1. ábra. A Pécsi (szajki?) avar szíjvég a hieroglifikus Lyukó nagy ragyogó király szár mondattal, amelyet mai magyarsággal a Lyukó nagyságos, ragyogó király úr mondat ad vissza, a Lyukó jel kivételével (a kör alakú jel a fej fölött látható), a szíjvég hieroglifái a kép bal oldalán, a székely megfelelők és a zalavári "király" hieroglifa a kép jobb oldalán láthatók
Nagyszerű emberek nagyszerű avar tárgyakat mentettek meg a nemzet számára Pécsett - azonban helytelenül értékelték a rajta lévő keresztet és tévesen püspöknek mondják a szíjvégen ábrázolt avar uralkodót.
Az eltérés a magyar jeltörténeti oktatás és tudás igen alacsony szintjének tudható be. Szép hazánkban az egyetemeken és az akadémián, de a múzeumokban sincs olyan ember, aki alaposan ismerné a magyar jelkincset. Jellemző hiba például, hogy ha régészeink egy keresztet látnak egy honfoglalás-kori, hun-kori, vagy avar-kori tárgyon, akkor - csak némi joggal - rögvest kereszténységre gondolnak (amit az Iseumban és Pannonhalmán 2017-ben kiállított, vagy a kiállítás kapcsán publikált keresztek sorsa is illusztrál).
Pedig a székely írás "f" (Föld) jelében is van egy kereszt, valamint a "d" (Dana "isten") jelünk is kereszt alakú. S az Éden ábrázolása sem képzelhető el az egyetlen forrásból négy irányba futó szent folyók, vagyis a kereszt ábrázolása nélkül.
2. ábra. A pécsi (szajki) avar szíjvég "király" jele
Ha ez a kereszt egy boltívhez, vagy sarokhoz hasonló szerkezet (égbolt, vagy az égi hegy íve) alatt van (2. ábra), akkor az a hettita "király" jel alapján az avaroknál és a magyar népi jelkincsben is "király" jelentésű. A jel képi tartalma azt fejezi ki, hogy az isteni eredetű uralkodó tartja a fejünk felett az eget. Ilyen jelünk van a regölyi hun ezüstcsaton, a zalavári avar leletek között és egy szilágysomlyói fibulán is (3 - 5. ábra). Nem közismert ez a jelünk, de attól még a szíjvég ábrázolása nem lesz püspök. Az avar korban bizonyára voltak keresztény papjaink, akik sok ősvallási jelet át is vettek a pogányságtól (mert így értették meg a mondanivalót a tömegek), de meg kell tudnunk különböztetni a keresztény keresztet a pogány kereszttől. Erre lehetőség is van, esetünkben a keresztet övező keret ad rá módot. Nem keresztről, hanem eget tartó keresztről van szó, ami nem ugyanaz. Ez utóbbi egy ősvallási képzetet illusztráló ábrázolási konvenció. A magyar hieroglif írás ábrázolási konvencióit a most megjelent Magyar hieroglif írás c. kötetben mutatom be.
3. ábra. A regölyi hun ezüstcsat jelmontázsában is szerepel a "király" hieroglifa
4. ábra. A zalavári avar szíjvég egy "király" hieroglifa
5. ábra. A szilágysomlyói hun kincs fibuláján is szerepel a "király" hieroglifa
A szíjvég jelei Lyukó nagyságos, ragyogó, király úr alakban el is olvashatók (pontosabban az úr helyett az avarok még feltehetően szár-t olvastak).
A lelet képe és leírása elsőként a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar által 2016-ban Egy jobb világot hátrahagyni ... tanulmányok Koriner László tiszteletére címmel kiadott kötetben jelent meg. A Korinek-gyűjtemény tárgyait Gábor Olivér mutatja be a Három régészeti emlék a Kr. u. VII. XII. századból c. cikkében.
Mint írja, "a leletek abból a korszakból valók, amelyikből még több a régészeti ismeret, mint az írásos emlék". Szomorú, hogy mindezt egy írásos emlék kapcsán írja le, amelynek a jeleire fel sem figyelt. Az avarok ismerték a magyar hieroglif írást, amit a régészeinkről - sajnos - nem lehet elmondani.
A lelet vaslemezből készült, ezüst tausírozással és vörösréz álgranulációval. A pécsi ócskapiacon bukkant fel, de lelőhelyként Szajk község neve is felmerült. Magyarországról három hasonló lelet ismert, Németország területéről (alemann és bajor területről) azonban több is. A párhuzamokon többnyire hasonló személy-ábrázolások láthatók. Sajnos a közölt képek annyira rossz minőségűek, hogy a párhuzamokról nem tudok jeleket azonosítani. A szerző azonban megemlíti, hogy néhány hasonló képen előfordul az X vagy a kettős kereszt. Azt már nem teszi hozzá, hogy mindkét jel megtalálható a székely írás és a magyar hieroglif írás jelei között. Az utóbbiban az X alakú jel Bél isten jelképe, a kettős kereszt pedig Egy istené.
A szerző ismételten foglalkozik a lelet sapkájának ponponszerű tetejével, de nem említi, hogy ez a székely írás "ly" betűje, amelynek a magyar hieroglif írás Lyukó hieroglifája felel meg. Ezt az istennevet említi a Bodrog alsóbűi rovásírásos fúvóka Lyukónak szövege is, valamint a Lyukó név előfordul a földrajzi neveink között is.
A technika és az ábrázolásmód annyira sajátos a különböző párhuzamok esetében, hogy a szerző szerint feltehetően egy műhelyben készültek. Azt feltételezi, hogy a leletek bajor-alemann területen készültek és onnan kerülhettek Magyarország területére a kereskedelmi forgalomban. Hozzátehetjük, hogy ennek ellentmondanak a szíjvég jelei, amelyek inkább keleti eredetűek lehetnek. Hacsak nem tételezzük fel, hogy bajor-alemann területen is használták a magyar hieroglif írást - ami a német területekre gyakorolt hun és avar hatás miatt korántsem lenne elképzelhetetlen.
A szerző szerint Attila népei közül leginkább a germánoknak és talán a szarmatáknak volt némi affinitása a kereszténységhez. Ezt a korabeli viszonyok tökéletes félreértésének tekinthetjük, mert közismert, hogy a hunoknak keresztény püspökségeik voltak a mervi, a heráti és a gurgáni oázisban s a hun (hun-utód) keresztények a heftalita Hun Birodalom 558 táján bekövetkezett bukása után nagy hatással voltak Európa nyugati részére a keleti hagyományok közvetítésével. Például a szkíta Dionysius Exiguus is a keleti hagyományokat közvetített Rómába. Ebbe a helyesebb képbe beleillik az, hogy a hunok és az avarok által használt magyar hieroglif írás jelei tűnnek fel VII. századi tárgyakon a Kárpát-medencében és e tárgyak párhuzamai megjelennek bajor-alemann területeken is.
Érdekes, hogy a budapesti hun(?) jelvényen is megtaláljuk a székely jeleket és a magyar hieroglif írás egyik jelét s ennek a leletnek is vannak németországi párhuzamai.
Nincs okunk alábecsülni a kor avar (hun-utód) népeinek kultúráját, mert ekkor készül számukra az első (Quardusat-féle) magyar nyelvű bibliafordítás és ekkor születik meg "szkíta" szerző tollából a Dionysiana is, egy másik keresztény munka s ekkor készül a mervi oázisban a magyar Szent Korona is. Igaz, hogy erről a keletről érkező jelentős kulturális hatásról az egyetemeinken Világos óta nem hajlandók komolyan vehető módon beszámolni a professzor urak (tisztelet a kivételnek), ettől azonban ez a keleti (hun) kultúrhatás még létezik és egy korrekt dolgozatban nem illik ezt elhallgatni.
Hogyan hagyhatunk jobb világot magunk után, ha meghajolunk a magyar- és tudományellenes finnugrista téveszmék súlya alatt?
A cikk szerzője szerint a szajki(?) szíjvégen kerettel kiemelve szerepel a kereszt, ezért felvetődik annak lehetősége, hogy a kis szíjvég egy püspököt ábrázol. Azt azonban nem állítja biztosan, hogy a szíjvégen ábrázolt személy germán vagy avar volt.
A Gábor Olivérnek írt levelemben megemlítettem a lelet jeleinek olvasatát: "A szíjvégen ... jelek vannak az emberalakon és körülötte, amelyek "Nagyságos, ragyogó, király úr/szár" alakban elolvashatók. Ezek a jelek a székely írás előzményét jelentő magyar hieroglif írás szójelei."
A szerző a válaszában arról tájékoztatott, hogy "A püspök meghatározás kérdésében igaza van, mivel az valóban bizonytalan, csupán feltevés. Magán a szíjvégen sajnos nem találok írásjeleket."
6. ábra. A hettita (luviai) hieroglif írás "király" szójele
A pécsi avar szíjvég ábrázolási konvenciói
Az ősvallási jelhasználat egyik sajátossága az ábrázolási konvenció, amelynek feladata egy-egy ősvallási képzet illusztrálása, amit jellemzően olyan jelek segítségével ér el, amelyeknek párhuzama van a székely írásban. Másként fogalmazva a székely írás az ősvallási ábrázolási konvenciókból származó jelrendszer.
A pécsi avar szíjvégen két ábrázolási szokást ismerünk fel: az egyik a "jel antropomorf alakon" (ezen belül a fejen), valamint a "szimmetrikus szöveg" létrehozására irányuló törekvést.
7. ábra. A nagyszentmiklósi kincs Isten ("us" + "nt/tn") hieroglifája az emberalak fején
A szíjvég csúcsán, a fejfedőn elhelyezett kör alakú jel (a "ponpon") a magyar hieroglif írás Lyukó jele a napistent ábrázolja. Az avar nagyszentmiklósi kincsen az egyik emberalak fején az Isten szójele jelenik meg (7. ábra), a pliszkai bolgár sziklarajzon pedig egy lovas fején a kettős kereszt látható. Mindhárom jel istenjelkép, azaz dokumentálható avar kori szokás az, hogy az Isten neve, jelzője, vagy méltóságneve a fejen kerül elhelyezésre. Ebbe a sorba beleillik a pécsi avar szíjvég jelhasználata is.
8. ábra. Amur menti sámánábrázolás sziklarajzon, a fejen szimmetrikus felirat, korabeli olvasata: szár Ak Isten ügy szár, amit mai magyarsággal a sarok isten a folyó ura vagy Heraklész isten a Tejút ura alakban adhatunk vissza
A szimmetrikus jel-elhelyezés is ősi szokás, amelyet több példa igazol (bővebben erről a Magyar hieroglif írás c. kötetben!).
További cikkek
A székely írás eredeztetése
A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban
A veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett
Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!
Avar az ángyikája térde kalácsa az. Vagy hun vagy magyar. Avar nem létezik, sosem volt. Ennyi. Meg a szilágysomlyói az meg gepida, meg "római hatás".... ha valaki elmebeteg talán el is hiszi.
VálaszTörlésKedves Jáóska! A szívemből szóltál. A magyar krónikaírók jól tudták, hogy az avarok is hunok, ezért avarokat nem is említettek. De azért ne bosszankodj az avar szón, ez csak egy szakkifejezés, ami segít elkülöníteni a korszakokat. Mi tudjuk, hogy a magyarság korszakairól van szó.
Törlés