A helyi legenda szerint, aki belép Dargavs kapuján, soha többet nem kerül elő élve. A falut Oroszország egyik legtitokzatosabb helyének tekintik. Ami igazán érdekes, hogy a falu mellett egy 12-16. századi nekropolisz is található, amelyet a Holtak Városaként is szoktak emlegetni. A temetkezési helyet kevés ember látogatja, mert egy veszélyes, keskeny hegyi út vezet oda.

Számunkra az az érdekes, hogy a holt léleknek a "magas kő" ábrázolási konvencióval (a székely írás "m" és "harmadik k" jelének előképével) mutatták meg az égbe vezető utat.

1. ábra. Dargavs nekropoliszának egyik hullakamrája, a holttesteket a nagyobb nyíláson át dugták be, a tetőn lévő két lépcső (a "magas kő" ábrázolási konvenció) a holt léleknek mutatta meg az égbe vezető utat

2. ábra. Noravank XIII. századi kolostorának templomában hasonló lépcső vezet a felső szintre, amely (itthon a mennyezet festése utal erre) a templomokban az eget szokta jelképezni

3. ábra. Paziriki szkíta szőnyeg Magasságos Jóma köve olvasatú mondatjele

4. ábra. Korondi korsó, középen a "magas kő" ábrázolási konvenció magyar népi változatával a veleméri Sindümúzeumban (balra), a karcagi csatkarika magas és kő szójele (jobbra, lent), a korsó oldalán egymás mellett sorakozó mindhárom jelkép (az égig érő fa, a Tejút hullámvonala és a "magas kő" jelkép) az égbe vezető út jele