Ahogyan az a magyar jelkincs történetének ismerői számára már megszokott lehet, a világ szinte minden táján, így az Indus-völgyi-kultúra jelei között is van húsznál több párhuzama a székely írásjeleknek (pontosabban a magyar hieroglif írás jeleinek, mert nem egyetlen hangot jelölő betűkről, hanem egyszótagos szavakat jelölő hieroglifákról lehet szó ebben az esetben).
1. ábra. A Harappa-kultúrához tartozó tál szarvasán több jelet is találunk
Tudjuk, hogy a magyar hieroglif írás, amelynek tankönyvszerű leírása nemrégen jelent meg, az egységesnek tűnő kőkori ősvallás jelképeiből alakult ki. E jelkép az ősvallás elméleti tételeit illusztrálták, illetve néhány szavát, vagy mondatát fonetikusan rögzítette is. Ennél többre, egy-két mondatnál hosszabb szövegek leírására, feltehetően nem is volt alkalmas ez a kőkori eredetű írás. Ezt a feladatát gyakran az ábrázolási konvenciók alkalmazásával oldotta meg. Ezek egyike a "jel állaton" ábrázolási konvenció, azaz jelekkel látta el az állatábrázolásokat. A különböző állatábrázolások egyezései alapján bepillanthatunk a kőkori eredetű ősvallás elméleti rendszerébe is. Mi magyarok szerencsések vagyunk, mert ezek a jelek fennmaradtak számunkra a magyar hieroglif írásban és modernebb változatában, a székely írásban, ezért kis szerencsével el is tudjuk olvasni ezeket a mai latin írásunkhoz képest szokatlannak tűnő ősvallási szövegeket.
2. ábra. A Harappa tál jelei és magyar párhuzamaik
A szép Harappa-szarvason első pillantásra is feltűnik, hogy a szarva is, meg a farka is eltér a természetes szarvasagancstól és -faroktól Ezek inkább jelekre emlékeztetnek. Olyan jelekre, amelynek párhuzamait megtaláljuk a magyar jelek között.
A sztyeppi szarvasábrázolások esetében már megszoktuk, hogy a szarvasagancs az égbe vezető út jele, amiből nyilvánvaló, hogy a Harappa-kultúra embere ismerte az égi szarvasvadászat mítoszát, amely a magyar csodaszarvas-mondának is az alapja. Ott fent az égen ugyanis egy Cassiopeia, Auriga és Perseus csillagképek által alkotott csillagszarvas menekül a Tejúton az üldözői elől a Sarkcsillag felé. Három üldözője van. Az Orion csillagkép az atya, aki a két fiával, az Ikrek csillagképpel űzi a szarvast. Az ősvallási képzet elterjedtségére jellemző, hogy a mítoszt a lappok is ismerik, továbbá a közép-amerikai indiánok is vadásznak tartják az Oriont.
A szarvas agancsa az égbolt tetőpontja, a Sarkcsillag felé mutat s a szarvasábrázolások szarva e miatt gyakran az égbe vezető út jelének felel meg.
Esetünkben a szarv lényege egy hullámvonal, amely a székely írás egyik "ü" betűjének felel meg, amely a magyar hieroglif írás ügy "folyó" szójeléből alakult ki az akrofónia során. Ez a folyó a Tejút, amelyik az északi saroktól a Sarkcsillagig vezet. Az ősvallás szerint e helyen van a napisten palotája. Obi-ugor mítosz szerint a napisten, hazamenvén, az égig érő fa (a Tejút) csúcsához köti a lovát.
A sztyeppi szarvasábrázolások esetében már megszoktuk, hogy a szarvasagancs az égbe vezető út jele, amiből nyilvánvaló, hogy a Harappa-kultúra embere ismerte az égi szarvasvadászat mítoszát, amely a magyar csodaszarvas-mondának is az alapja. Ott fent az égen ugyanis egy Cassiopeia, Auriga és Perseus csillagképek által alkotott csillagszarvas menekül a Tejúton az üldözői elől a Sarkcsillag felé. Három üldözője van. Az Orion csillagkép az atya, aki a két fiával, az Ikrek csillagképpel űzi a szarvast. Az ősvallási képzet elterjedtségére jellemző, hogy a mítoszt a lappok is ismerik, továbbá a közép-amerikai indiánok is vadásznak tartják az Oriont.
A szarvas agancsa az égbolt tetőpontja, a Sarkcsillag felé mutat s a szarvasábrázolások szarva e miatt gyakran az égbe vezető út jelének felel meg.
Esetünkben a szarv lényege egy hullámvonal, amely a székely írás egyik "ü" betűjének felel meg, amely a magyar hieroglif írás ügy "folyó" szójeléből alakult ki az akrofónia során. Ez a folyó a Tejút, amelyik az északi saroktól a Sarkcsillagig vezet. Az ősvallás szerint e helyen van a napisten palotája. Obi-ugor mítosz szerint a napisten, hazamenvén, az égig érő fa (a Tejút) csúcsához köti a lovát.
A szarv hullámvonalára két oldalon hegyekből rakott lépcső tapad, az egyik a magas, a másik a kő szójele. A szarv együttesen a magasságos folyó köve értelmet rögzíti. Vagyis egy olyan szikláról, épített lépcsős piramisról van szó, amelyiken a Tejúttal azonos istent tisztelték.
A szarvas farka a székely "zs" betű és a kínai sen "fiatal, zsenge növény, hajtás" jel megfelelője. A magyar hieroglif írásban ez a zsenge szójele.
A szarvas alatt látható függőleges hullámvonal a Tejút jele. A magyar hieroglif írásban ennek felel meg két hullám alakú hieroglifa: az Ak "patak, Heraklész" és az ügy "folyó".
A Harappa-tálon ezen túl még a körbe zárt pont alakú napjelkép is megtalálható több példányban.
A tál mindegyik jele jól azonosítható és értelmezhető a magyar hieroglif írás jeleivel. Ez annak köszönhető, hogy a legkorábbi típusú írásemlékeket, az ábrázolási konvenciókat előírásszerűen a magyar hieroglif írás jeleinek a felhasználásával készítették. Ez a tál tehát az Indus-völgyi íráson belül is egy archaikus stílust képvisel. Az Indus-völgyi jelek között több magyar jel párhuzamát is megtaláljuk, azonban a legtöbb párhuzam a tálhoz hasonló archaikus jelhasználathoz kötődik. Ez azt is jelenti, hogy a kőkori eredetű és világszerte ismert magyar hieroglifák kiegészítésével, továbbfejlesztésével alakult ki az Indus-völgyi civilizáció írása.
3. ábra. Az Indus-völgyi írás néhány jele a magyar párhuzamokkal
Varga Géza
Amennyiben látni szeretné, milyen az, amikor egy szállásgazda pandémia idején 10 méterről integet, akkor - ha javasolhatom - nézze meg az alábbi videót is, mert a legvégén valóban integetni fogunk!
Cserépmadár szállás imázsvideó
Cserépmadár szállás imázsvideó
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése