Oldalcsoportok

2022. január 18., kedd

A halomi honfoglalás kori világmodell jelei

A Kalocsa közelében kiásott homokmégy-halomi rovásfeliratot Dienes István régész fedezte fel egy tegez majdnem elkallódott csontborításán. Akkor még nem lehetett megengedett dolog a Magyar Nemzeti Múzeumban a rovásemlékek felületének barbár lereszelése, mint azt később már megtehették a budapesti késő középkori jelvény esetében, ám a rend akkor sem volt teljes náluk. Annak a főigazgatónak (Dienes Istvánnak) azonban a helyén volt az esze és a becsülete, ezért a lelet és rovásszövege megmenekült a tudomány számára. A csontlemezek a homokmégy-halomi honfoglalás kori temető 6. számú sírjából kerültek elő. Ez a temető a honfoglaló magyarok egyik központjában volt. Dienes István szerint ez a fajta tegez ismeretlen volt az avar korban, ezért ennek magyar terméknek kellett lennie és valószínűleg Árpád nagyfejedelem hadseregének egyik harcosáé volt. Hozzátehetem: a köztudomástól eltérően nem egy, hanem kétfajta írással készült írásemlék van rajta, csak az egyikről, az ősibbről - szakmai és etikai hiányosságaik miatt - a "szakembereknek" sincs mondanivalója. 


1/a. ábra. A hunok és avarok által használt magyar hieroglif írás jeleivel írt, Dana szár földje (mai magyarsággal: Dana úr földje) olvasatú halomi honfoglalás kori világmodell, a Dana istennevet ma is használják Erdélyben


A halomi csontlemezek egyik fajta írását a sokszor emlegetett, de jól el nem olvasott, sorba rendezett jelekből álló rovásszöveg képviseli (2. ábra, jobbra). Ez nem azonos a székely írással. Kizlaszov a tiszai írás körébe sorolja ezt a halomi szöveget, ahová a nagyszentmiklósi kincs és a szarvasi tűtartó írásemléke is tartozik. A székely rovásíráshoz képest ez egy törökös jellegű írásnak tűnik, ám ez nem jelenti azt, hogy maga a szöveg biztosan török lenne. Az írás nem lehet túl régi, feltehető, hogy a szkíták, vagy a hunok írásából alakították ki a török népek.


1/b. ábra. A halomi világmodell hieroglifái és a székely jelpárhuzamok


A halomi csontlemezek másik fajta írását a halomi világmodell képviseli (1. ábra), ami a székely jelekkel (pontosabban a magyar hieroglif írással) tart rokonságot és magyarul el is olvasható szöveget rögzít. A "szakma" erre nem figyelt fel, mert az évszázados rovásellenes légkörben a rovológiai kutatások a szakemberek tudásával egyetemben megrekedtek. A "tudományos konszenzus" szellemi képességeit meghaladja a díszes, szimmetrikus, sorokat nem alkalmazó és szójelekből álló írásemlékek léte. Ha ilyen kerül elébük, mint ez a halomi világmodell is, akkor dermedten állnak és legfeljebb néhány jelzőt mormolnak el magukban a magyarázataim láttán. 



1/c. ábra. A világmodell sar "úr" és szár "úr" jelekből alkotott sarokjelképei az "eget tartó fa" ábrázolási konvenciót alkotják, a hasonló jelentés és hangalak e két hieroglifa esetében arra utal, hogy egykor egyetlen jelet alkottak s csak idővel hasadtak ketté és keletkezett belőlük az "s" és az "sz" rovásbetű


E cikkben ezen az áldatlan helyzeten kívánok segíteni, fényt vetve a halomi világmodell létére és elolvashatóságára. (1) Nem mintha komolyan reménykedhetnénk benne, hogy aki nem akarja, az is megérti majd. Nagy az isten állatkertje, ráadásul az ellenségképzőként működő egyetemeken sorra bocsátják ki az újabb és újabb - e téren - szemellenzővel ellátott évfolyamokat.



2. ábra. A halomi világmodellt (balra fent) és a rovásfeliratot (jobbra) hordozó csontlemez-töredékek

A lelet - némi kallódás után - a rajta lévő rovásszövegnek köszönhetően közismert lett. 

A nyest.hu így számol be a megfejtési kísérletekről: "a tegezborítón látható jelek nem egyeznek meg a székely írás betűivel. Inkább a nyugati török betűsorokra emlékeztetnek, egy-két jel párhuzamát pedig a keleti türk írásból ismerjük. Ebben nagyjából egységes volt a megkérdezett szakemberek véleménye. A nyelvet és az olvasatot illetően már nem egyeztek a nézetek: az iranista Harmatta János és a régész Vékony Gábor szerint biztosan török nyelvű a felirat, és olvasata értelmezhető is. A turkológusok ennél óvatosabbak voltak: Vásáry István inkább csak valószínűnek vélte, hogy a felirat nyelve török, Róna-Tas András szerint a felirat nyelve egyelőre nem állapítható meg. ... 

Halom és környéke a korabeli Fejér megyéhez tartozott, vélhetően az Árpádok kezén volt. Dienes István szerint a csontborítású tegez tulajdonosa akár Árpádot vagy a fejedelmi család más tagját is szolgálhatta. Mivel Kalocsa akkoriban a fejedelem egyik központja volt, valószínűleg több nyelven beszéltek és írtak errefelé, így valóban nem zárható ki, hogy a szöveg törökül van – akkor sem, ha készítőjének anyanyelve a magyar volt, s akkor különösen nem, ha valóban a honfoglalás előtt kevéssel csatlakozott kabarok utódaitól származott."

Sándor Klára, aki sem a világmodellekről, sem azok jelkészletének a székely jelekkel való azonosságáról, vagy kapcsolatáról, de a székely szójelekről sem hajlandó tudni, így ecseteli - tévesen - az emlék írástani helyzetét: 

Ez a ... lelet abban sem segít, hogy eldöntsük, vajon volt-e a honfoglaló magyarságnak saját írása. A sír, amelyből a jeleket tartalmazó tegezborító előkerült, kétséget kizáróan honfoglalás kori, és a benne lévő tárgyak magyarok – furcsa viszont, hogy a nagyszámú föltárt honfoglaló sírból miért nem került már elő sokkal több, de legalábbis még néhány ... emléke ennek a föltételezett magyar írásnak? Továbbra is nyitott marad az a kérdés is, hogy ha a honfoglaló magyarok használtak valamilyen saját írást, milyen kapcsolatban volt ez az ábécé a székely írás előzményével."

Az általa vizsgált rovásszöveg sajnos valóban elolvasatlan és egyelőre elolvashatatlan, ám a halomi lelet írástani vonatkozásait gazdagítja és árnyalja a magyarul kitűnően elolvasható és a székely írással kapcsolatban álló halomi világmodell. Amelyről viszont sem ő, sem a hozzá hasonló köldöknéző akadémikus társaság nem hajlandó tudomást sem venni. Ha ezt megtették volna, akkor már jóval korábban megvilágosodhattak volna a székely írás avar és hun kapcsolatait, valamint szójeleit illetően. E nélkül ez a bizonytalan messzeségű jövő feladata maradt.

Azt jelenti e kétféle írás együttes szereplése, hogy a halomi sírban nyugvó harcos (vagy a csontlemezét megkarcoló mester) kétféle jelhasználattal is élt. Egyrészt ismerhette az újabb, törökös jellegű írást is, másrészt a magyar identitáshoz közelebb álló jóval korábbi írástípust képviselő világmodellt is. 

Annak a tanúja lehet ez a jelhasználati kettősség, hogy a honfoglaló magyarok egy rövid ideig tartó török megszállást voltak kénytelenek elviselni. A heftalita Hun Birodalom 558 táján bekövetkezett bukását követően a magyarul beszélő hun-avar népesség egy része avar néven elmenekült a törökök elől és bevonult a Kárpát-medencébe. A sztyeppén maradó és átmenetileg török megszállás alá kerülő csoportok azonban kénytelenek voltak egyre jobban átvenni ezt-azt a megszállóktól. Ez idő alatt megtanulhatták a török adminisztráció által használt újabb írást, de nem felejtették el a saját, ősvallási kötődésű jelhasználatot sem. Amikor Árpád vezetésével, magyar név alatt bevonultak a Kárpát-medencébe, akkor még mindkét írást ismerhették. Közülük a tiszai írás hamar kiment a divatból, a hunok és avarok által használt magyar hieroglif írás és a belőle kialakult székely írás azonban napjainkig megmaradt. 


3. ábra. I. L. Kizlaszov táblázata a doni, kubáni és tiszai írás "ábécéjével", valójában szó-, szótag- és mondatjelek is lehetnek benne, ezek létés azonban az akadémikus áltudomány nem hajlandó tudomásul venni, ezért csak ábécékről beszélnek (amelyekben csak egyetlen hangot jelölő betűk lehetnének)

Jegyzet

(1) A világmodellekről bővebben írtam a Magyarság jelképei és a Magyar hieroglif írás c. kötetekben, valamint a Varga Géza írástörténész blog bejegyzéseiben, ezért most talán elegendő azt megemlíteni, hogy a világmodellek közepén az Isten neve, vagy jelzője szokott állni. Esetünkben ez a kereszt alakú Dana hieroglifa. A világmodell sarkain pedig (itt az oldalfelezőkön is) az égbe vezető út jelének van a helye. A halomi világmodellben ezt a sarokszerepet az eget tartó fa rajza, a sar, szár "úr" hieroglifák töltik be. 


Irodalom

Dienes István: Honfoglalás kori rovásfelirat a Kalocsa környéki, Homokmégy-halom temetőjéből (Előzetes közlemény) Folia Archaeologica XLIII)

I. L. Kizlaszov: Runicseszkije piszmennyosztyi evrazijszkih sztyepej (Az eurázsiai sztyepp rovásemlékei), Izdatyelszkaja Firma, Moszkva, 1994.

Sándor Klára: Magyar harcos sírjában török szöveg? (nyest.hu)  2013 szeptember 10.

Varga Géza: A magyarság jelképei, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 1999.

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Budapesti késő középkori jelvény bibliográfia




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése