A Lepenszki Vir-i idolok jelhasználata a magyar hieroglif írás körébe tartozik. Ez az ismerős jeleket használó kultúra a jelhasználatot illetően rokon a szentgyörgyvölgyi tehénszobor, a tatárlakai táblák, a Tordos-Vincsa kultúra és a viszokói piramis alakú hegyek jeleivel. A lelőhely leírását a wikipédián olvasható szócikk feljavításával (a magyar írástörténeti kapcsolatok felmutatásával) készítettem el.
1. ábra. Lepenszki Vir-i kőszobor a Heraklészt idéző Sarok szár "Sarok úr" mondattal (her Ak am. sar Óg, azaz Óg úr, akiről az ogur népek a nevüket kapták)
Lepenszki Vir egy fontos
mezolitikus archeológiai lelőhely Szerbiában, a Duna jobb partján a
Vaskapu-szorosban. Egy nagyobb és tíz kisebb település maradványaiból áll. Az
emberi települések első nyomai a Kr. e. VII. évezred körüli időből származnak.
A helyi kultúra legfejlettebb szintjét Kr. e. 5300 és 4800 között érte el. Szobrok
és sajátos építmények tanúskodnak a helyi lakosok gazdag társadalmi életéről, vallásos
hiedelmeiről és jelhasználatától. A Dragoslav Srejović, a belgrádi egyeteme
professzora által irányított ásatások 1965-ben indultak meg a vaskapui
vízierőmű építkezésével összefüggésben, általános leletmentési céllal. 1966-ban
már Szerbia kulturális emlékévé nyilvánították a helyet, amelynek jelentőségét az
1967-ben megtalált mezolitikus szobrok fokozták. A szoborleletek valódi
jelentőségét azonban csak a rajtuk lévő hieroglifák elolvasásával lehet
felmérni. Erre vállalkozunk e cikkben.
2. ábra. A honfoglalás kori hartai világmodell sarkain a Tejút hasadékát idéző ős jel keretében találjuk a sarok úr kifejezést, ami azt bizonyítja, hogy sarok úr azonos volt a napistennel, mert ő kél karácsonykor a Tejút hasadékában
Az ásatásokat 1971-ben fejezték
be, addig összesen 136 épület maradványait tárták fel. Ekkor a leleteket 30
méterrel magasabbra helyezték a víztározó emelkedő vízszintje elől. A fő
lelőhely több különböző régészeti szakaszt képvisel, közülük az első a
Proto-Lepenszki Vir, ezt követi Lepenszki Vir I/a-e, a Lepenszki Vir II és a
Lepenszki Vir III, utóbbi használata jóval több mint ezer évet ívelt át a
középső kőkorszakból az újkőkorszakba. A környező területeken számos,
ugyanahhoz a kultúrához tartozó kísérő település maradványait fedezték fel
(Hajducka Vodenica, Padina, Vlasac, Ikaona, Kladovska Skela és mások). A
leletek között kő- és csontszerszámok, házmaradványok és kultikus tárgyak
találhatók, köztük egyedi kőszobrok.
3. ábra. A Lepenszki Vir-i mezolitikus (balra), a hartai honfoglalás kori (középen) Sarok szár "Sarok úr" mondat szójelei, valamint a ma is használt székely írás "s" (jobbra fent) és "sz" (jobbra lent) betűi jó néhány évezred íráskultúráját kötik össze
A tudomány mai állása szerint a
Lepenszki Vir kultúra hordozói a mezolitikus európai vadász-gyűjtögető
népességhez tartoztak, akik ismerték és használták a magyar hieroglif írás
jeleit. A környező barlangokban i. e. 20.000 körüli emberi nyomokat is
találtak. Ők lehetnek a Kárpát-medence legkorábbi (az Eu19 haplotípus előfordulása alapján a Kárpát medence mai lakosságának ősei közé tartozó, feltehetően magyar nyelvű) betelepülőinek a jég elől délre vonuló csoportjai. Ők a jégkorszak végén a
balkáni refugiumból visszatértek a Kárpát-medencébe, de egy részük délre vonulván részt vehetett az égei, mükénéi kultúrák kialakításában is. E délre vonuló csoport vihette magával Athéné (eredetileg Ten, vagy Tehennu?) és más, később göröggé váló istenek tiszteletét.
Lepenszki Vir alacsony platóján az első település i. e. 7000 körül jelent meg, a jégkorszak utáni jelentős felmelegedés idején. A település fejlődését meghatározta a környező terület topográfiája. Egy alacsony platón terült el a folyam partján, a Duna és a sziklák közé szorítva. Az élelem, a nyersanyagok és maga a lakóhely is csak korlátozott mértékben állt rendelkezésre. A Proto-Lepenszki Vir lakossága négy-öt nagycsaládhoz tartozó, maximum 100 fő lehetett. Az élelem elsődleges forrása minden bizonnyal a halászat volt. Hasonló halászközösségek a Duna szélesebb völgyében sokfelé ismertek a korból.
4. ábra. A Lepenszky Vir-i múzeum
Lepenszki Vir alacsony platóján az első település i. e. 7000 körül jelent meg, a jégkorszak utáni jelentős felmelegedés idején. A település fejlődését meghatározta a környező terület topográfiája. Egy alacsony platón terült el a folyam partján, a Duna és a sziklák közé szorítva. Az élelem, a nyersanyagok és maga a lakóhely is csak korlátozott mértékben állt rendelkezésre. A Proto-Lepenszki Vir lakossága négy-öt nagycsaládhoz tartozó, maximum 100 fő lehetett. Az élelem elsődleges forrása minden bizonnyal a halászat volt. Hasonló halászközösségek a Duna szélesebb völgyében sokfelé ismertek a korból.
5. ábra. A Lepenszki Vir-i múzeum részlete
Idővel Lepenszki Vir túlnépesedése
nyilvánvalóvá vált. Ekkor került sor arra a fontos szociológiai változásra, ami
a helyi kultúrát kiemelte a mezolikus korszak többi lelőhelyei közül. A
környező területek leletei átmeneti szálláshelyek létrehozására utalnak,
amelyeket a vadász-gyűjtögető népesség időlegesen használt. A gazdálkodás
összetettsége munkamegosztáshoz és szociális differenciálódáshoz vezetett.
6. ábra. További szobrok Lepenszki Vir-ből
A változások jól megfigyelhetők a
Lepenszki Vir I/a-e rétegekben. Ez a település szabályos tervek alapján épül fel,
minden ház illeszkedik egy bonyolult geometriai sémába. A házak maradványai
egyedi építészeti módra utalnak, ami a kultúra egyik fő jellegzetessége. A
halottakat a falun kívül, egy jól kiépített temetőben helyezték örök
nyugalomra, néhány kivétellel, akik fontos személyiségek lehettek. Őket a házi
tűzhely mögé temették el, a vallásos rítusnak megfelelően.
7. ábra. A hasonló korú és az íráshasználatot tekintve rokon Tordos-Vincsa kultúra és a székely (magyar) jelkészlet párhuzamai
A vallási vonatkozásokat számos
szakrális tárgylelet, elsősorban a csak e kultúrára
jellemző szobrok, amelyeken azonban széles körben ismert szójeleket találunk. A szobrok az európai szakrális művészet legkorábbi, monumentális leletei közé tartoznak.
Irodalom
Varga Géza: Tordos-Vincsa idol a hieroglifikus "Jó sarok" mondattal
Irodalom
Varga Géza: Sorokba rendezett szimmetrikus szöveg Nenad korongján
Varga Géza. Így írtok ti magyar őstörténetet, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, (2010.) (A szentgyörgyvölgyi tehénszoborról, a tatárlakai táblákról és a Winn által közölt jelekről)
Varga Géza: Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, (2017.) (A magyar hieroglif írás története, írásemlékeinek és jeleinek leírása, a párhuzamok bemutatása)
További blogbejegyzések
A veleméri műemléktemplom, amelynek két tanulságos rovológiai nevezetessége is megtekinthető
Ha Ön, kedves olvasó eddig eljutott a cikk olvasásával, akkor megérdemel egy kis ajándékot, egy különleges nyaralási ötletet. Elfogadna olyan ajánlatot, amiben nem csak őrségi szállás, hanem némi kulturális csemege is van, ami nem kerül túl sokba? Akkor megtalálta! Ajánljuk magunkat! Ez persze nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi az őrségi szállásunk. Az általunk javasolt őrségi szálláson ugyanis a magyar hieroglif írásról is folytathat eszmecserét, nem is beszélve a Sindümúzeum díjtalan meglátogatásáról az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a Sindümúzeum is) teljesen díjtalan. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióval, őrségi szállás medencével, őrségi szállás SZÉP-kártyával, őrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn keresőkulcsok mentén keres magának egy őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány és a szép táj mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is, aligha találnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot a rovológus által vezetett őrségi szállás lefoglalása végett!
Onogesius hun vezér szobra a Csinyálóház (egy különleges őrségi szállás) alatt áll és vár a Teremtővel való koccintásra
Édes fiam! Ha egy biztonságos helyet keresel nyaralás céljára, ahol a török idők óta nem járt felfegyverzett iszlámhitű, akkor Velemért ajánlom, abban a békés, erdőkkel koszorúzott, termálstrandokkal és tavakkal körülvett gyönyörű völgyben! www.csinyalohaz.hu www.cserepmadar.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése