Tollaskígyó jogara és a magyar király jogara egy kőkori állameszme maradéka

Tollaskígyó (az azték Quetzalcóatl) a legrokonszenvesebb indián isten. A cikksorozatban feltárt seregnyi indián-magyar jelpárhuzam után már meg sem lepődünk azon, hogy a magyar jelek párhuzamait viseli, ráadásul Ő oktatta írásra a népét. A kép alapján nyilván a magyar hieroglif írás jeleit tanítgatta nekik (1. és 2. ábra). E cikkben azt tárgyaljuk, hogy a Tollaskígyó kezében tartott jogar szimbolikája az azonos, kőkori eredetű ősvallási képzetek és állameszme következtében szervesen kötődik a magyar uralkodói jogaréhoz. Amiből persze az is következik, hogy a magyar állameszme és a magyar államiság is kőkori eredetű. 

1/a. ábra. Balról jobbra: római augur botja az Iseumból, szkíta botvégi jelvény Nyíregyházáról, jó "folyó" hieroglifa a magyar királyi jogar kristálygömbjéről, Tollaskígyó azték ábrázolása, kezében az előzőekhez hasonló jogarral 

Quetzalcóatl magyarul: Tollaskígyó, az azték mitológiában a tudás és a tanulás istene, az első istenpár harmadik fia. A világ első korszakában megelégelte Tezcatlipoca hatalmát, és letaszította őt az égből. A második korszakban ő lett a Nap, de ezúttal Tezcatlipoca döntötte meg az ő uralmát. A harmadik korszaknak is ő vetett véget, amikor nagy esőt küldött a Földre, az ötödik korban pedig, miután az istenek megállapodtak, és elindították a Napot, ő teremtette meg az embereket a korábbi generációk csontjaiból. Ő állt a Nappal a legközelebbi kapcsolatban. Az aztékok neki köszönték a tudományokat, a jó erkölcsöt, a bölcs törvényeket, a mezőgazdaságot és az írást. Nem kívánt emberáldozatokat, oltárára virágokat és gyümölcsöket hordtak. Korábban valószínűleg a tolték mitológia főistene volt. 

1/b. ábra. Tollaskígyó azték ábrázolása, a kezében tartott jogar az istennel azonos Tejutat (az égbe vezető utat, az égi felhatalmazást) szimbolizálja, a magyar hieroglif írás "jó" (folyó) jelének párhuzama

Tollaskígyó azték ábrázolásán négy magyar elemi jel (2. ábra) és egy magyar jelekből álló szkíta ligatúra (3. és 4. ábra) párhuzama látható.

2. ábra. Tollaskígyó elemi jelképei az 1. ábrán látható azték ábrázolásról, a jelpárok magyar jeleinek hieroglifikus jelentése fent balra: jó "folyó" ("j" rovásbetű), fent jobbra: Lyukó "a napisten neve" ("ly" rovásbetű), lent balra: ország, lent jobbra: Föld ("f" rovásbetű)

3. ábra. A Jóságos Lyukó mondat Tollaskígyó arcáról (balra), a Kr. e. V. századi szkíta kultúrából (Uljap kurgán, középen) és a Nyíregyháza Manda bokornál talált szkíta botvégről (jobbra), Tollaskígyó botja azt jelzi, hogy Ő azonos a Tejúttal, vagy a Tejúttal azonos istent képviseli 

4. ábra. Az Uljap kurgán szkíta szarvasának az agancsán azért van sok jó "folyó" hieroglifa, mert az üldözői (a magyar ősvallásban Nimród, Hunor és Magor, vagyis az Orion és az Ikrek csillagkép) elől a Tejúton a Sarkcsillag felé menekülő csillagszarvas szarva megközelíti a Sarkcsillagot (az égbolt tetőpontját, a napisten palotáját) , amiből következően a szarv az égbe vezető út jelképe - ami több eurázsiai szarvasábrázoláson is visszaköszön

  

5. ábra. Tollaskígyó jogarának tetején a magyar hieroglif írás jó "folyó" szójelének párhuzama idézi fel a Tejúttal azonos istent (balra), szkíta botvégi kacskaringó Nyíregyháza Manda bokorból (középen), a szombathelyi (Savaria-i) Iseum területén előkerült római augur-bot (jobbra) 

Az augur (madárjós) hagyomány a rómaiakon kívül a görögöknél és az etruszkoknál is létezett. A jóslás során az augur a jellegzetes görbe botjával megjelölte az égtájak határait és elmondta az égtájak aktuális jelentését. Ez a szertartás megerősíti a bot Tejút-jelkép voltát. A kacskaringót ugyanis megtaláljuk több (például őrségi és perui) világmodell sarkán, ahol szokásosan az égbe vezető út ábrázolásainak van a helye (6. ábra).

6. A veleméri (balra) és perui La Tolita (jobbra) világmodell sarkain, ahol szokás szerint az égbe vezető út jelképe szokott lenni, a jó "folyó" hieroglifát, a Tejút jelképét találjuk, azért van ez a kacskaringó Tollaskígyó, valamint az etruszk augur és a szkíta sámán kezében, mert ez fejezte ki az égi kapcsolataikat

A rómaiak az augur-botot a madárjóslással együtt az etruszkoktól vették át, a görögök meg feltehetően a szkítáktól. Mario Alinei szerint az etruszkok a legközelebbi nyelvrokonaink. Hozzátehetjük, közös az isteni triászunk is: az etruszk Tin, Uni és Hercle megfelelője a magyar Ten, Enéh és Heraklész (ez utóbbit a károk Magor néven tisztelték - tehetjük hozzá a kitűnő Fáy Elek nyomán). Az ősvallások rokonságából következik az ősvallási jelképek rokonsága is, ami megmagyarázza, miért tudjuk „elolvasni” és értelmezni a székely írás segítségével a római augurbot kacskaringóját. Ez azonban egyúttal azt is jelenti, hogy a saváriai augurbot-jelkép nem római, vagy szabír eredetű, hanem ősi örökség egy közös őskultúrából, amit megörököltek az etruszkok és a szkíták is.

A rómaiak az augur intézményét az etruszkoktól (Mario Alinei szerint a legközelebbi nyelvrokonainktól) vették át. Rokonnépnek  (pontosabban az őseink egyik csoportjának) számítanak a szkíták is. A kezében tartott botja alapján ebbe a körbe kell sorolni Tollaskígyót is, mert az ő botja és jelkészlete kétségtelenül megfelel az etruszk-szkíta hagyománynak. 

A közös hagyomány, amelynek e botok az eszközei voltak, a kőkorban gyökerezik (mert a leggyakrabban hangoztatott elmélet szerint az indiánok ősei kb. 12 000 évvel ezelőtt mehettek át Eurázsiából Amerikába). Ez azt jelenti, hogy a hatalom legitimálását szolgáló, égig érő fát (Tejutat) idéző jogar intézménye a kőkorból származik, ami folyamatosan megőrzött állameszmére és létező államra is utal, hiszen állam (hatalom) hiányában annak legitimálására sincs szükség.

7. ábra. Egyiptomi (balra) és indián (jobbra) ábrázolás, mindegyiken egy Tejútat (égig érő fát) idéző jogarszerű pálcát látunk, az egyiptomi változaton a Tejút hasadékának jele (a székely írás "us" hieroglifája) is látható

Más jogarok (7. ábra) nem tartalmazzák a jó "folyó" hieroglifát, de a további körülményekből világos, hogy a jogar ugyanazt jelenti ez esetekben is. Az egyiptomi jogar az ágak és fölöttük a Tejút hasadékának (vö. „tprus” és „us”!), az indián jogar pedig az ágak (vö. „tprus”!) ábrázolása alapján kétségtelenül az égigérő fával azonos ősapa jelképe (7. ábra). 

A magyar királyi jogar kristálygömbje is tartalmazza a jó "folyó" hieroglifát (10. ábra). A magyar jogar nyelén lévő, Isten alakban elolvasható filigrándíszítés (9. ábra) az eget tartó fa képszerkezet egyik megvalósítása, szintén a világoszlop jelképének mutatja a jogarunkat. Ezek alapján a magyar jogar ugyanabba a méltóságjelvény-csoportba tartozik, ugyanannak az uralmat legitimáló elvnek az alkalmazása. A koronázási jelvényegyüttesbe tartozó Szent Koronán is szerepel a jó "folyó" hieroglifa értő alkalmazása (11. ábra).

8. ábra. A magyar királyi jogar (a Szent Koronával együtt) a heftalita Hun Birodalom hagyatéka lehet, amit a szabírhunok hozhattak magukkal a Kárpát-medencébe, amikor Baján avarjaival együtt bevonultak mai hazánk területére

9. ábra. Végig a jogar nyelén az eget tartó, Isten olvasatú fa jelképe sorakozik, ami a botot az Istennel azonos égig érő fa (a Tejút) jelképévé avatja, ezt az értelmezést megerősíti a kristálygömb, aminek áttetszősége az égbolt anyagáról alkotott ősvallási elképzeléseket illusztrálja

10. ábra. A jogar kristálygömbjének oroszlánján van egy ugyanolyan, kacskaringó alakú jó "folyó" hieroglifa, mint amilyen a bemutatott etruszk/római, szkíta és indián botokon is van

11. ábra. A Szent Korona felülnézete (balra) és egy jó "folyó" hieroglifa a keresztpántjairól (jobbra), a keresztpántokat azért hintették tele hasonló kacskaringókkal, mert ezzel jelezték, hogy a keresztpántok a négy szent folyó jelképei 

Az 531 táján a szabírhunok vezetője, Zabergán "szabír kán" számára a mervi oázisban készített Szent Korona felülnézete egy világmodell (a Föld hieroglifa legszebb megvalósítása). A felülnézet egy körbe zárt kereszt, amit Tollaskígyó pajzsán is megtalálunk (1. és 2. ábra). A teremtett és rendezett világ szakrális középpontjának jelekből alkotott térképe ez. A kereszt közepén lévő kis kör (a magyar hieroglif írás Lyukó jele) ama isteni forrást jelöli, ahonnan a négy szent folyó kiindul, hogy az életet és az isteni törvényeket közvetítse a világ négy tája felé. A Szent Korona felülnézetének közepén ezt a forrást egy Krisztus-zománc helyettesíti. Az ősvallási gondolat a kereszténység felvételének köszönhető csere ellenére változatlanul működik tovább.

A klasszikus kultúrákban, Tollaskígyótól a szabírokig mindenütt magyar-azonos jelképeket találunk és a jogarhasználatban felismerhető a kőkori állameszme maradéka is. A Nemetz Tibor matematikus segítségével elvégzett valószínűségszámításunknak köszönhetően tudjuk, hogy ezek nem véletlen egyezések, hanem egy szerves etnokulturális folyamat máig fennmaradt törmeléke, a kőkori eredetű magyar állameszme bizonyítéka.

Irodalom

Varga Géza: A szarmata jogar csúcsdísze egy kőből rakott hieroglifikus égbolt-modell

Varga Géza: Magyar hieroglif írás

 Varga Géza

A veleméri Csinyálóház egy különleges őrségi szállás (két háló, fürdőszoba, étkezőkonyha, 5 ágy, nagy terasz) 

A csempeszkopácsi templom, amelynek két csodaszép és tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető

A csempeszkopácsi templom kapubélletének Isten országa olvasatú hieroglifikus mondatjele

 Írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. 

Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra