növelni, hogy fontos számnkra, hogy mit tesznek. Ráadásul a bizonygatással elvész a lényeg. Aki foglalkozik a múltunkkal pontosan tudja, hogy az ifrit gyökerű asszír népek mit tettek őseinkkel és Földanyával.
VálaszTörlésViszont boldogan olvasok arról a kultúráról, aminek letéteményesei vagyunk. Külön köszönet érte, hogy olyat is meláttatnak, amit eddig nem vettem észre. Ennek köszönhetően valóban másképp látom a dolgokat. Gondolom nem vagyok egyedül. Ez a lényeg, nem az, hogy a gyíkok mit gondolnak."
Varga Géza: "Egyetértek a gondolatoddal, de nem tudok csak a kutatással foglalkozni. Valakinek azt is el kell érnie, hogy ez az ország (ide értve a tudományos fórumokat is) a miénk legyen és ne másoké. Miért ne akarnánk azt, hogy az MTA kutatói körültekintőbb munkát végezzenek s az egyetemeken ne régen megcáfolt ostobaságokra tanítsák a gyermekeinket? Köszönöm a hozzászólást!