Oldalcsoportok

2018. február 19., hétfő

42 Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?

A néhány hónapja megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetben tárgyalom az írásunk történetét és persze a korát is. Előtte majdnem 50 évig töprengtem rajta és lépésről lépésre győztem meg magamat a kötetben közreadott és itt újra tárgyalt képről. 

Ismételten az derült ki, hogy ha a "dilettáns" valamint a "tudományos" álláspontok között kell választanom, akkor csak a legdilettánsabb válasz ad magyarázatot minden általam ismert írástani jelenségre. ("Dilettáns" alatt a józan paraszti ésszel is egyeztethető, a hagyományoknak és a társtudományoknak is megfelelő gondolatokat, "tudományos" alatt pedig az akadémikus áltudomány magyar- és tudományellenes dogmáit értve.)

Ha ugyanis törekszem a tankönyvekben olvasható "elfogadott álláspontok" tiszteletben tartására, akkor mindig akad egy, vagy inkább több írásemlék, megválaszolatlan kérdés, ami kilóg az akadémikus jellegű magyarázat alól. A magyar írástan területén megfordulni látszik a jelzők értéke: az "akadémikus" jelenti az ostoba, megalapozatlan téveszmét, míg a "dilettáns" egyre inkább a tudományos igényű szinonimája. 

Az akadémikus áltudomány tételeit ismételgető szerzők a Vörös Hadsereg tankjaival biztosított hatalommal és a könyvkiadás monopóliumával a hátuk mögött  évtizedeken át megengedhették maguknak, hogy az internetet nem ismerő átkosban azt hazudjanak, amit az arcbőrük vastagsága megengedett. A székely írást annyira utálták, hogy a kezükbe sem vették, amiből következően azt ma sem ismerik, számukra "minden alapvető kérdés tisztázatlan" (Róna-Tas András/1996, Sándor Klára/1996). 

Mivel az akadémikus "tudomány" képtelen volt megoldani a székely írás eredeztetésének feladatát, a kérdés tisztázása rám és a hozzám hasonlóan független kutatókra maradt. 




1. ábra. Acoma edény az Éden térképével, a székely írás körbe zárt kereszt alakú  Föld jelének képszerű megfelelőjével


A "tudományos" szerzők sohasem válaszolták meg azt az egyszerű kérdést, hogy miért hasonlít olyan sok székely jel az indiánok népi jelkészletének jeleire, vagy mondjuk a sumer képjelekre. Az akadémikus szellemben alkotó szerzők ezt a kérdést úgy oldották meg, hogy vagy fel sem vetették e kérdéseket, vagy elkezdtek téveszméket terjeszteni. Például azt állították a katedráik magasából, természetesen minden alap és tudományos igényű elemzés nélkül, hogy ezek a hasonlóságok csak a véletlennek köszönhetők, az ilyen távoli hasonlóságok tárgyalása eleve tudománytalan. Szót sem ejtettek arról, hogy a véletlen egyrészt csak azt jelenti, hogy fogalmuk sincs róla, másrészt a valószínűség matematikai úton ellenőrizhető. 

Miután vettem a fáradságot és elmentem a Matematikai Kutatóintézetbe, hogy ott a kitűnő Nemetz Tibor matematikus segítségével elvégezzünk egy valószínűségszámítást, tisztázódott, hogy a korábbi "tudományos" válaszok nem kielégítőek. A Nemetz Tibor segítségével végzett valószínűségszámításunk  eredményeképpen nyilvánvalóvá vált, hogy a jelek azért hasonlítanak egymáshoz a legnagyobb időbeli és földrajzi távolságok dacára is, mert rokonságban vannak egymással, mert valamilyen genetikus kapcsolat fűzi őket egybe. Ez az eredmény ettől kezdve egy tudományos sarokponttá vált, amit a továbbiakban nem illik figyelmen kívül hagynia annak, aki ad valamit magára. A kutatást és a magyarázatokat ehhez kell igazítani. 

Kézenfekvően merült fel a kérdés, hogy az írás- és jelrendszereknek ez a világrokonsága miként jöhetett létre?



2. ábra. A magyar jelkincsnek olyan sok elemi jele egyezik az indiánok népi jelkészletének jeleivel, hogy az nem tulajdonítható a véletlen egyezésnek


A lehetséges válaszok között keresgélvén az derült ki, hogy csak a "legdilettánsabb" (a kőkori íráskeletkezésre és monogenezisre alapozott) feltevés bizonyult jónak, mert ezzel lehet mindent letakarni, ez ad magyarázatot az összes felmerülő kérdésre. 



3. ábra. A 15-20 000 éves Mas d' Azil-i jelek között a székely jeleknek 20 párhuzama található meg


A népek szoktatása végett az index.hu-n indítottam egy 50 000 éves magyar írásbeliség rovatot, aminek aztán zajos sikere lett. Aligha lehet ugyanis másként értékelni azt, hogy szinte hetenként törölte ki valamelyik mérsékelten értelmes admin a rám szórt jelzők miatt a bejegyzéseimet, vagy hogy akadt egy bájos konkurrensem, aki megkontrázott és indított egy 70 000 éves román integrálszámítás c. rovatot. A több éves ismeretterjesztő munkámnak volt annyi haszna, hogy ma már, ha valaki fel akarja sorolni az írástani borzasztóságokat, akkor megemlíti, hogy egyes fantaszták már több tízezer éves írásról beszélnek. A nevemet persze akkor sem merik közreadni, mert a hivatkozások nagy száma a "tudományos körökben" elismerésnek számítana.




4. ábra. A kb. 6 000 éves Tordos-Vincsa kultúra jelei közül 49 egyezik meg a székely írás és a magyar/avar jelkészlet jeleivel


Természetes, hogy minden tanult és gondolkodásra csökkent mértékben képes ember felkapja a fejét, amikor azt hallja, hogy a magyar hieroglif írást (a székely írás ősét) 50 000 éves írásnak gondolom. (A "tanult" sajnos általában azt jelenti, hogy ostoba téveszmékkel és a másként, vagy egyáltalán a gondolkodók iránti gyűlölettel tömték tele a fejét az iskolában a magyar írástörténetről - amennyiben egyáltalán foglalkoztak ezzel a témával). Az is természetes, ha a fej felkapása után egyesek rögvest szóra is nyitják az ajakaikat. Csak az nem természetes, ha az első, ami elhagyja ezeket a tanult ajakakat, az a tudománytalan szó, vagy valami hasonló meggondolatlan jelző. Azért nem természetes ez a spontán reakció, mert - mint tudjuk, vagy tudnunk kellene - érdemesebb előbb gondolkozni s csak azt követően megszólalni. 




5. ábra. A szkíta-hun-avar hieroglifikus írásemlékeknek a létezéséről sem hajlandók tudni az akadémikus "tudomány" képviselői

Mit is lehet a megszólalás előtt végiggondolni? Nos, ezt vesszük sorra az alábbiakban.

A magyar hieroglif írás születésének pontos évszámát nem ismerjük, bár jó lenne ismerni. Az értelmiségi ugyanis kíváncsi.  Szereti elhelyezni a dolgokat (esetünkben az írást) valamilyen áttekinthető rendszerben, amihez szüksége van például a keletkezés időpontjára is. Ezt az időpontot kíséreljük meg megközelíteni ebben a cikkben és az innen elérhető cikkekben.







Szerencsére, különböző megfontolások alapján az írás születésének megközelítő időpontját ma már meg tudjuk becsülni. E megfontolásokat alább felsoroljuk és külön cikkekben részletezzük is. Közülük a legjelentősebb az „f” (Föld) hieroglifának, az Éden térképének tanúvallomása, mert ez (a közös őshaza térképe) egyedül is elegendő a korbecslés alátámasztására. A többi gondolatmenet inkább csak megerősíti ennek az elsőnek az érvényét. 


Tehát az alábbi cikkekben olvashatók azok a megfontolások, amelyek alátámasztják a székely írás (pontosabban elődjének, a magyar hieroglif írásnak) a kb. 50 000 éves korát:





Varga Géza






A veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy igazi őrségi szállás) kertjének részlete a trombitafolyondárral és a Lugasvéggel a kelő Nap első sugarai által megvilágítva

















veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóház (egy autentikus őrségi szállás) kertje a vacsorázásra, sör melletti beszélgetésre megálmodott Lugasvégből kitekintve. 


A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 




veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett


Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!



Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson

9 megjegyzés:

  1. Köszönet Varga Gézának, hogy a szakrális magyar hieroglifákat felfedezte majd összekapcsolta a székely-magyar rovásírással, kiteljesítve ősműveltségünket. Köszönet illeti, hogy előadásokkal és folyamatos ismeretterjesztéssel mintegy megtanítja az érdeklődő honfitársakat felismerni a hieroglifák jegyeit. Remélem, hogy egyre többen felismerik kutatása jelentőségét, és támogatják Varga Gézát az MTA elleni küzdelmében. Bizonyítékai már nem söpörhetők le, remélem, hogy a világ pártjára áll, ha akad olyan indián kutató, aki visszaigazolja a szakrális magyar-hun rokonságát a maga területén.Talán érdemes lenne a Kurultáj találkozón közkinccsé tenni a művelődés-rokonsági bizonyítékokat, ezzel hazavinnék az ismereteket. Bíró Andrást innen kérem fentiek megfontolására és támogatására. Hasonló a helyzet több magyarországi hagyományőrző egyesület bekapcsolására. Közkinccsé kell tenni Varga Géza eredményeit, késdelem nélkül kapcsolódjon be a MVSZ és minden nemzeti fórum.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm! Természetesen folytatom a munkát és szívesen együttműködök minden becsületes emberrel és szervezettel is a cél, a magyar írástörténet megismerése érdekében.

      Törlés
  2. Hát nekem aki nagyon bizonygatja, hogy jobb mint akik erre tették fel az életüket alapból furcsa. Elolvasom a linkeket is, mert kíváncsi vagyok mire alapozza ezeket.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Kedves xxxx!

      Nem az volt a célom, hogy a jobb voltomat bizonygassam, hanem, hogy a hibákat - a közösség és a Tudomány - érdekében kijavítsam. Mellesleg nincs senki, rajtam kívül, aki az életéből közel 50 évet áldozott volna erre az egyetlen kutatási témára, a székely írás eredetének tisztázására. Vagyis a hozzászólásod csak azt bizonyítja, hogy nem ismered a helyzetet. Köszönöm a hozzászólásodat!

      Törlés
  3. A nyest.hu nem számolt be Varga Csaba 2001-ben közzétett felismeréséről, aki a barlangokból kimutatta a kb. 35 000 éves szövegeket, de cikket közöl arról, hogy később ugyanezt nyugati kutatók felfedezték és a New Scientist-ben 2010-ben megjelent. Ez nyilvánvalóvá teszi, hogy célja - sajnálatos módon - nem az írás eredetének tisztázása, hanem a magyar kutatók és a magyar kultúra eredményeinek elhallgatása.
    Szenzációs írásemlék 35 ezer évvel ezelőttről
    https://www.nyest.hu/hirek/szenzacios-irasemlek-35-ezer-evvel-ezelottrol

    VálaszTörlés
  4. Válasz ALEX egy mondatára. Úgy tudom, Kurultaj fővédnöke, Lezsák Sándor kitiltott onnan minden rovással kapcsolatos könyvet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Rosszul tudod. Lezsák Sándor támogatta annak idején ama könyvem kiadását, amit a Kurultájt szervező Bíró András aztán kitiltott. Nem kéne téves információkat terjesztened!

      Törlés
  5. Kívánok még sok sok ilyen szép és figyelemreméltó felfedezést, bizonyítást!

    VálaszTörlés
  6. A hitetlenkedőknek egy hiteles megjegyzés vele talán aki legtöbb Nagyar Szót ismerte csak nem vitatkoznak: 1880:
    ARANY JÁNOS "Az orthológusokra" c. ironikus versében írja a nyelvészkedők céltudatos koholmányairól:
    Kisütik, hogy a magyar nyelv
    Nincs, nem is lesz, nem is volt
    Ami új van benne mind rossz
    Ami régi, az meg tót.

    Köszönet Varga Gézának, hogy nem valami ellen hanem valamiért a Magyarságért tesz , de küzdelemnek is nevezhetjük. További jó erőt , és egészséget.

    VálaszTörlés