Istvánovics Eszter közli A Rétköz honfoglalás és Árpád-kori emlékanyaga c. kötetében (Nyíregyháza, 2003) az elolvasható, ám olvasatlanul maradt honfoglalás kori, Tiszabezdéd Harangláb lelőhelyről származó pecsétgyűrű hieroglifáit (1. ábra).
1. ábra. A Tiszabezdéd Harangláb lelőhelyen előkerült honfoglalás kori gyűrű a Bél úr földje vagy a Bél úr az isten, esetleg a Bél úr isteni földje mondattal (fotógrafika)
A gyűrű kerek pecsétlapján körbe foglalt nyolcágú csillag látható. Ez a nyolcágú csillag a sumér írásban az "isten" szójele és feltehetően ugyanezt jelenti a magyar hieroglifák között is. Ezt feltételezhetjük, mert a sumér jelek közül vagy 20 formailag azonos a magyar népi hieroglifákkal és soknak azonos, vagy közel álló a jelentése, sőt a hangalakja is (l. Varga Géza: Magyar hieroglif írás, 434. oldal!). Ha a kör és a csillag egy jelet alkot, akkor leginkább a Föld jelre hasonlít, esetleg az Isten földje, Isteni föld mondatot is rögzítheti. A hasonló dilemmák feloldását a további írásemlékek elolvasásával gyarapodó tapasztalat segítheti.
2. ábra. Gyulai honfoglalás kori aranyozott bronz ruhadísz nyolcágú csillaggal, a jelek a Ragyogó ősi isten mondatot rögzítik
A gyűrű pecsétlapjának oldalán a székely írás "sz" és "b" betűjének megfelelő szár és Bél hieroglifák láthatók, amit lentről felfelé Bél szár (mai magyarsággal Bél úr) alakban olvashatunk el. A fölöttük lévő pecsétlap jelével együtt a legvalószínűbben a Bél úr az isten, vagy a Bél úr földje mondatot rögzítik. A források említenek egy Bél nevű hun férfit Iránban, ami az olvasatot alátámasztja.
3. ábra. A hun csat - a szokásoknak megfelelve - az égbolt ívét középen alátámasztó, a fiúistennel azonos világoszlop modellje, ezért a nyelvén joggal szerepel a Bél hieroglifa (a fiúisten jele), amennyiben a csatnyelv szár szójelként olvasható (amint azt egy apahidai hun csatnyelven lévő szár hieroglifa megengedi), akkor a hun csatnyelv Bél szár (mai magyarsággal: Bél úr) alakban elolvasható
Egy párhuzamos apahidai hun csat képét adtam közre a Hun írásemlékek idegen címkével c. dolgozatban. A 8. ábrán látható hun csat nyelvén lévő hieroglifák olvasata Nagy ügy szár (mai magyarsággal Nagy folyó úr). A hun-magyar ősvallás ugyanis a Tejutat azonosította a fiúistennel (a középkori krónikáinkban Nimród, azt megelőzően Bél). Ez alátámasztja azt a megfigyelésünket, hogy a hun csatok nyelve általában a fiúistennel azonos égig érő fa, azaz a szár "úr" jelképe. Ezért némi joggal gondoljuk azt, hogy a Bél szár (mai magyarsággal Bél úr) szófordulat a hunoknál is mindennapos használatban lehetett, amit - a tiszabezdédi gyűrű alapján - a honfoglaló magyarok is örököltek tőlük.
Irodalom
Varga Géza: Honfoglaló tartalom
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Hun írásemlékek idegen címkével
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.
Varga Géza: Hun írásemlékek idegen címkével
Ne fogadjon el utángyártott, sérült csomagolású, vagy rosszarcú eladó által kínált Cserépmadár szállás és Csinyálóházat! Rovológus által vezetett hiteles őrségi szállás csak nálunk!
Kétségtelen, hogy elfogult vagyok, mert teljes szívemből szeretem az Őrséget és a szállásunkat, de Ön is így járhat, ha egyszer nálunk nyaral! Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése