A veleméri Sindümúzeum házilag gyártott jeles cserepei között egyetlen egy olyan maradt csupán, amelyiken mindössze egy X alakú jel van. Mivel egyébként a veleméri sindükön a székely írásnak (pontosabban a magyar hieroglif írásnak) több jele is fennmaradt, bizonyosak lehetünk benne, hogy ez esetben is erről (egy székely rovásjel őrségi népi megfelelőjéről) van szó.
Az X alakú jelről a néprajzosok tudják, hogy rontáselhárításra való. Ha tejesköcsögön van, akkor vastagabb lesz a tejföl és nem lesz véres a tehén teje. Itt azonban tetőcserépen akadtunk rá, ami nyilván azt jelentheti, hogy az eső és a vihar ellen védte a házat.
A Szlovéniához csatolt szomszédos falvakban lakó magyarok elmondták, hogy valaha nekik is voltak jeles cserepeik, de azokat a jobb módjuknak köszönhetően már régebben lecserélték modern gyári tetőfedő anyagokra. Amikor a cserepek rajzára kérdeztem rá, akkor csak ezt az X alakú mintát említették.
Ezt a jelet ezen a sindün (így hívják a tetőcserepet Veleméren) az ég felé forduló felső lapba mélyítették. A mély árokban rendszeresen megállhatott, télen meg is fagyhatott az eső és a hólé, a cserép - a megfelelő agyagnak és égetésnek köszönhetően - mégis kitartott.
1. ábra. Veleméri rajzos sindü X alakú rontáselhárító jellel
A veleméri rajzos sindükön a székely írás több jelének a párhuzamát is megtaláljuk, közéjük tartozik ez a jel is.
Az X a betűző székely írásban a "b" hang jele. A magyar hieroglif írásban (ezt a szójeles változatot használták a sindükön) Bél isten jelképe. A magyar hieroglif írás tankönyvszerű leírása a nemrégen kiadott kötetemben található meg. Azt, hogy a székelyeknek az egy hangot jelölő betűik mellett szó- és mondatjelei is voltak, az 1500-as évekből, Veit Gailel tollából származó hiteles feljegyzés erősíti meg.
Bél a pogány isteni triász fiúistene volt, akit a magyar mitológiában idővel Nimródnak neveztek. Bonfini írja is, hogy Nimród neve a zsidó krónikákból került a magyar évkönyvekbe.
Velemér egy igen régi fazekasközpont volt, ahol a környéken található tűzálló agyag jó gazdasági alapot biztosított az ősvallási hagyományok megmaradására is. Mintha nem is létezett volna az ezer-ezerötszáz év kereszténység, a falubeliek szinte napjainkig gyártották házilagosan ezeket a pogány mintákkal ellátott sindüket. Az öregebbek még emlékeznek a készítésére, amiben maguk is részt vettek.
2. ábra. Ecuador, Valdivia, Kr. e. 2300 tájáról fennmaradt antropomorf kőkés a magyar Bél isten jelének párhuzamával, az áldozatok során használ kések általában egy-egy istent jelképeztek
3. ábra. Fajansz sas a magyar Bél hieroglifa párhuzamával, Gonur tepe (Türkmenisztán, Kr. e. II. ée.)
Varga Géza
A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett
A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy igazi őrségi szálláshely) kertjében lévő százéves tóka
A feleségemet egyszer valamelyik olajipari óriáscég meghívta egy londoni teadélutánra, de persze nem mellékeltek hozzá repülőjegyet. Ennek mintájára és is kérem az olvasót, hogy látogasson meg Veleméren és nyaraljon nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szállásomon! Repülőjegyet én sem mellékelek, de azzal úgysem menne sokra a kedves olvasó, mert Velemérnek nincs repülőtere. E látogatás esetében azonban néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolhatunk az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk kedvező terepet talál. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése