1. ábra. Az apahidai hun csat nyelve az égig érő fát ábrázolja és Ak szár ügy (mai magyarsággal Ak "Heraklész" úr folyó) alakban elolvasható, az istennel azonos Tejútra (égig érő fára) utal

E cikkben az égig érő fa egyfajta jellegzetes ábrázolását mutatom be egy apahidai (Kolozsvár mellett) hun csat (1. ábra) és párhuzamai segítségével (a kölkedi boglár csak a faábrázolást tekintve párhuzamos, 4. ábra). Mindegyik tárgyon megtaláljuk a magyar hieroglif írás szár "úr" szójelét, amely az égig érő fát még ágakkal együtt ábrázolja. Ebből alakult ki a székely írás egyszerű függőleges vonal alakú "sz" betűje.

A bemutatott csatok illusztrálják ama hun szokást, hogy a csat ívét és a nyelvét egy szembőlnézeti világmodellnek tekintik és ekként ábrázolják. (A szembőlnézeti világmodellekről A magyarság jelképei és a Magyar hieroglif írás c. kötetemben írtam bővebben).

Az égbolt ívét az Ószövetségben is szereplő Óg király jelével (a székely írás "o/ó" jelének előképével) vagy a nagy szójellel (a székely írás "n" betűjének előzményével) jelzik.

Az égboltot középen alátámasztó égig érő fát (Tejutat) vagy a szár "úr" szójellel, vagy a Bél szár (mai magyarsággal Bél úr), esetleg az Ak szár ügy (mai magyarsággal az Ak úr a folyó) mondattal látják el.

Az apahidai csat és a kölkedi boglár összetett szár jele ez utóbbinak felel meg. Valójában egy ligatúra (szójelekből alkotott mondatjel), amelyben az ágak az Ak "patak, Heraklész" és az ügy "folyó" szavaknak felelnek meg. Az Ak, szár és ügy hieroglifák székely Ak, "sz" és "ü" megfelelőit a 4. ábra jobb alsó sarkában mutatom be.

A bemutatott leletek nyilvánvalóvá teszik, hogy a lomovátovói, a hun és az avar tárgykultúra, valamint jel- és nyelvhasználat azonos és sztyeppi eredetű.

2. ábra. A hun kötődésű, ám - a kezdetét tekintve - Attilánál korábbi lomovátovói kultúra csatján szintén megtaláljuk a szár "úr" jelet, míg a csat ívén a nagy hieroglifát olvashatjuk, ez azt jelenti, hogy a csatnyelvre rakott szár "úr" jel alkalmazásának szokását a sztyeppéről hozták az azonos jel- és nyelvhasználattal rendelkező hun és avar eleink, a csat jelei együttesen Nagy szár (mai magyarsággal Nagyúr) alakban olvashatók

3. ábra. A Zamárdi avar temetőből előkerült csat nyelvére a Bél szár (mai magyarsággal a Bél úr) mondat van írva, ami - az apahidai hun csat mondanivalójával összevetve ezt az avar párhuzamot - azt jelenti, hogy eleink Bél fiúistent azonosították a Tejúttal (az égig érő fával), a csat ívén és szárán lévő jelek együttesen a Magasságos Bél úr köve olvasatot engedik meg mai magyarsággal

4. ábra. A kölkedi avar boglát, amelyet a stílusa miatt némelyik régészünk germán eredetűnek gondol, ám az apahidaihoz és a lomovátovóihoz kapcsolódó faábrázolás, a magyar jel- és nyelvhasználat a germán eredetet nem támogatja, a fa olvasata az apahidaihoz hasonlóan itt is Ak szár ügy (mai magyarsággal: Ak "Heraklész" úr folyó)

Jegyzetek

Varga Géza: A magyarság jelképei

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza