Szent Kristóf ábrázolása Ausztriából

Érdemes egy pillantást vetni arra, hogy a különböző népek miként ábrázolják Szent Kristóf lábainál a folyót. Ez a talán soha nem is létezett szent ugyanis a vállán viszi át a kisdedet egy folyón, amit általában egy tájkép részleteként megfestett természetes vízként adnak vissza a művészek. Így láttam ezt egy régi római templomban is a Colosseum mellett, de hasonlókat találunk szerte Európában másutt is. A Szlovéniához csatolt Mártonhely gótikus templomának falán azonban a folyót a magyar hieroglif írás jó "folyó" szójelével ábrázolták, aminek nyelv- és írástörténeti jelentősége van.

Az Írástörténeti Kutatóintézet alpesi expedíciója során figyeltünk a hasonló jelekre és e cikkben egy tanulságos példát mutatunk be az ausztriai Rattenbergből (1. ábra).

1. ábra. Szent Kristóf ábrázolása Rattenbergben, a víz felidézése - a kő lehetőségeinek is megfelelve - hullámvonallal történik, amit már jelszerűnek, a székely írás "Ak" (Heraklész, patak) és "ü" (ügy "folyó") jelei megfelelőjének tekinthetünk

2. ábra. A székely írás "Ak" (Heraklész, patak) és "ü" (ügy "folyó") jele

3. ábra. A vízszintes hullámvonal a magyar népi jelkészletben is megtalálható: a korondi gyertyatartó a világoszlopot (az Istennel azonos Tejutat, égig érő fát) jelképezi, az alján annak az óceánnak a jelzése látható, amelyikből a világoszlop a Teremtés során kiemelkedett

Jankovics Marcell így mutatja be a szentet a Jelkép kalendárium c. művében: "Kristóf, a tizennégy segítő szent egyike, a népies vallásosság talán legnépszerűbb alakja, sosemvolt személy. Legendás történetének héjából könnyen fogyasztható kegyes tanmese hámozható ki, magja azonban archaikus motívumoktól hemzsegő naptári-csillagászati konstrukció. Már a tridenti zsinat szabadulni akart tőle a XVI. században: egy szent, aki óriás, és kutyafeje van, semmiben sem különbözik a „hátborzongató” pogány istenektől. Sikertelenül; a tudós atyák joggal féltek attól, hogy kiakolbólítása a szentek „aklából” a jámbor nép haragját vonja fejükre. Végül is csak felvilágosult korunkban tudott tőle megszabadulni az egyház, az 1968. évi II. vatikáni zsinat törölte a naptárból. Kár érte, jelképes naptári aktualitását ma sem vesztette el egészen, s ha a kalendárium-szerkesztés szempontjait figyelembe vesszük, több egyetemes igazságot tudunk meg „hiteltelen” legendájából, mint akárhány történelmi szent hiteles, ám csak egyháztörténeti vonatkozásban jelentős életrajzából.

Élettörténetének „aranyos-legenda” változata Kristófot kánaánita óriásnak írja le (állítólag 12 könyök magas volt, több mint 6 méter). A pogány Kristóf igen büszke volt dali termetére, karja erejére, s úgy érezte, nem szolgálhat akárkit ilyen adottságokkal; gazdaként kijár neki a világ leghatalmasabb uralkodója. Vándorútra kelt tehát, hogy megkeresse. Első gazdája, egy király azzal okozott csalódást, hogy félt az ördögtől. Kristófnak sem kellett több, beállott az ördög szolgálatába. Az ördög viszont azzal ábrándította ki, hogy egy út menti kereszt láttán szállt inába a bátorsága. Kristóf ekkor határozta el, hogy Krisztust fogja szolgálni. Egy remetétől kapta azt a tanácsot, hogy akkor érheti el leghamarább a célját, ha egy bizonyos veszedelmes folyón hordja-viszi át az embereket. Kristóf egy éjszaka egy kisgyermeket vitt át a megáradt folyón, akit minden lépéssel nehezebbnek érzett, s közben a víz is csodák csodájára egyre magasabbra emelkedett. Amikor szerencsésen kievickélt terhével a túlpartra, a gyermek fölfedte magát, mondván, ő Krisztus, és véle hordozója a világ terhét cipelte a vállain (görög Khrisztophórosz annyi mint: „Krisztushordozó”). Azt tanácsolta neki, hogy a történtek emlékezetéül ültesse el azt a száraz datolyapálmatörzset, amit botként használt. Kristóf úgy is cselekedett, és a pálmafa, mint Áron vagy József vesszeje, kihajtott és gyümölcsöt hozott. A nyugati művészet Kristófot előírásosan abban a „pillanatban” örökíti meg, amikor az örvénylő vízben gázolva a gyermek Jézust viszi a vállán."

4. ábra. A jellegzetes sztyeppi öltözetben ábrázolt mártonhelyi Szent Kristóf lábánál a magyar hieroglif írás jó "folyó" jele jelzi a folyót, mert a magyar kultúrában a hieroglifikus jelkészlet alkalmazása természetes volt s mert a képszerű jel - az égig csapó hullámtarajt ábrázolván -eleve alkalmas volt a víz megjelenítésére

5. ábra. A mártonhelyi jó "folyó" jel (balra) és a székely írás "j" betűje (jobbra)

Irodalom

Varga Géza: Az Írástörténeti Kutatóintézet 2019-es alpesi expedíciója

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

Varga Géza: Alsómaráci túra (www.csinyalohaz.hu)

 Varga Géza

A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) 

A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető

A csempeszkopácsi templom kapubélletének Isten országa olvasatú hieroglifikus mondatjele

Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn skeresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint feltehetően Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra