A szárazdi avar leletek közül egy szíjvég érdemes a kiemelt figyelmünkre, mert rajta a magyar hieroglif írás egyik szép és jelentős emléke olvasható. Az írásemlék nem azért jelentős, mert hosszú, hanem mert egy jellegzetes, messze földről ismerős mondat került elő rajta. A benne szereplő hármas halom meg azt bizonyítja, hogy a magyar címer elemeiért nem kellett a szomszédba mennünk.
1. ábra. A szárazdi avar szíjvég olvasata: Ak országa (középen), az avar Ak és ország hieroglifák (balra, fentről lefelé), valamint a hieroglifáknak megfelelő székely Ak "patak, Heraklész" szójel és a heraldika által megőrzött ország szójel (jobbra)
A hieroglifikus írásemlékek az ősvallás igényeit szolgálták és rendszerint rövid ősvallási vonatkozású jelmondatokat rögzítenek. Az egyik jellemző, sok változatban olvasható hieroglifikus jelmondat az isten tulajdonának mondja a földet, vagy az országot.
Esetünkben az isten az Ak nevet viseli, amiből következően azonos lehet a görög Heraklésszel (her Ak istennel) és megmaradt a neve a patak szavunkban is, ami arra utal, hogy ő volt az égi folyóval, a Tejúttal azonos isten.
A szíjvég másik jele egy hármas halom, amely a suméreknél is "ország" jelentésű volt, az maradt a hunoknál és az avaroknál, meg a magyar heraldikában is.
A fent ismertetett lelet egy nyelvemlék, amely a hun-avar-magyar azonosságot támasztja alá.
Irodalom
Varga Géza: Magyar hieroglif írás
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése