TURÁNI AKADÉMIA
TANULMÁNY SOROZAT
1. SZÁM
PERUI AYMARÁ ÉS QUECHUA NYELVEK
URALALTÁJI NYELVI ROKONSÁGA
ÖSSZEÁLLÍTOTTA:
CSŐKE SÁNDOR
/:BEVEZETŐ TANULMÁNY, AZ ÖSSZEHASONLÍTÓ
NYELVÉSZET
SZABÁLYAI ALAPJÁN KÉSZÜLT:/
BUENOS AIRES
1969.
Indián és magyar edény azonos "atya" hieroglifával
ELŐSZÓ
E
szerény kiadvány előszavaként el kell mondanunk, hogy dr. Pogrányi Nagy
Félix, Wolley jó barátja, a kaukázusi nyelvek világhírű tudósa legutóbb a cuyoi
egyetemen hirdette a maya- etruszk- szumir- ógörög- päckhy- magyar és baszk
nyelvek (asianus-nyelvek) közös eredetét. A klasszikus görög és latin innen
vette szókincsének kilencven százalékát.
Dél-Amerikát
a queche-mayák gyarmatosították. Később a szumirok is küldtek kolonizáló
csoportokat. Ittlétük nyomait a magas kultúrát hirdető romokon kívül az ősi
romokon kívül az ősi szókészlet gyökérszavai is bizonyítják. Ezek a ma ismert
perui aymará és quechua szókincsében megtalálhatók.
Csőke
Sándor, az uralaltáji nyelvek kitűnő ismerője jelen tanulmányában igazolja
Pogányi állítását, mert a quechua és aymará nyelvek éppen úgy ragozó nyelvek,
mint az összes uralaltájiak. A közös eredet tehát kétségtelen.
A
Turáni Akadémia minden tudományosan igazolt adatot, tételt felhasznál nyelvünk
és fajtánk ősiségének igazolásához. E tanulmány megjelentetését az
időszerűség határozta meg. Ecuadorban a közeli hónapokban, Móricz János
kutatása eredményeképpen, nemzetközi értekezlet lesz, ahol magyarországi
tudósok, régészek, nyelvészek is részt vesznek. Az értekezlet a quechua a
aymará nyelvekkel is foglalkozni kíván. A Turáni Akadémia ezen első
kiadványával kíván hozzájárulni a tárgyalandó kérdésnek.
E
tanulmány nem szórakoztató olvasmány, mégis lenyűgöző, mert a bemutatott
szófejtések a magyar nyelv eredetiségét szemléltetik. A kiderített igazságok
felébreszthetik a szunnyadó nemzettudatot a közönyösökben is, mert olyan,
melyekkel egy nép sem dicsekedhet.
A
Turáni Akadémia nevében:
Palló Imre
Elnök Bevezetés
A finnugoros nyelvészet történelem-
hamisításának több fő irányát látjuk:
először; elhallgatja a szumér-magyar történelmi, néprajzi,
nyelvészeti, stb. összefüggéseket; másodszor; a magyar nyelvet
„finnugor” eredetűvé nyilvánítja;
harmadszor;
nem tárgyalja az altáji egyezéseit;
negyedszer;
nem veszi figyelembe azt az igazságot, hogy a magyar nyelv az úgynevezett ural-altáji
nyelvek alapnyelve;
ötödször;
a magyar nyelv szókincsének nagy részét szándékosan jövevényszókká minősíti;
hatodszor;
elmulasztja megvizsgálni az amerikai, úgynevezett – indián nyelvek – rokonságát
a
magyar és a többi ural-altájinak mondott nyelvekkel;
hetedszer;
szervilis kiszolgálója a német-szláv politikai történelemírásnak, melynek az a célja, hogy meghamisítva a
magyarság eredetét, a magyarságot Közép-európából kiűzze…
Mielőtt
a tárgyra térnék, röviden bemutatom a finnugor nyelvészetz egy csöppet se
tudományos módszerét.
Vegyük
a tömlöc szónkat.
A
finnugoros nyelvészet megállapítása szerint, szláv eredetű ez a szó
azért, mert egy államszervezetben a – tömlöc – fogalma bizonyos
magasabbrendűséget jelent. A magyarság, tehát ezt a magasabbrendű
államszervezeti intézményt, alacsonyrendű finnugor származású lévén, nem
ismerhette s így a szlávoktól vette át ezt a szót:
szláv tamnica
= börtön
magyar tömlöc,
idem.
A
szláv szó a szerb-horvát nyelvben történelmi- nyelvi összefüggést mutat:
tama
= sütétség /főnév/
tamno
= sötét /melléknév/
tamnica
= tömlöc /szó szerint: sötét hely/
magyarban
timnuc = /a Halotti Beszéd szövegében/
timlic:
temlec
tümlüc:
tömlöc.
A
nyelvészet szerint, tehát a magyar szó, a szláv eredetű – tama =
sötétség – szóból ered. Most vizsgáljuk meg, hogy szláv eredetű-e tama: tamno =
sötétség : sötét – szó, magában a szláv nyelvben, mivel a szláv nyelvek annyira
magasabb kultúrfokon állottak, hogy a kölcsönvétel valamely más nyelvből szinte
lehetetlen.
Nos
az ótörökben ezt az igealakot látjuk:
tu-,
versperren, elzárni
tun-,
versechlossen; elzárni
törökben tutuklu-,
letartóztatott
de: tutulma-,
elsötétülés.
Az
alaptő minden esetben: tu
Idevehetjük még:
az ótörökben tün,
éjszaka
tünár,
elsötétül
tünárig,
sötét
Az
alapvető minden esetben: tü.
Továbbá a következő összefüggéseket sem
szabad figyelmen kívül hagyni:
ótörökben tuman
/:tuma-n:/, köd
törökben duman,
idem
csagatájban tuman,
idem
mongolban tuman,
idem
finnban /!!!/ tumma
/:tuma:/, sötét, homályos
tummeta,
elsötétedik
ujgúr tumlik,
sötét, homályos
tumruk,
börtön /!!!/
csagatáj tum
és tim, sötét, homályos lakás /!/
magyarban timnuc
timlic
tömlöc
= börtön
állítólag szláv: tamnica, idem /sötét hely/.
A
fenti összefüggés bizonyítja, hogy ez a szónk nem szláv eredetű, hanem a
szlávok vették át az uralaltáji nyelvekből, mert az ujgúrok, magas kultúrájú
nép lévén, nem lehettek abban a helyzetben, vagy kényszerhelyzetben, hogy a
szlávoktól valamit is elkölcsönözzenek. A magyar tömlöc szó pedig egyes-egyedül
csak az ujgúr timlik, sötét, homályos és tumruk, börtön szóval áll
összefüggésben, vagyis eredeti magyar szó. E tagadhatatlan bizonyítékok alapján
kimondhatjuk, hogy a finnugor nyelvészet ebben az esetben sem mond igazat! Mert
megvan ez a szó a Peru-i quechua /kecsua/ nyelvben is:
tuta-,
éjszaka.
Most
mutassunk be még egy szót, amelyik szintén bizonyítja, hogy a finnugor
nyelvészet módszere nem tudományos, hanem szándékolt hamisítással sikkasztja el
a magyar nelyv szókincsét.
Ez
a munka szónk.
Póra Ferenc, a magyar rokon-értelmű szók
jegyzéke szerint, ez a jelentése ennek a szónak:
Foglalkozás,
ügy, dolog, teendő, szakma, hivatal, állás, cselekvés, működés,
szolgálat, stb…
Nyelvemlékeinkben
ilyen alakban jelenik meg:
muka,
munca, munka, stb…
A
nyelvészet szerint kimutatható ez a szónk a szlávban:
moka
– és ennek az átvétele lenne! A szláv szó jelentése csak: kín, kínlódik s így
sehogyan sem lehet a magyar szó ősforrása, a magyar szó jelentéstani
gazdagsága miatt. De lássuk, kijutatható-e ez a szó az uralaltáji
nyelvterületen?
az ujgúrban: munk,
kín, fáradság, munka
jakutban: mung,
idem
csagatájban: munkál,
kínlódik, dolgozik
magyarban: munka
munkálkodik
munkásság.
stb…
Ezzel
bemutattam a finnugor nyelvészet „tudományos” módszerét: nem végez igazi kutató
munkát!… A modern nyelvészetet még valahogy megértjük, a szláv kényszernek
nehéz ellenállni, de a múlt század nyelvészetét senki sem kényszerítette a
magyar nyelv eredetének meghamisítására…
És
most vizsgáljuk meg a Peru-i aymará /aimará/ nyelv uralaltáji nyelvi
összefüggéseit és rokonságát ezzel a nyelvekkel:
aymará p’eke
= Kopf = fej
észtnyelvi fehe,
idem
finn pää,
idem /kiesett a hangzóközi mássalhangzó/
középmongol heki
– n /:pekin/, h = p; idem
magyar, régi fehe,
fee, fé = fej
mandzsu fehi,
agy
goldi /tunguz/ pejé,
homlok
török beyi-n,
agy
ótörök miyi,
idem…
aymará suma,
schön = szép
ujgúr söb,
idem
finn soma,
idem
Lám
ez a fontos szó, a finnugor nyelvészet szerint, csak finnugor alapnyelvi szó,
megvan az altáji nyelvterületen, de a Peru-i aymará nyelvben is!
Ha
annak idején, Munkácsi Bernát, finnugoros nyelvész, nem Voguliába megy magyar
rokonság után kutatni, hanem Dél-Amerikába, nem kellene ma ezzel a kérdéssel
foglalkozni. De hát Munkácsi Bernát megbízói éppen ezzel akarták a magyar
tudomány figyelmét elterelni az igazságról… Vegyük a következő aymará
szót:
’paya-fia,
kochen, sieden /ejtendő: páiá-/ = főni, forrni
mordvinban pije-,
fől
vogulban pait-,
főz
goldi /tunguz/ puju-r,
főz
mandzsu fuju-fu-,
főz, forral
evenki huju-l-,főzni
kezd
magyarban fő,
főz, fől, stb…
Hajdú
Péter, finnugoros nyelvész, figyelmébe ajánlom: utazzék Peruba! Tanulmányozza
az aymará és a quechua nyelveket: megtalálja azt a sokat keresett „finnugor
alapnyelvet”! Micsoda hatalmas tudományos munkát végezhetne, ha kiutazna
Peruba, a nemzetközi tudományos fórum elé is maradandó munkát vihetne és ezzel
növelné a magyar tudomány tekintélyét. Vagy talán tilos ezt megtenni? Tiltja a
szláv politikai prepotencia?
Megtudná
Hajdú Péter, hogy milyen nyelven társalogtak az ősfinnugorok…
Figyelmeztetem Hajdú Pétert, hogy ennek az aymará szónak érdekes alaktana van:
paya-ta = főtt, de erről majd később.
Ám
folytassuk, egy másik, állítólag szintén finnugor alapnyelvi szóval:
aymará
pusa-fia, -basen /ejtendő:puszányá/
szamojéd puau,
puvau,- fú, fúj
cseremisz pu-,
idem
vogul puBB-,
idem
mordvin puva-,
idem
ókoreai pul-,
idem
köz.mongol hülije-,
idem
lamut hü-,
idem
mandzsú fülgije-,
idem
magyar fú,
fúj, fuvallat.
Csodálatos
lenne, ha a finnugoros nyelvészet valamelyik képviselője erre az
egyezésre azt mondaná: véletlen!
Hogy
ez be ne következhessék, vegyünk egy másik, állítólag szintén finnugor
alapnyelvi szót:
aymará mafia,
gehen: alaptő ma- /ejtendő: mányá/
magyarban mehet
cseremisz mi-,
megy
finn mene-
idem
zürjén mun-, idem
magyar mén,
men /- n mint képző/
ótörök mang,
lépés /- ng mint főnévképző/
-’’- mun-, tévelyeg,
stb…
Minden
esetben fontos bizonyítékkal szolgálok, hogy a finnugor nyelvészet, soha, az
elmúlt századokban sem, a mai napokban sem, igazi tudományos munkát nem
végzett, mert ha ezt megtette volna, nem kellene „műkedvelő
nyelvészeknek” ezzel a kérdéssel foglalkozni. De hát a finnugor nyelvészet nem
abból a célból alakult, hogy tudományos munkát végezzen, hanem azért, hogy
meghamisítsa a magyar nyelv eredetét, valamint azért is, hogy elkendőzze az
uralaltáji nyelvek összefüggését és néhány amerikai – indián nyelv valódi
leszármazását is. Végül a szumér nyelv igazi összefüggését is meg kellett
másítania…
Vizsgáljuk
meg a következő aymará szót:
sa,
beszéd, mondat
safia,
beszél, szól, mond, /ejtendő: szányá/
finn nyelvben: sanoa,
szól, mond, beszél
-’’- satu, monda
-’’- sana, szó
magyar régi: szana,
idem. – Meg kell említeni, hogy az aymará szónak: safia, még ez a jelentése:
2. gondol
ótörökben sa-n-,
valakire gondol
törökben sa-n-,
idem
2. gyanít,
sejt
törökben sany,
sejtés
3.
szándékol
magyarban el-szánja
magát valamire
4.
nevez
törökben san,
vév.
Az
egyezés kétségtelen! Ezekre a szókra aztán igazán nem lehet ráfogni, hogy jövevényszók!
Meg, hogy véletlen!
Természetesen,
kimutathatók ezek a fontos etymológiák a szumér nyelvben is:
Szumér sa
/nabú: bi, me, gu, stb./. sprechen, nennen, berufen, reden, stb. Hozzá kell
venni a szumér-nyelvi sem.sem szót is ugyanazon jelentéssel: szól, , beszél,
nevez, stb. és össze kell hasonlítani a quechua
simi
= nyelv, beszéd, szólás, szóval és azonnal látjuk a tagadhatatlan egyezést! –
Ám folytassuk a szókincs megtárgyalását.
aymará sirka,
der Ader; ér, vér-ér /ejtsd: szirká/
votják ser,
idem
cseremisz ser,
idem.-
aymará miski,
Saft, Honig: süss, = nedv, méz, édes
finn mesi,
mehi, mete, méz
magyar méz
özbek mis,
idem
votják ma,
idem
szumér me,
édes
Ez
a szó nem bizonyít a finnugor alapnyelvbe átvett „indo-iráni” jövevényszót,
bárhogy is erőlteti a nyelvészet ezt a valótlanságot.
aymará lapi,
Blatt, levél
magyar lap,
falevél
aymará kala,
Stein, kő
török kaya,
szikla
cseremisz kü,
kő.-
aymará sau,
das Gewebe: sau-ri, Weber
magyar szövet szűcs.-
aymará kepi,
Bündel
magyar kepe
finn kimppu
/:kippu/, idem
aymará ’hocopo,
Schaum
magyar hab,
stb.
aymará pisi,
wenig
magyar picike.-
aymará ’hiske,
klein, kurz, kis, kicsike
magyar küs
/tájszólás/
török kücük,
idem.-
aymará kaska,
herb
magyar keserű.-
aymará kacha,
hübsch, schmuck, /ejtendő: kácsá/
magyar kecses.-
aymará kisqui,
eng, gedrängt
magyar keskeny
ótörök qis,
idem
török kisa,
idem
aymará sillqui,
schneidend /ejt.: szilyki/
magyar szil-szel
mongol silu-,
idem
vogul sili-,
idem.-
aymará kumu-fia,
sich bücken
-’’- cumpu-fia, idem
magyar kuporog
finn kumara-,
hajlik
-’’- kumo, boltozat.-
aymará ’kiti,
kitisa, wer?
magyar ki?
finn ken?
idem
mongol ken?
idem
török kim?
idem.-
aymará ira-fia,
rasch gehen
magyar iramodik.-
aymará sira-na,
nähen; varr
magyar cérna.-
aymará lipifia,
glätten
magyar lapít.-
-’’-
de: lepény.-
aymará misi,
Katze
ótörök miskié
magyar macska.-
aymará kellu
/kelyu/, sárga
finn kelta,
sárga /főnév/.-
aymará tucu-fia,
zu Ende gehen, vollenden
magyar tökéletes
lesz.-
aymará tama-fia,
umhertasten
magyar tapogat.-
/m : p/.
aymará tancafia,
lök
finn tunke-,
idem.-
aymará puru,
kraus
magyar borzas.-
aymará purca-fia,
Fleisch braten
magyar pürkölt
hús.- stb
Most
mutassunk be néhány szó – egyezést a Peru-i quechua nyelvből:
quechua as,
kleine Menge, kis mennyiség
-’’- as,
ein wenig, kevés
török az,
wenig, gering, kevés, szűkös
török azal,
sich vermindern, magát megalázni,
török asgari,
mindest-gerngst, legkevésbé.-
quechua asta-y,
tragen, bringen: transprotieren, hozni, vinni, szállítani
török asir-,
bringen, transportieren.
quechua ake,
Schwiegermutter; anyós
finn akka,
nő, öregasszony
ótörök äkä,
nőtestvér, nagynéni:
megvan
ez a szó az egész turáni nyelvterületen,
csak a finnugoros nyelvészet nem látta meg!
quechua alla-y
/ályá/, ausgraben
magyar áj,
ás.-
quechua all,
allin, gut, angenehm, nützlich, kellemes, hasznos
magyar ajánl,
ajánlatos.-
quechua erke,
irke, Knabe, Mädchen, fiú, lány,
ótörök ärkäk,
irkäk, männlich, hímnemű
török erkek,
idem
mongol erkei,
mämmlich, idem
finn yrko,
vőlegény.-
quechua urko,
orko, hímállat
finn uros,
idem.-
quechua yarka
/ejtendő: iárká/, Wassergraben, Kanal
magyar árok
: árko-t.-
quechua orko,
hegy
vogul úr,
idem
magyar orom
finn vouri,
hegy.-
quechua ujya-y,
trinken; iszik /ejtendő: ucsia-/
zürjén juktal-,
itat
finn juo-,
iszik.-
quechua cusuru,
gyékény kosár
magyar kosara-t.
quechua kaya-y,
rufen /ejtendő:káiá/ - hívni
magyar kaja-bál.
Quechua kaka,
szikla
török kaya,
idem.-
quechua kara,
magyar kéreg,
fa-kéreg.
Megvan
az egész turáni nyelvterületen.
quechua ’karko-y,
száműz, ki-, el-űz
finn karkoittaa,
elűz, elhajt.-
quechua kata-y,
takar, be-takar
finn kattaa,
tetőz, takar.-
quechua ’kosko,
a test középpontja
finn keskus,
közép.-
quechua ’kate,
herb, sauer, csípős, savanyú
finn katkera,
keserű.
quechua ’korko-y,
schnarchen
magyar horko-l.-
quechua kala,
tar
finn kalju,
idem.-
quechua karu-y,
beschädigen, schaden tun
magyar kárt
okoz, károsít.-
quechua kepi,
Bündel
magyar kepe
finn kimppu,
idem.-
quechua kitcu,
eng, schmal
magyar keskeny,
/lásd, az aymará szót/.
quechua kompo,
Kugel
magyar gömb,
gömböt.-
quechua kosfli,
füst
magyar kozmás
ótörök küzi,
tömjén-füstölő.-
quechua kumu-y,
sich bücken: hajlik
finn kumara,
idem
finn kumo,
boltozat /lásd, az aymará szót/.
quechua chuchu,
weibliche Brust /ejtendő: csucsu/
magyar csöcs,
csöcsö-t.-
quechua chapchi-y
/csápcsi/ - rütteln, ausklopfen
magyar csapkod
mongol cap-ci-,
idem.-
quechua chacha-y,
aufpicken /csáp-/
magyar fel
– csípi /a magot a madár/.
quechua chata-y,
zwei Stücke zasammenbinden
magyar csatol.-
quechua kuaiko-y,
aushöhlen, ausgraben /ejt: vájko-/
magyar váj,
ki-váj.
quechua huahua
/vává/, das Kind
magyar baba.-
quechua huafiu
/ványu/, Gesang, ének
-’’- vafiu
-’’- ’afiu
-’’- aju
mongol aju-,
énekel
magyar énekel,
tájszó: ejenekel.
quechua huafiu-y,
sterben, ohmächtig werden, /ejt.:ványu/
magyar ványad,
ványaszt
de ’afiu-
aju
= ájul.
quechua haika,
wieviel
magyar hány?
quechua ’hanaj,
eben, auf/postposició/ /t.: ’ánács/
alaptő: ’an-
magyar -an,
-on, -en, -ön, stb. – Ez az összefüggés bizonyítja azt a tényt, hogy a magyar
helyrag ősi állapotában önálló szó volt. Szumérban: an, idem.
qechua hapi-y,
fassen, fangen, packen
magyar kap,
ek-kap
quechua miyu,
Gify /ejt: miiu/
magyar méreg,
csángó tájszólással: mejereg
quechua muju
/mucsu/. Samenkorn
magyar mag,
magv.
qechua aka-y,
Hasa abschneiden,
magyar nyakaz.
qechua iahui
/elt.: nyávi/ szemek, szem
finn nähdä,
néz, megnéz.
qechua iska,
öt
cseremisz Bets,
idem
török bes,
idem- ebből következik:
quechua
piska = Fünfeck = Pentagon,
ötszög,
magyar
Pécs!
quechua ’pata-y,
aufplatzen, bersten
magyar pattan
török patla-,
idem.
quechua piri,
kleine Fragmente
magyar prinkó,
pirinyó.
quechua ’pucu-y,
blasen
vogul puG-,
idem
magyar fúj,
fú.
quechua ’pakaka-y,
platzen, aufspringen
magyar fakad,
fakaszt.
quechua rapi,
Blatt des Gewächses
magyar lap,
falevél.
quechua rima-y,
reeden
magyar rimánkodik.
quechua sak’a-y,
etwas ausreissen
magyar szakít,
ki-szakít.
quechua sisa,
Blume; virág
török cicek,
idem.
quechua suma-j,
schön; szép
ujgúr söb,
idem.
quechua sus’ka-y,
ausgleiten
magyar el-csúszik.
quechua tapu-y,
sich erkundigen, fragen, sondieren
magyar tapogatózik,
érdeklődik, tapasztal.
quechua tojto,
die Glucke /ejt: tohto/
magyar tyúk,
régi: thuc /thuk/
ótörök taquigu,
idem
török tavuk,
idem.
quechua ’tampi-y,
stolpern, straucheln
magyar tántorog,
támtorog.
quechua toka-y,
spucken: köp
magyar takony.
quechua tapti-y, umhertasten
magyar tapogat.
quechua tasta-y,
gegeneinander drücken
magyar taszít,
tasz-ogat. stb…
Vegyük
ehhez a quchua szókincshez, az Argentina északi részében található quechua
nyelvsziget szókincséből is néhány jellemző egyezést mintegy bizonyítva,
hogy több mint ezer km távolság ellenére is ez a töredék quechua nyelv szintén
megőrizte az uralaltáji nyelvekkel az összefüggést. Ide a spanyol nyelvű szótár
jelentéseit írom.
quechua aickéchi-y,
szalaszt, futtat; hacer huir /ejt. ájké/
magyar hajkurász,
hajszol. – A magyarban a szó elején a h-hang nem szerves része a szónak, hanem
fonetikus toldás.
quechua aspi-y,
cavar, escarbar
magyar ás.
quechua capúja-y,
raptar, asir
magyar el-kap,
megfog.
Érdekes
összefüggés:
capus,
„kapocska”
= „fogócska”. Meg kell említeni ebben a szóalakban: capujaska: - szkká,
kimutatható a magyar-nyelvi-cska képző!
Az
egyezés kétségtelen!
quechua ckan
= peru-i kken, cual
magyar ki?
finn ken?
mongol ken?
stb…
quechua ckallu,
lengua /ejt.: kkályu/
finn kieli,
nyelv
lapp kill,
idem
mongol kele-,
beszél
magyar költészet,
stb…
quechua ckonckori-y,
letérdel = görbül
magyar kunkorodik
-’’- kunkori, görbülő!.
quechua mai,
semejante
-’’- mashilu, idem /sh =
s/
magyar másol
-’’- másolat
-’’- képmás.
quechua minca-y,
encomendar un trabajo; misión
magyar munka,
munkálkodik.
quechua michqui,
miel
magyar méz
finn mesi,
idem.
quechua mushqui,
inquieto, movedizo
magyar mozog
: izeg-mozog – mozgás.
quechua fiutoj,
aplastar /ejtendő;nyutoh/
magyar nyút,
nyútófa, nyelvjárásban.
quechua póshko-y,
podrirse
magyar poshad.
quechua quishqui,
estrecho, angosta, /ejt.: kis-/
magyar keskeny.
quechua síqui,
asiento, basa
magyar szék,
székhely, stb…
quechua taricu-y,
descubrir
magyar fel-tár,
kiderít.
quechua túcu-y,
acabar
magyar tökéletesedik,
stb…
Körülbelül
egyszáz szót mutattam be az aymará és a quechua nyelvek szókincséből –
természetesen megvizsgáltam az egészet – bemutathattam volna az egész szókincs
egyezését is, de nem szükséges. Az említett nyelvek szókincsét két csoportba
oszthatjuk. Az első csoport áll olyan szókból, melyek kimutathatók az egész
uralaltáji nyelvterületen. A második csoport pedig olyan szókból áll, amelyek
csak quechua-magyar vagy quechua-finn, quechua-török, stb. összefüggést mutat.
Tehát az az aymará vagy quechua szó, amelyiknek nincs analógiája a magyarban,
megvan a finnben, vagy a finnugornak mondott nyelvekben, vagy a török-tatárban
és mongol-tungúzban… Természetesen, ezt a kérdést csak úgy lehet megválaszolni,
ha elvégezzük az összehasonlítást, mert folyton csak hajtogatni, hogy „nincs”
összefüggés e nyelvek között, igen kényelmes, de nem vezet eredményhez és – nem
bizonyít semmit sem! Ott, ahol kimutathatunk egyszáz analógiát, ott
kimutathatjuk az egész szókincs egyezését is – ha az igazságot keressük…
És
most vizsgáljuk meg az alaktani egyezéseket.
Részletek a peru-i aymará-nyelv
alaktanából.
Az
aymará nyelv ragozó – aglutináló – nyelv. Alaktana egyezik az uralaltáji –
turáni – nyelvek alaktanával. Ragozzuk az aymará p’eke /peke/ = fej, főnevet:
Egyesszám: Többesszám:
Nominativus p’eke p’eke-naca
Genitivus ’’-na ’’-naca-na
Dativus ’’-táqui -naca-táqui
Accusativus p’eke stb…
Illativus ’’-re
Ablativus ’’-ta
Terminativus ’’-cama
Locativus ’’-na
Instrumentalis p’eke-na
Sociativus ’’-mpi
Kausativus ’’-laica
Vocativus ’’-i. Most vegyük ide a finn-nyelvi
alanlógiákat:
Egyesszám:
Nominativus pää
= fej
Partitivus ’’-tä
Genitivus ’’-n
Accusatuvus ’’-n
Inessivus ’’-ssä
Elativus ’’-stä
Illativus ’’-hän
Adessivus ’’-llä
Ablativus ’’-ltä
Allativus ’’-lle
Abessivus ’’-ltä
Translativus ’’pää -ksi
Essivus ’’
-nä
Instructivus ’’
-n.
Az anatológiai törökkel:
Nominativus bas- = fej
Genitivus ’’
-in
Dativus ’’
-a
Accusativus ’’
-i
Lokativus ’’
-ta
Ablativus ’’
-tan.
Az írott mongollal:
Nominativus em =
orvosság
Genitivus ’’
-ün
Datv.-Lokativ.
’’
-dür
Accusativus ’’ -i
Ablativus ’’
-ece
Instrumentalis ’’
-iyer
Komitativus ’’
-lüge.-stb…
A
vogul nyelvvel:
Nominativus püt =
fazék
Genitivus hiányzik
Lokativus ’’ -te
Lativus ’’ -ne
Ablativus ’’
-nel
Translativus ’’ -ig
Instrumentalis ’’
-el. A többesszám tárgyalását
helyszűke miatt kihagyjuk. – Amint látjuk, az aymará nyelv is –
aglutináló – ragozó nyelv! Most tárgyaljuk meg az egyes kázusokat úgy, ahogy az
egyezés ezt megkívánja.
A
nominativusnál láttuk, hogy az összes bemutatott nyelveknél a szónak nincs
ragja és a nemet sem mutatja. Így van ez az egész uralaltáji nyelvterületen,
mint fontos bizonyítéka a nyelvek egyezésének.
A
genitivusoknál látjuk, hogy az aymarában –na a rag, finnben –n, mongolban –n,
törökben –in, stb…
Aymarában:
marca-n/a/
uta-naca-pa -naca, a
többes ragja
falu-nak ház-a-i -i „
„ „
Finnben:
isä-n veljet
apá-nak
fivérei
Mongolban:
aqui-a-yin morim
fivér-é-nek lova
Törökben:
ev-in kapi-si
ház-nak
kapuja, stb…
Az
egyezés annyira kétségtelen, hogy csak csodálkozni lehet a magyar nyelvészet
nemtörődömségén és tudománytalanságán. De még furcsább, hogy a
nemzetközi nyelvtudomány megszemélyesítői nem akarják észrevenni – mélyen
hallgatnak…
Az
illatvusnál is érdekes az összefüggés!
Aymarában:
p’eke-re,
nach dem Kopfe, an den Kopf. Magyarban ezt az egyezést kétségtelen analógiával
szemléltethetjük:
közel-re
és közel-be, előre
Ótörökben:
il-gä-rü;
törökben: ile-ri, idem.
A mongolban is nyoma van: cina-ru, tán; tkpn
hátra.
A szumérban és a magyarban a legelevenebb:
ama-ni-ri, anyjának.
A dativus a aymarában irányhatározó,
direktivum:
p’eke-táqui
– fej-hez.
Alaktanilag és funkciójában megtaláljuk ezt a
ragot a lamut-tungúzban:
nam-taki
– tenger-hez.
Magyarban
így fordíthatjuk ezt a képző aymará és lamut viszonylatban:
fej-hez
vág…
fej-be
kólint
világnak
megy, stb…
Ezzel
az összefüggéssel világosan igazoltam azt a tényt, hogy az aymará nyelv
alaktani elemeit megtaláltuk az uralaltáji nyelvterületen. Megvan ez az
alaktani elem magában a finn nyelvben is…
Az
ablativus meg tiszta szumír analógiát mutat.
Aymarában: p’eke-ta =
fej-től /-taol, -teöl./. A néme nyelvű nyelvtanban: -ta
„bezeichnet die Richtung, von einem Gegenstand weg” : távolodást jelentő
funkcióval bír, hely és időhatározóként.
Szumérban ugyanaz:
hur-sag-eb-la-ta
Ebla
hegység-től
uru-ta
= várostól, stb…
Magyarban mint időhatározó is
kimutatható: ó-ta, stb…
A finn nyelvben összetett képző aladban
van meg:
Pää-l-tä
= fej-től /teöl/.
Aymarában p’eke-ta = fej-től.
Természetesen,
megvan ez az elem az úgynevezett altáji nyelvterületen is, meg a finnugornak
mondott nyelvekben is. Helyszűke miatt csak ezeket az összefüggéseket
mutattam be, úgy vélve, hogy az idevágó szakirodalom könnyen megszerezhető és
nem tilos az aymará nyelvet az urallatáji nyelvekkel összehasonlítani, még
akkor is, ha az ember véletlenül egyetemi tanszékkel bír…
A
lokativus az aymarában.
p’eke-na,
fej-ben,
finnben; koto-na, otthon /szó szerint: ház-ban/.
ulko-na, kint
talve-na, télen /télben/, stb…
Egy
főnév képző: -ri:
aymará:
k’epi-ri, teherhordó, fuvaros
apo,
teher
ap-ri,
hordár, stb…
Ebből
láthatjuk, hogy, az aymará nyelv éppen olyan ragozó nyelv, mint bármelyik
uralaltájinak mondott nyelv. Ez a képző kimutatható a mongol nyelvben is, ahol,
mint deverbalis nomen-képzőt találjuk, mint a cselekvés eredményét jelentő
elemet:
mongol
sagu-, ül
sagu-ri,
szék, stb…
Vogulban
am-ki, én-magam, stb… - Az összefüggés itt van a szemünk előtt, a
finnugoros nyelvészet mégcsak meg sem vizsgálta ennek az egyezésnek a
lehetőségét. Ez az elem minden valószínűséggel az ótörök „hovatartozandóság határozójával”
ki. Az aymará quiqyi- ’ha ezt jelentené szó szerint: énhozzám való tartozás:
magam. Ugyanez lenne a vogul szóösszetétel jelentése is: én /hozzám/ tartozó.
Az
igenévi-főnév ragja: -fia /ejt.:nyá/:
aymarában: pusa-fia
= fúj-ni; paya-fia = főzni, stb.
magyar, nyelvjárás: ír-nya, in-nya, dógoz-nya,
sír-nya, stb…
Egyben
nomenképző is:
aymarában: pusafia, fújni: de fővócső,
mint a magyarban cér-na, kintor-na, babo-na, boro-na, stb…
Az
egyezés kétségtelen, egyszerű és pontosan megvilágítja a magyar nyelv
összefüggését az aymará nyelvvel.
Figyeljük ezt a fontos
aymará-nyelvbeli ige-képzőt, melynek analógiája a magyar nyelvben
tagadhatatlan egyezést vetít szemünk elé.
Faktitív
jelentéssel és funkcióval: -cha /csa/:
aymará isi-cha-fia
= ruhát csinál,
uman-cha-fia
= nedvesít, vizesít, stb…
Tehát:
-chafia /ejt.:csányá/
Magyar játszó csányo-k = csinálok. Amint
látjuk, egyezik ez a képző a magyarnyelvi „csány” igealak alaptövével:
csá-ny = csinálok. Egyébként egyezik ez a képző a quechuanyelvi –chi- /csi/
képzővel, emelyik szintén faktitív igéket képez:
llamca-y
= dolgozik
llamca-chi-y
= dolgoztat, „dolgozást csinál”. Ez a tény azt jelenti, hogy a csinál igénk nem
szláv erederű, pláne akkor, ha tudjuk, hogy e szónknak az alaptöve
azírott mongol nyelvben is kimutatható:
cab-ci-,
csapkod, azaz csapkodást csinál…
A –ta- igeképző az aymarában mozzanatos
igéket képez:
um-ta-fia,
egy korty vizet inni
ótörökben un-tä,
kiált, hív, szólít
mongolban kir-te-,
piszkos lesz
finnben puhal-taa,
/hirtelen/ fúj
magyarban köszön-tö-m,
stb…
Ennek
a képzőnek perfektív jelentése és funkciója is kimutatható az aymará
nyelvben:
turata
= csinált
purita = megjött
iquita = aludt, stb…
Befejezésül
mutassuk be az aymará nyelv „tárgyas ragozásának” összefüggéseit:
Minden magyarázat nélkül:
aymará irpa-sma vezetlek /én
téged/
mordvin tona-ftte tanítlak /én
téged/
aymará irpa-tama ő vezet
téged
mordvin tona-ftanza ő tanít
téged
aymará irp-ita te vezetsz
engem
mordvin tona-ftsamak te tanítasz engem
aymará irp-ito ő
vezet engem
mordvin tona-ftsaman ő tanít engem,
stb…
A
nyelvészet megállapítása szerint a mordvin nyelv finnugor eredetű, ezek
szerint a magyar nyelv is finnugor származású és rokonságba van a mordvin
nyelvvel. A magyar nyelvben csak a második személyben van meg a tárgyas
személyrag: vezet-le-k, a többi esetben elveszett. A rordvinban még a
többesszámban is megvan – ugyanígy a peru-i aymará nyelvben is – s így
tisztelettel kérdezhetjük, miért hallgatta el a nyelvészet ezt a fontos
nyelvrokonsági sajátságot,
Az
igazság az, hogy a perui aymará nyelv is uralaltáji nyelv!
Ezek
után vizsgáljuk meg a peru-i és az argentinai quechua /kecsua/ nyelv alaktani
összefüggéseit, hadd lássuk, hogy mit mulasztott el ebben az esetben a magyar,
de a nemzetközi nyelvészet is…
Bevezetés
Az
első pillanatra – magyarul olvasva – a quechua huasi = magyar ház,
egyezik a magyar szóval. A valóságban mind a két szónak egészen más hang- és
alaktani története van, mint ahogyan ezt a finnugor nyelvészet állítja, a magyar
ház szóval összefüggésben.
A quechua huasi szót így kell olvasni: vászi.
Jegyezzük meg, hogy a quechua „hu” a szó elején és a szó belsejében minden
esetben v-nek ejtendő. És most
vezessük le ennek a szónak az etymológiáját:
huasi
vasi
v’asi
: v hang csak „digamma”
’asi
as-i
finnben as-u-a,
lakik
as-u-mus,
lakás
magyar, 1155 azaa
= ház /a tihanyi alapító levélből/
ejtendő ászáá
régi 1193 az
= ház: feyrhing-az = Fejéregyháza
régi 1229 aza
= ház: faer egi-aza = Fejéregyháza
a mai alakja h’áz
= ház.
Ez
a hangtani összefüggés azt jelenti, hogy a magyar ház szó elején levő
h-hang nem szerves része a szónak, hanem csak fonetikus valódi toldás. A
finnugor nyelvészet azért hallgatta el ennek a szónak valódid hangtanát, hogy a
finnugor rokonságot bizonyíthasson vele, azt állítva, pl. a finn kota
és a magyar ház, egy tőről származnak, ami lehetetlen, mert láttuk, hogy
a legrégibb szóalak: 1155-ből azaa = háza, még h- nélkül áll előttünk. Ez a
szónk a finn asua = lakik, szóval egyezik és amint erről meggyőződhettünk, a
quechua huasi szóval. Végeredményben aszumér es, as, és az elámi as = ház,
szóra megy vissza az egész szócsalád… Hangsúlyozzuk ki, ezzel a fent bemutatott
tényekkel összefüggésben, hogy nagyon fontos a quexhua szók helyes olvasása, mert
csak így adhatunk komoly munkát.
Bemutatónkat
kezdjük ezzel a mondattal a quechua nyelvből:
k’aspi-huan
maka-y
ejtendő kászpi-ván
máká-i
magyarul bot-tal
ver
mongolban modu-bar
coki-, idem.
Tagadhatatlan
alaktani egyezés, ugyanúgy, mintha több indogermán nyelvet hasonlítanánk össze:
németül mit
dem Stock schlagen
angolul to
beat wiht a stick, stb…
franciában avec…
olaszban con…
szerbben sa…
stb…
Részletek a quechua nyelv főnevének
összefüggéseiből.
A
főnév nem nélküli, mint az uralaltáji nyelvekben. Végződik magánhangzó-
vagy mássalhangzóra:
huasi
= ház
cuntur
= kondor.
Ragozása
egyezik az uralaltáji – magyar, finn, mongol, török, stb. nyelvek ragozásával,
ami az jelenti, hogy a quechua nyelv is aglutináló és eredetére nézve egy tőről
származik a fent megnevezett nyelvekkel.
Egyesszámban:
Nominativus huasi ház
Genitivus „ –j /vászich/ „ -nak/-é
Dativus „ –paj /-páh/ „ -nak, stb.
Accusativus „ –ta „ –at
Illativus „ –man „
-hoz, stb.
Ablativus „ –manta házon át
Terminativus „ –cama ház-ig
Inessivus „ –pi ház-ba-n/-ba
Instrumentalis „ –huan házzal
együtt
Sociativus „ –ntin
Kausativus „ –raicu ház
miatt
Többesszámban:
Mominativus huasi, házak; huasi-cuna-j,
házak-nak, stb…
Hogy
az összehasonlítást a finn és a többi nyelvek ragozásával elvégezhessük,
lapozzunk vissza az aymará nyelv megtárgyalásánál bemutatott összefüggésekhez.
A
genitivus ragja, amint láttuk –j /ejtendő: -h/:
huasi-j
: vászih
magyarban ház-nak.
Tehát,
quechua -j/h/
magyar -k.
Kétségtelen
az egyezés. Ez a hangszerelésű genitivusrag a szumér nyelvben szintén
kimutatható:
Nin-ama-dingirene-ke
= Nin, tündéreknek anyja.
Az
accusativus is tagadhatatlan összefüggésben áll az uralaltáji nyelvek analóg elemeivel.
Quechuában: huasi-ta
magyar háza-t
argentin quechua puncu-t
magyar hida-t
finnben puu-ta
= fá-t /:partitivus!/.
Világosan
látjuk, hogy a quechua-nyelvi tárgyeset ragja a finn-nyelvi partitivus –t és a
magyarnyelvi accusativus –t raggal egyezik, így érthetetlen a nyelvészet
hanyagsága ezzel a kérdéssel összefüggésben. E nyelvek közötti összefüggés
olyannyira kétségtelen, hogy minden bizonysággal megállapíthatjuk: rokon
nyelvekről van szó!
Megemlítendő,
hogy a már megtárgyalt aymará nyelvben a tárgyeset rag nélküli: p’eke = fejet.
Ez a lehetőség megvan a magyarban is:
Elment
szána kaszálni : széná-t helyett. A rag nélküli tárgyeset az anatóliai törökben
is kimutatható, amiből az következik, hogy „határozatlan” tárgyesetről
van szó, magában az aymará nyelvben is.
Az
instrumentális
a peru-i quechuában: huasi-huan /-ván/ = ház-zal
az argentin quechuában huasi-an
ótörökben: yadag-yn
= gyalog, szó szerint: láb-bal.
Az
ótörök elem tájszólásban –an, -än hangszerelésű is.
Amint
látjuik, az argentin quechuában a ragnál hiányzik a v-hang:
-huan
: -van
-an
ótörök: -an,
-än, -ün, -yn, stb.
Figyeljük
meg ezeket az összefüggéseket néhány jellemző mondatban:
Genitivus orco-j
mucucu-n = hegy-nek csúcsa
puma-j
chupa-n = oroszlánnak farka
mama-y-pa
=huasi-n/ = mamám-é /-nak háza/
chajra-yoj-pa
/csáhrá-ioh-pa/huasin = birtok-os-nak háza, stb…
accusativus tasqui
tica-ta pallan /pályán/ = a leány virágot szed
rimay-ta
uyari-ni = beszéde-t
hallo-k
allin-ta
pufiu-ni = jó-t aludta-m.
Ezzel
összefüggésben meg kell említeni, hogy a quechua pufiu- = aludni, megvan a
magyarban is: pufiu-
hunyo-k;
a szóeleji p-hang ebben az esetben egy h-hangnak felel meg a magyar nyelvben,
mely hangegyezést több példával lehet bizonyítani, úgy a quechua nyelvben, mint
az uralaltáji nyelvterületen, pl. lamut hej, Kopf, Spitze
magyar fej, stb.
Instrumentális: llancay-huan causayni-y-ta tri-ni
munká-val életfenntartáso-ma-t kerese-m
all-ko-n-huan puricu-n = Kutyá-já-val megye-n /sétál./, stb.
Vizsgáljuk meg a quechua inessivus
összefüggéseit:
A
ragja –pi /a cayapá-indián nyelvben: -bi/.
Jelentése:
-ban, -ben; -ba, -be; fent, fel, stb.
Funkciója:
hely-, idő-, cselekvés-, állapító-rag.
Pl.
huasi-n-pi = házában
cai
huata-pi = ebben az év-ben
chai-pacha-pi
= abban az idő-ben
h’amuj
quilla-pi = a jövő hónap-ban
sumajcay-pi
kollanan = szépségben az első
’haika-pi
rantrkanqui? = mennyi-be kerül?
mongolban gar-tu-ban
= saját karjá-ba…
Ez
az elem a quechua nyelvből csak az analóg magyar és mongol elemmel
egyezik, mely tény kétségtelenül alátámasztja a három nyelv közösségét és
rokonságát - csodálatos, hogy a
hivatalos nyelvészet ezt a szemet szúró egyezést eddig még nem vette észre –
vagy talán nem is akarja észrevenni?
Vizsgáljuk meg a quechua nyelvi ablativus
összefüggéseit.
A ragja – manta
: -manta.
Jelentése: távolodás valahonnan, valakitől,
valamiről, valamiből, stb…
Pl.
huasi-manta
ház-tól /:taol/
-ból
-ról,
stb…
néhány mondatban:chiri-manta puca = a hidegtől
megdermedt
chai-manta
= az-ó-ta
chai
huata-manta = az év-ó-ta
orko-manta
= hegy-től, stb…
A finnből idetartozik:
Az elativus talo-s-ta
= ház-ból
puu-sta = fából
az ablativus talo-lta = onnan
neme-tá = felülről
mordvinban: os-ta =
várostól
/elativ./ kuts-ta = háztól
mongolban: dalai-aca = tenger-től
ger-ece = ház-tól
ger-tece = háztól.
Ezzel
fejezzük be a határozóragok eredetének a hasonlóságának megvitatását,
megállapítva, hogy az összefüggés a bemutatott nyelvek között kétségtelen; a
peru-i quechua is uralaltáji nyelv!…
Végbizonyítékul
ragozzuk még a quechua-nyelvi yar’ka = Wassergraben, Abzugkanal, - árok – szót.
Egyesszám:
Nominativus yar’ka/iárká/ árok : törökben akr
Genitivus „
-j „ -nak/-é
Dativus „
-paj „
-nak, stb
Accusativus „
-ta árko-t
Illativus „
-man árok-hoz
Ablativus „
-manta árok-tól
Transitivus „
-nta /árkon át/
Terminativus „
-cama árok-ig
Inessivus „
-pi árok-ban/-a
Instruktivus „
-huan árok-kal
Sociativus „
-ntin /árokkal
együtt/
Causativus „
-raicu /árok miatt/.
Többesszám:
Nominativus yar’kacuna árko-k : török ark-lar
Genitivus „
-cuna-j árkok-nak/é
Dativus „
-cuna-paj árkok-nak, stb.
Accusativus „
-cuna-ta árkok-at, stb.
A
quechua yar’ka szó tehát egyezik a magyar árok szóval úgy, hogy a magyar szó
elejéről elveszett a j-hang. Megvan ez a szó, szó mint kölcsönszó a
magyarból a szláv nyelvekben, pl. a szerbben: jarak = árok.
Volt idő, amikor a finnugor nyelvészet
ezt a szót kölcsönvételnek minősítette a szláv nyelvekből. Lám, lassan de
biztosan, nem sikerül a finnugor nyelvészetnek elszlávosítani a magyar nyelvet…
A többesszám ragja, tehát –cuna. Összetett
szó, alapszava: -su-na: -cu- = -k, a magyarban, pl. háza-kat, keze-ket, stb. A
magyarban csak kötött állapotban mutatható ki a szóvégi magánhangzó.
Ezek
után mutassuk be azt az alaktani összefüggést, amelyik végérvényesen eldönti,
hogy a peru-i quechua nyelv szintén „uralaltáji” nyelv.
3. Egy birtokos, egy birtok.
huasi-y - háza-m
2.
Több birtokos, egy birtok
huasi-nchi-s+ - ház-un-k
3.
Egy birtokos, több birtok
huasi-y-cuna -
háza-i-m /ferdített sorrend/
4.
Több birtokos, több birtok
huasi-nchi-s-cuna -
háza-i-n-k, stb…
Az –s, +
mint a többesszám ragja, kölcsönvétel a spanyol nyelvből.
További
jellemző egyezések: quechua kicsinyítő képző –cha /cs/ egyezik a hasonló magyarnyelvű képzővel.
Pl. huasi-cha, kis ház
mint ablak-ocs-ka, kis ablak
huahua-cha,
kis gyermek
gyermek-cse,
stb…
ótörökben: azraq-ca,
nagyon kevés, stb…
Részletek
az igeképzésből.
Az
infinitivus képzője: -y /ejt:i/
Pl. rima-y, beszél, rimánkodik
’pucu-y,
fúj
’pata-y,
pattan, stb…
Denominális
igeképzés.
-ya
/ia/
tuta,
éjszaka
tuta-ya -y,
sötét lesz
unu, víz
unu-ya-y, folyékony lesz
-cha
/csa/
huasi, ház
huasi-cha-y, házat épít
/csinál/
-ncha
/ncsa/
kori, arany
kori-ncha-y,
aranyoz
cachi, só
cachi-ncha-y, megsóz, stb.
Fontos
quechua-magyar analógia: a reflexivum – visszaható ige – képzése.
Pl. quechua -cu-
magyar /összetett képző alakban/ : -kod-, -köd-, -koz-, -köz-, stb…
majchi-cu-y /máhcsi-ku-i/
mosa-kod-
’hapi-cu-y
kapasz-kod-.
Egy mondatban: nocka maills-cu-ni
Én mosa – kodo-m, stb…
Összetett képző alakban: -llicu-
pacha-llicu-y
vet-kőz-,
stb.
A melléknév:
anaj
rumi /ánáh…/
kemény
kő
anaj
rumi-cuna
kemény
köve-k, stb… Ragozása mindenben egyezik a magyarnyelvi ragozással.
Továbbá: huasi
kailla = ház mellett
puncu
’kepa = kapu mögött.
Szintén: kailla-y = mellett-m, stb…
Participium
praesens: -j /h/
tapu-j,
/ejt. tapu-h/ = kérdező, mint a régi magyar igealakban:
mene-h = menő!
pl. pucu-y
= fújni
pucu-j = fúvó
núna-y = szeret-ni
núna-j = szeret-ő, stb…
Parancsoló mód: -y /ejt.:i/:
cko-y
/kk-i/ = ad-j
tájsa-y
/táhszá-i/ = mosakod-j, stb
Ennek a fontos elemnek egyezése nem véletlen!
Befejezésül:
Quechua ca-y
= sein, étre, to be; haben, avoir, stb…
nocka
ca-ni = én vagyok
kan
ca-nqui = te…
pai
ca-n =ca-n-n/ = ő…
va-n
vagyo-n.
a
harmadik személy ragja: -n egyezik a magyar nyelvi analóg elemmel: amu-n = jön
quechua magyar
huasi-y háza-m
huasi-yqui háza-d
huasi-n háza-a:
lamutban –n, stb…
finn magyar török magyar
tupa-ni szobá-m kol-u-m kar-o-m
tupa-si szobá-d kol-u-n kar-o-d
tupa-nsa szobá-ja,
stb. kol-u kar-ja, stb…
vogul magyar
sem-e-m szem-e-m
sem-e-n szem-e-d
sem-ä szem-e, stb…
Ellenbizonyíték:
német: mein haus dein haus sein
haus, stb…
angol: my house your house his
house, stb.
francia: ma maison ta maison sa
maison, stb.
szerb: moja kuca tvoja kuca njegova
kuca, stb…
házam házad háza.
Végszó
Részleteket
mutattam be a peru-i aymará és quechua nyelv szókincséből és alkatából.
Összehasonlítottam a magyar, finn, török, és a többi uralaltáji nyelv
szókincsével és alaktani elemeivel.
Az
egyezés kétségtelen!
Először,
az aymará és a quechua nyelvek szintén ragozó nyelvek.
Másodszor,
a szókincsünk nyolcvan százalékban kimutatható az uralaltáji nyelvterületeken.
Harmadszor,
alaktani elemeik nyolcvan százaléka szintén egyezik az analóg magyar, finn,
török, stb. nyelvek elemeivel.
Így
megállapíthatjuk: a peru-i aymará és quechua nyelvek rokonságban vannak az
uralaltáji nyelvekkel és ezekkel együtt egy tőről származnak, egy
ősnyelvből erednek, ez az ősnyelv pedig a szumér!
A felhasznált szakmunkák:
Dr. E.W.Meddendorf; Die Airará-Sprache,
Brockhaus. Leipzig. 1894.
-„- ; Runa Simi /Keshua-Sprache/
Brockh. Leipzig. 1890.
A
magyar, a finn, török, mongol, stb. nyelvek szakirodalmát pedig bármelyik
nagyobb kiadóvállalatnál be lehet szerezni…
Várom
a szaktudomány cáfolatát.
Csőke
Sándor
***
A fenti tanulmányt azért tettem fel, mert többen is érdeklődtek utána, például Manuel Palacios barátom is Equadorból. Talán meg fogja nekem bocsátani az általam nem ismert jogtulajdonos, hogy a tudományos haladás érdekében közzétettem a kitűnő írást.
A cikkbe illesztett képet a Magyar hieroglif írás c. kötetemből vettem át.
További cikkek
Tavasszal eggyel több a gondunk, mert el kellene döntenünk, hová is menjünk majd nyaralni. Bevallani sem merjük magunknak, hogy szeretnénk egy jó ajánlatot kapni, amiben nem csak szállás, hanem kulturális csemege is van. Szeretne a szép szállás mellé valamiféle értelmiségi-vonzó szolgáltatást (például magyar írástani beszélgetéseket) is kapni? Mert ha a kedves olvasó is a legjobbak, vagyis a rovológia iránt érdeklődők közé tartozik, akkor ajánlhatjuk magunkat. Ez az ajánlatunk nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi és megismételhetetlen (legfeljebb egy következő alkalommal, mint visszatérő vendég). Az általunk ajánlott őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról folytatott eszmecserére és a Sindümúzeumban díjtalan tárlatlátogatásra is van lehetőség az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a múzeum) teljesen ingyenes. Ha Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az olyan, írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha választhatnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van, másutt meg mutatóba sincs. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot az őrségi szállás lefoglalása végett!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése