Nagy Zoltán mutatta be újabb tanulmányaiban azt a két őrségi cserépedényt, amelyiken kettős kereszt látható. Ezek egyike látható az 1. ábrán. A szerző e cikkeiben az őrségi cserépedényeken újabban (talán az 1930-as évek óta) látható jelkészlet, a "magyarszombatfai stílus" eredetével foglalkozik. A rendelkezésre álló adatok és vélemények ellentmondásosak.
Domanovszky György szerint „valamikor a harmincas években a Vas megyei Magyarszombatfán Czúgh Dezső, miután a helyi fazekasságnak nem volt hagyományos stílusa, kísérletekbe fogott, hogy népi jellegű motívumokat és szerkesztési módokat hozzon létre, amelyekkel a hagyományos formákat díszíti. Így keletkezett a magyarszombatfainak mondott stílus mely már a negyvenes években általánosan elfogadott volt. Olyan kísérlettel állunk szemben, ami példa nélküli fazekasságunk történetében.”
Ifj. Zsohár János (1910–1970) Magyarszombatfán egyedüliként csak fazekassággal foglalkozott. Ő volt az új stílus megteremtésének letéteményese. Dísztáljainak ornamentikája tükrözi az Eschenbach Jenő által tanítottakat, aki a Katolikus Lexikon szerint "Vas megyei fazekas díszítő elemekből alakította ki a magyarszombatfai stílust".
A végletes ellentmondást csak a motívumok eredetének vizsgálatával lehet feloldani. A jelen cikk a kettős kereszt alakú Egy szójel származásával foglalkozik.
Kiegészítjük a Nagy Zoltán által közzétett őrségi kettős kereszteket néhány továbbival (2. és 3. ábra). A kettős keresztek eredeztetését illetően újfent megemlítjük azt, amit a Magyar hieroglif írás c. kötetben is kifejtettünk, hogy a magyar népi jelkészlet szoros rokonságban van a székely írás jelkészletével. A magyar nép és a magyar heraldika annak a magyar hieroglif írásnak a szójeleit alkalmazta az edényein, a hímes tojásokon, a festett ládákon és a hímzéseken is, amelyből a székely írás kialakult néhány ezer évvel ezelőtt. A kettős kereszt is az ismert és jól azonosítható rovásjelek közé tartozik, ezért ismerjük a képi tartalmát és a jelentését. A kettős kereszt az Istennel azonos égig érő fát (a Tejutat) ábrázolja. A székely írásban a "gy" hang jele, azonban nem sok értelme lett volna egyetlen betűnek az őrségi korsó oldalán. Ugyanakkor a kettős kereszt a magyar hieroglif írásban az Egy "Isten, szent" szójele, aminek a jelentését általánosan ismerték.
Ezért szerepelt az Árpád kori pecsétgyűrűkön igen sokszor a kettős kereszt. Közkeletű jelkép volt az Árpád korban a kettős kereszt s ez nem csak azért volt így, mert ez volt a királyság jelképe, hanem azért, mert ez az ősvallásnak is jelképe volt.
Az archaikus díszítésű edények a kőkor óta a Teremtőt és a Teremtést idézik fel az elolvasható díszítésükkel Eurázsiában és Amerikában egyaránt. Ebből következően ez a korsó, az oldalán lévő szójellel egyetemben egy igen régi magyar és nemzetközi íráshasználat képviselője. Amennyiben a magyarszombatfai fazekasok az 1930-as években tanulták meg ezt a kettős keresztet a többi ősvallási eredetű jellel egyetemben, akkor az oktatójuk a régi magyar népi jelhasználat meglepően alapos ismeretének birtokában lehetett. Ez lehetséges, ám ennél könnyebb azt elfogadni, hogy az oktatók munkáját esetenként a helyi jelhasználat továbbélése is segítette. E helyi jelhagyomány maradékait nem csak a fazekasedényeken kereshetjük, hanem a népművészet minden más területén, az épületeken, bútorokon, hímzéseken, hímes tojásokon stb. is.
2. ábra. Az 1200-as években épült veleméri Szentháromság-templom három jelet is hordoz: a kettős keresztet a torony csúcsán, meg az 1300-as években készült freskón (ahol a két zöld sugár Jézus Krisztus testével együtt alkot kettős keresztet), valamint a három koncentrikus kör alakú lyuk, Lyukó hieroglifát és az itt mandula alakú ős szójelet, mindezeket megtaláljuk az őrségi fazekastárgyakon is
9/a. ábra. A berekböszörményi Árpád kori gyűrű csak egy példája annak a sok társának, amelyik kettős keresztet hordott Vas megyében is
9/b. ábra. Egy másik Árpád kori gyűrű, amelyiken szintén van kettős kereszt, a lelőhelye ismeretlen
Nagy Zoltán: Magyarszombatfai fazekas tanfolyamokon tanult négyszirmú felülnézeti rózsa a régiségben, Körmendi Figyelő, 2022.
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Varga Géza: Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
Varga Géza: Sindümúzeum (tárlatvezetés és tárgyak)
Varga Géza: A Gizella-kincs turulos fibulájának hieroglifikus szövegei
Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése