Nagykörűi honfoglalás kori veret "Isten" hieroglifával

Amikor a MOGY-on 2018 augusztus 17-én tartandó előadásom kedvéért számba veszem a honfoglalók írásemlékeit, akkor különleges szerep jut a jelen cikkben bemutatandó nagykörűi veretnek. Ezen ugyanis egy könnyen elolvasható, jó párhuzamokkal rendelkező magyar szöveg, az ős és a ten szójeléből összeillesztett Isten hieroglifa olvasható. Ez az elolvashatóság persze csak azok számára nyílik meg, akik ismerik a székely jeleket és meg tudják emészteni azt, amit Veit Gailel az 1500-as években már lejegyzett, hogy a székelyeknek szó- és mondatjelei is vannak.  Ez a nagykörűi lelet most azt bizonyítja ország-világ és a "szakma" előtt, hogy már a honfoglalók is rendelkeztek szó- és mondatjelekkel.

1. ábra. A nagykörűi honfoglalás kori veret (középen), a székely írás "us" (ős) jele (balra) és "nt/tn" (Ten) jele (jobbra)

A nagykörűi vereten az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció egyik megvalósítása látható. Ez a rajzi hagyomány végső soron az 50 000 éve kialakult kőkori ősvallási jelkészletből eredeztethető, amint a székely írás jelkészlete is. 

2. ábra. A 15-20 ezer éves Mas d' Azil-i "eget tartó fa" jelképek a székely írás "g" (ég) jelének és a kínai lolo írás "égbolt" jelének pontos megfelelői 

2. ábra. Hettita ruhadísz Tell Halafból az "eget tartó fa" kompozíció képszerűbb, de még mindig jelszerű ábrázolásával 

A Tell Halaf-i égig érő fa törzse kettős kereszt alakú (ami a székely írásban a "gy", a magyar hieroglif írásban pedig az Egy szójele), a csúcsán a tar/sar/sarok "úr", valamint a nagy és a sugarakkal jelzett Nap hieroglifa utal a napisten palotájára. Ezek együttesen az "Egy a nagy tar/sar, a Nap" mondatot rögzítik (mai magyarsággal kb. Egy a nagyúr, a Nap). Eleink ezt a napisteni palotát a fa tetején képzeltek el (obi-ugor mítoszok szerint, amikor a napisten hazamegy, a lovát az égig érő fa csúcsához köti).

 3. ábra. A gjunovkai szkíta nyeregdíszen az elolvasható virágú égig érő fa tartja az eget

4. ábra. Nesztoriánus kereszt Indiából, Madras környékéről

5. ábra. A szomolyai kaptárkő egyik fülkéje az "eget tartó fa" ábrázolási konvenció egyik változatával

A 4. ábrán látható indiai nesztoriánus ábrázolás áll a legközelebb a nagykörűi veret ábrázolásához. A nesztoriánus vallás az India északnyugati részét hódoltató heftalitákhoz és a közülük nyugatra vándorolt szabírokhoz kötődik a leginkább. E nesztoriánus ábrázolás rokona a nagykörűi vereten és a szomolyai kaptárkő fülkéjében látható "eget tartó fa" ábrázolási konvenció (5. ábra). A nesztoriánusok és a szomolyai sziklafaragók ugyan a fa helyére a fát szimbolizáló keresztet tették, de ez csak annak a jele, hogy a gondolatgazdag alkotók a keresztet ugyanúgy istenjelképnek tekintették, amint elődeik az égig érő fát.

6. ábra. A nagykörűi veret eget tartó fája azonos az Isten hieroglifával

7. ábra. Az énlakai Egy Isten mondatjel

8. ábra. Az énlakai rovásírásos mennyezetkazetta hieroglifikus és betűző írásmóddal is tartalmazza az Isten szavunkat, azaz egyfajta bilingvisként garantálja a nagykörűi jelek elolvashatóságát

A nagykörűi hieroglifa elolvashatóságát beláthatóvá teszi az énlakai Egy Isten mondatjel (7. és 8. ábra). Ez három szójelből áll, azonban a szójelek sorrendje nem folyamatos. Ha alulról felfelé olvassuk őket, akkor az Egy ten ős sorrendben következnek a mondat szavai, felülről lefelé meg az Ős ten egy sorrend adódik, s egyik sem felel meg a magyar nyelv megkívánta Egy Isten sorrendnek. Ez a sorrendi eltérés azt bizonyítja, hogy a mondatjel felső részén lévő Isten szójel korán önállósodott. Ezt az önálló Isten szójelet látjuk a nagykörűi vereten és egy krími szkíta koronán is.

9. ábra. A krími szkíta korona Isten szójele a nagykörűi Isten szójel előképe

Varga Géza

A veleméri Cserépmadár szállás egy különleges őrségi szállás (három háló, három fürdőszoba, konyha, étkező, 11 ágy, nagy zöld terület kerti bútorokkal és szaletlivel, grillezővel) 

Irodalom

Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017.

Varga Géza: Honfoglaló tartalom

A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető

Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet.  Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi. Az általunk javasolt őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!

Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra

Ne fogadjon el utángyártott, vagy gyanús csomagolású őrségi szállást! Valódi Cserépmadár szállás és Csinyálóház csak nálunk!

Édes fiam! Ha egy biztonságos helyet keresel nyaralás céljára, ahol a török idők óta nem járt felfegyverzett iszlámhitű, akkor Velemért ajánlom, abban a békés, erdőkkel koszorúzott, termálstrandokkal és tavakkal körülvett gyönyörű völgyben! www.csinyalohaz.hu www.cserepmadar.hu