Oldalcsoportok

2019. január 28., hétfő

Garabonciális használati utasítás őrségi szállások kódisállásaihoz, gyanútlan szállóvendégeknek

Az Őrséget sok, mit sem sejtő városlakó keresi fel, azt remélvén, hogy a városi zaj után itt végre valami mást, egy kis megnyugvást talál. Nos, ami a mást illeti, a reményei teljesülhetnek, ám ahhoz, hogy elkerülje a nyugtalanító helyzeteket, érdemes megismernie e mesebeli táj évezredes illemszabályait is. Veleméren van lakásom, ahol az ősvallási hiedelmeknek oly sok titokzatos törmeléke és kelléke fennmaradt s ahol a néhai idősb Kolossa Elek szomszédomtól kapott tájékoztatás szerint - "nemrégen még baszorkányok is éltek"



1. ábra. Néhai Antal József veleméri kódisállásos háza, amelynek tetőzetét az 1928-as rettentő égiháború - az ősvallási eredetű sindürajzoknak köszönhetően - megkímélte



Hozzátehetjük: az még hagyján lenne, hogy éltek boszorkányok, ám az korántsem bizonyos, hogy e különös lények ugyanúgy halandók, mint mi. Nem tudhatjuk, hogy az eltemetett és a veleméri temető pompásan virágzó hortenziabokrai alatt ezer éve nyugvó régiek holnap nem jönnek-e szembe velünk egy baljós forgószélben, nem kopogtatnak-e be a házba, ahol éppen nyaralunk. Úgy kell élnünk az Őrségben, mintha bármikor, akár békés borozgatás közben is felbukkanhatnának közöttünk - hiszen egyikünknek sincs szerződése arról, hogy mindörökre és visszavonhatatlanul eltűntek volna. Ezért aztán a gyanútlan és táltoshitben járatlan városiaknak elkelhet némi tájékoztató arról, miképpen is kell errefelé viselkedni, hogy a legpusztítóbb vészt elkerüljék. 



2. ábra. Ez a veleméri rajzos sindü mentette meg a szomszédom, néhai Antal József házát az 1928-as nagy vihar idején, az égig érő fa csúcsán a székely írás "us" (ős), a hettita hieroglif írás "Isten" szójele látható (Sindümúzeum)



Először is itt van az a bizonyos kódisállás, amiről az évszázados őrségi téglaházak nevezetesek. E házak jó része ma szálláshelyként működik s a városi népeknek legfeljebb az tűnik fel, hogy milyen különös neve van errefelé a tornácnak. Ha csak sejtenék, hogy mennyivel többről is van szó puszta esőbeállónál!




3. ábra. Antal József névbetűi egy veleméri rajzos sindün (Sindümúzeum)


A kódisállás a konyha előtti, három, vagy több oszlopon álló előtető, ahová a kódis behúzódhat az eső és a szél elől, amíg a gazdaasszony a konyhában keres neki valami ennivalót. Innen megsejthető az a szomorú helyzet, miszerint kétféle ember van. Az egyik fajta ember házban él és védve van az idő járásától, a konyhájában akad enni- és innivaló. Ideiglenesen ezek közé tartozik a turista is, aki a szabadidő eltöltése érdekében kibérel egy-egy hasonló kódisállásos házat. Ezzel szemben a másik emberfajta ki van téve az időjárás viszontagságainak, sőt - megsúgjuk - talán azonos is az idő borzalmaival, mert ő maga az Üdő (1). Az antropomorf alakban megjelenő jövevénynek látszólag nem nagyon van ennivalója, sorsa a viszontagság, a számkivetettség és a nélkülözés. E két ember- vagy lélekfajta világának az érintkezési - ha úgy tetszik: ütközési - pontja a kódisállás. Békés helynek látszik, de könnyen kiderülhet, hogy valójában egy frontvonal. Márpedig, ha az óvatlan városlakót a sorsa éppen ide, két világ határmezsgyéjére hozza, akkor illik ismernie a viselkedési normákat is, amelyek megvédik a határon bekövetkezhető rettenettől.



 4. ábra. Tizenegyezer éves szibériai bálványok részlete magyar hieroglifákkal és baljós tekintettel



5. ábra. Négy-ötezer éves Amur-menti sziklarajz magyar hieroglifákkal, középen az Isten szóval, amely akkor még az ősvallás hieroglifákat olvasni tudó fennvalóját jelölte




6. ábra. Darhat sámánköpeny hátának részlete magyar hieroglifákkal, egykor a varázslók még ehhez hasonló romantikus egyenruhát hordtak, amiről messziről fel lehetett őket ismerni, ma már azonban figyelni kell az egyéb ismertetőjegyekre is, mert nem ilyen egyszerű a helyzet





7. ábra. A veleméri Cserépmadár szállás biztonságos, ugyanis bejáratánál a reggeli Nap a falra rajzolja a több ezer éves Isten szójelet, ám ettől függetlenül is érdemes betartani a garabonciális óvatosság előírásait, hiszen az elképzelhetetlen szörnyűségek lehetőségét csak a legnagyobb biztonságra törekedve lehet megnyugtató módon csökkenteni



A mendemondák szerint arra kell figyelni, hogy akad-e az égen olyan fekete felleg, amelyik leereszkedik valahol a láthatáron belül s aztán érkezik-e abból az irányból egy kódisnak tűnő vénember rongyos ruhában,  borostás arccal, ráncosan, fáradtan és éhesen.  Ha ez a jövevény - errefelé kerítés nem lévén - megáll a kódisállásban, vagy annak közelében és szóba elegyedünk vele, akkor nagyon kell figyelnünk a véle folytatott beszélgetés minden részletére. Különösen gyanússá teheti az érkezőt, ha annak idején foggal született, esetleg ma is több foga van a szabványosnál - ahogyan ez a táltosokra jellemző. Ezek persze nehezen ellenőrizhető körülmények, hiszen feltűnő és illetlen is lenne, ha minden érkezőt legelsőként a fogazata ellenőrzésével "igazoltatnánk". Van azonban olyan ismertetőjele is e titokzatos jövevénynek, amire könnyebben felfigyelhetünk: ugyanis rendszerint könyvet szorongat a hóna alatt. A fáma nem szól arról, hogy milyen is az a könyv. E sorok szerzője azonban úgy gondolja, hogy a legnagyobb valószínűség szerint olyan kötetről lehet szó, amelyben a magyar hieroglif írás ősvallási kötődésű jelei fel vannak sorolva. Ilyen ma csak egyetlen egy van, azt is én írtam (9. ábra), ám régebben lehetett több hasonló is, amit esetleg ki sem nyomtattak, csupán kézírásos kódexként forgott közkézen, vagy a viharosan kavargó szélvészben.



8. ábra. Hagyományos őrségi tejesköcsög a rontáselhárító X alakú jellel (a magyarszombatfai Czugh Zsuzsa műhelyéből), Bél isten hieroglifájával, amiből a székely írás "b" betűje kialakult


Ez a sötét felhőkből érkező idegen tejet, vagy tojást kér a háziaktól, vagy akiket annak gondol - és itt kerülhetnek képbe a szállóvendégek, akik néhány napig valóban a sajátjukként használják a házat. A jövevény kérésének teljesítését nem szabad megtagadniuk, sőt kimérni sem lehet a tejet, vagy a tojást. Egész köcsög tejet kell elébe tenni, tehát ha lehet, akkor ne dobozban (mert az mérve van), hanem hagyományos tejesköcsögben (8. ábra). Nem érdemes azt sem füllenteni, hogy éppen elfogyott, azt meg pláne ne mondjuk, hogy vegyen a boltban magának. Az idegen nagyon jól tudja, hogy a hűtőben van három liter dobozos tejünk s azonnal a szemünkre is olvasná - ám akkor már kész a baj. Ez egy vizsga, amelyben emberségből vizsgázunk s amelyen oly könnyű elbuknia egy óvatlan nagyvárosinak. Ha elbuktunk, azt onnan tudjuk meg, hogy a kódisformájú elkezd fenyegetőzni: 

- Majd adnál még, de akkor már késő lesz! -  



9. ábra. A Magyar hieroglif írás c. kötetem minden jobb garabonciásnak és városlakónak ajánlható olvasmány


A megbántott, visszautasított garabonciás, mert róla van szó (2) büntetésül vihart, jégverést okoz, majd a könyvét a hóna alól elővéve, "kiolvassa" belőle a sárkányt. Innen gondolom, hogy mégsem az én könyvem lehet a hóna alatt (9. ábra), mert abba nem írtam bele semmiféle sárkányt. (3) A sárkány a viharból alászállva hátára veszi a kódist és elrepül vele. Távoztában azonban pusztulást hagy maga után: a farkával lesöpri a házak tetejét, miközben tövestől dönti ki a legnagyobb fákat is. A szállóvendégeket ebből nyilván az érinti a legsúlyosabban, hogy a ház mellett álló autóikra is hullhat a tető gerendáiból és cserepeiből, sőt akár rá is dőlhet egy fa. Persze 5 km-re tőlünk, Szentgyörgyvölgyön van egy kitűnő autószerelő (Lengyel Gyula, telefonszáma a szerkesztőségben), de jobb a bajt elkerülni!

Amennyiben a kedves olvasó szeretne jobban megismerkedni e különleges és baljós határmezsgyével, akkor nálunk a helye! Meg kívánja ismerni a forgószéllel érkező táltosok világából ránk maradt jelképeket és eredetiben szeretné látni a valaha volt, sorsdöntő beszélgetések színhelyét: a kódisállásokat? E különleges kalandhoz Sindümúzeumot, hiteles őrségi szállást, valamint a fent bemutatott tejesköcsögben grátisz (laktózmentes) tejet biztosítunk. 

Várjuk szeretettel a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban!


Jegyzet

(1) A napisten egyik régi magyar neve Üdő úr, a szkítáknál Oitoszür "Idő úr", a sumereknél Utu sar "Időkirály".
(2) A garabonciás, vagy garabonciás diák leírását itt olvashatja a nyájas olvasó.

(3) A könyveknek azonban különös sorsa van. Az írója csak egy könyvet írt, az mégis átváltozik, az olvasó kezébe jutván, ugyanis minden olvasója egy kicsit mást olvas ki belőle. Ki tudja, ez a fellegből érkezett csodalény talán sárkányt is kiolvashat a könyvemből.



Irodalom

Varga Géza: Népi tartalom












Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Hívja most a 06(20)534-2780-as telefonszámot!




Onogesius "Hungyőző" vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra







3 megjegyzés:

  1. Gábor Kerner Szuper írás!!!
    Géza Varga Azért, mert én írtam. Köszönöm a figyelmedet!

    VálaszTörlés
  2. Henrik Rozsa ez a cikk minden hagyományt sorba szedö és roluk kedvesen ,de mégis lenézöen nyilatkozo jellegének ellenére , mégha ugymond kedves szarkazmussal átitatott stilusban irodott is akkor is undorito

    Géza Varga Sajnálom, hogy nem találtam el az ízlését! Köszönöm a figyelmét!

    Henrik Rozsa Géza Varga Én csak kritizáltam az mindig a legkönnyebb, de nem alkottam semmit, ezzel szemben ön igen, további sok sikert

    VálaszTörlés
  3. Humoros , vicces és fantáziadús ! Nagyon kedvelem ! Gratulálok hozzá !
    Adrienn

    VálaszTörlés