2018. március 30., péntek

Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel

Néhányunk számára már nem újdonság, hogy az amerikai indiánok, éljenek bármelyik Amerikában, használni szokták a székely írás elődjének, a magyar hieroglif írásnak a jeleit. A jeleket ünnepélyes alkalmakra vették igénybe, mint például az 1. ábrán látható istenség megjelölésére is. 


1. ábra. Panamai coclé cserépedény a folyó istenének ábrázolásával


Ebben a cikkben a fenti kép közepén látható jellel foglalkozunk, mert ez  a székely írás egyik "ü" betűje s már korábban felkeltette a kíváncsiságunkat az indián-magyar jelpárhuzamok sokasága. A magyar hieroglif írásban ez a jel az ügy "folyó" hieroglifa s arra számíthatunk, hogy a cserépedény készítői is szójelként használták. Amikor a magyar-indián kulturális kapcsolatokat kutatjuk, akkor megpróbálunk választ adni arra a kérdésre, hogy mit keres egy közép-amerikai indián isten mellén egy magyar jel párhuzama.




2. ábra. Az énlakai unitárius templom rovásírásos mennyezetkazettájának keretében a magyar hieroglif írás Ak "patak" és az ügy "folyó" jelei váltogatják egymást

Az isten törzsén lévő meghatározó nagyságú és elhelyezkedésű jel minden bizonnyal az isten neve, vagy jelzője. Általánosan elterjedt, természetes szokás az, hogy az ábrázolt személy nevét feltüntetjük az ábrázolás környezetében. A Kossuth-szobrok talapzatára fel szokták írni, hogy Kossuth Lajos, a nagymama fényképének a hátára pedig, hogy ő a nagymama stb. Az indián istenek esetében sem mehet ez másképpen: az isten nevét, jelzőjét,  beosztását vagy méltóságnevét írhatták rá a képére. Mivel ez esetben egyetlen jelről van szó, azt gondolhatjuk, hogy ez egy szójel, amelyik a legvalószínűbben az isten nevét jelöli.




3. ábra. A székely írás "ü" (ügy "folyó") jele 


Az indián jel hullámvonal alakú, amiből következően vizet ábrázol, vagy valamiféle vizet, vízzel összefüggő dolgot jelent. Mivel egy személy, feltehetően isten mellére van rajzolva, arra utalhat, hogy ez az alak vízisten, vagy folyóisten. 

A találgatásunkat alátámasztja és pontosítja a XV. századi Torontál-megyei ezüstcsésze fenekére rajzolt Tejút-ábrázoláson lévő jelpárhuzamok sora (4. ábra). Van némi jogunk a kutatás során ilyen távoli párhuzam figyelembe vételére. 

Egyrészt, mert az ősvallás alaptételei jórészt közösek az indián és a szibériai vallások között (például az Oriont a közép-amerikai indiánok is vadásznak tartják, akár a lappok, amint a magyar csodaszarvas monda Nimródja is azonos az Orionnal). 

Másrészt a székely írás és az amerikai indiánok népi jelkészlete között 23 elemi jelünk egyezik, összefüggésben azzal, hogy a közös jeleink ennek az egykor közös ősvallásnak voltak a jelképei. 

Azt, hogy ezek nem véletlen egyezések, hanem genetikus okokkal (az írásrendszerek rokonságával) magyarázhatók, a Nemetz Tibor matematikus segítségével elvégzett valószínűségszámításunk mutatta ki. Ez az indián-magyar jelösszevetés tehát nem eleve tudománytalan, mint azt 100 nyelvész, régész és történész közül majdnem 100 mondaná, hanem a tudomány legújabb megállapítása. Az indián jelek a magyar jelekkel közös eredetűek, ezért szabad felhasználnunk egyiket a másik megértéséhez.



4. ábra. A Torontál-megyei ezüstcsésze fenekén a Tejút jelenik meg, rajta a magyar hieroglif írás ügy "folyó" jelének több példánya


A Torontál-megyei csésze folyóábrázolása segít megérteni a panamai isten mellére rajzolt jel jelentését (4. ábra). A csésze folyóján ugyanis felismerhető a Tejút hasadéka, a székely írás "us" (ős) jelének megfelelője, amelyben karácsonykor a Nap felkel. Ez tehát egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a csésze fenekén a Tejutat jelenítették meg s nem valamelyik földi folyót. Ugyanezt erősíti az is, hogy alul a Tejút több ágra szakad, ami azt jelentheti az ősvallási képzetek talaján állva, hogy az Ararát tövében eredő szent folyók a Tejúttal azonos Istentől kapják az életerőt jelentő vizüket. 

A panamai isten mellén lévő jel tehát folyót jelent, méghozzá az égi folyót, a Tejutat szimbolizálja. Az istent nagy valószínűséggel azonosíthatták a Tejúttal.  








További cikkek






Amennyiben a kedves olvasó úgy véli, hogy meg kell vitatnunk a fenti cikkben, vagy cikkekben olvasható álláspontokat, esetleg csupán támogatni kíván a kutatásaim folytatásában, akkor erre kitűnő lehetősége mutatkozik, ha meglátogat Veleméren és nálam nyaral a Cserépmadár szállás Csinyálóház nevű portámon. Kitűnő gondolatnak bizonyulhat ezt a rovológiai beszélgetést összekapcsolni egy őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Ha Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn jeligével keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor is tudunk ajánlani valami kedvezőt. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek azonban csak itt és csak nálunk kaphatják meg azt az exkluzív szellemi csemegét, amire vágynak.

2018. március 29., csütörtök

A marajó indiánok magyar-azonos jelei

A Brazíliában élő Tóth István küldte el a marajo-indiánok jeleinek táblázatát (5. ábra), amely a tájékoztatása szerint a Ceará állami régészeti múzeumból származik. Kérte, hogy hasonlítsam össze ezeket a magyar jelekkel és válaszoljam meg azt a kérdést, ami az újságokban kószál arrafelé, hogy származhat-e ez a marajo jelkészlet a pun, vagy a föníciai írásból.  





1. ábra. Az Eurázsiában gyakori "eget tartó fa" ábrázolási konvenció marajó előfordulása három magyar jel (az Óg, az ős és a szár) indián megfelelőjéből áll, az Óg jel az ég boltozatát, az ős jel a Tejút hasadékát (amelyben karácsonykor kél a Nap), a szár "úr" pedig az Istennel azonos égig érő fa törzsét (a Tejutat) ábrázolja, az úristent jelképezi, az írásemlék olvasata a magyar jelpárhuzamok alapján: Óg ős, vagy égi ős




2. ábra. Marajo edény két "eget tartó fa" ábrázolási konvencióval




3. ábra. A pécsi székesegyház altemplomában kőbe faragva található meg az 1. ábrán lévő marajo "eget tartó fa" ábrázolási konvenció magyar változata (balra),  tőle jobbra a pécsi jelek a székely írásban fellelhető párhuzamokkal: az "eget tartó fa" képszerkezet a székely írás "g" (ég) jelének felel meg, azt követően az "o/ó" (Óg), az "us" (ős) és a "gy" (Egy) jelek láthatók, az írásemlék olvasata: Óg az Egy ős



4. ábra. Marajo-magyar összehasonlító jeltáblázat (a szerző munkája), kiegészíthető az edények jeleivel, például hiányzik belőle a függőleges egyenes alakú szár hieroglifa, amely az 1. és 2. ábrán látható




5. ábra. A marajo jelek táblázata, amit Tóth Istvántól kaptam



6. ábra. Marajo világmodell (balra) és hun párhuzama (jobbra)



7. ábra. Marajo edény, fenekén az Óg hieroglifát is felhasználó világmodellel



8. ábra. Kórós református templomának a mennyezetén is van egy világmodell, amelyikben megjelenik az Óg hieroglifa



9. ábra. A marajo Ak ügy "Heraklész folyó" jelpáros (mindkét jel a zsenge jellel alkotott ligatúrában szerepel)



10. ábra. Amur menti Ak ügy jelpáros (a középső ős jellel együtt az olvasata mai magyarsággal: Heraklész az ősi folyó)



11. ábra. Dél-Dunántúli hun/avar(?) sírmelléklet, a felső sorban lévő jelek olvasata: Ak, a nagyon nagy ügy (mai magyarsággal: Heraklész a nagyon nagy folyó)




 12. ábra. Makói avar kereszt az isteni forrásból négy irányba induló szent folyók jelképével, a folyókat az Ak ügy (mai magyarsággal: Heraklész folyó) jelpárossal jelöli 




13. ábra. Két Jóma ("jó magas" vagy "magasságos folyó") ligatúra a marajo jelek táblázatából




14. ábra. A perui Nazca-kultúra edénye Jóma ligatúrákkal




15. ábra. Kínától északra előkerült hun múmia, halántékán a Jóma ligatúrával


A marajo (ejtsd: marazsó), vagy marajoara nép egy mára már kihalt  indián törzs. A felfedezéskor Brazíliában kb. 1400 indián törzs volt, mára csak 330 maradt. A marajo nép az ország belsejéből költözött Para állam Marajo szigetére, az Amazonas torkolatához. Gazdag kulturális örökséget hagytak maguk után, ami elsősorban szépen díszített cserépedényeket és jelkicset jelent. Meglepődhetnénk azon, hogy a marajo edényeken milyen sok magyar jel párhuzamát találjuk, ha ez nem lenne szinte törvényszerű az amerikai indián népművészetben mindhárom Amerikában. 

A marajo törzs népművészetét bemutató cikk közli a jelek táblázatát is. E jelek többsége megtalálható a magyar jelkészletben,  elsősorban a székely írás, másrészt a magyar népi hieroglifák között. A székely jelek többnyire egy hangot jelölő betűk. A népi jelek és némelyik székely jel is szójel. A székely betűk esetében a 90-es években elvégeztük az akrofónia rekonstrukcióját, feltártuk a jelforma képi tartalmát, azaz sikerült tisztázni, hogy a betű milyen képszerű szójelből keletkezett. Ebben a cikkben azokat a jelentéseket mellékeltem a közös jelekhez, amelyek a magyar jelkultúrából származnak. Kötelességem figyelmeztetni az olvasót, miszerint lehetséges, hogy a nagy távolságok miatt a marajo jelpárhuzamok indián értelmezése nem egyezik meg pontosan a magyar jelentésekkel. Nagyon érdekes és tanulságos kutatási feladat lenne az indián és a magyar jelentések összehasonlítása, azonban ehhez szükség lenne olyan munkatársakra, akik ismerik az indián jelek jelentését.

A jelek egyezése nem tulajdonítható a véletlennek. A Nemetz Tibor matematikussal elvégzett valószínűségszámításunk azt bizonyította, hogy a hasonlóság a jelek világában is a genetikus kapcsolat jele. Ehhez azt tehetem hozzá a több évtizedes kutatásaim alapján, hogy a hasonlóság magyarázata az ősvallás eredendő rokonsága. A közös jelek a kőkori ősvallás jelképei voltak kb. 50 000 évvel ezelőtt, amikor a Homo sapiens sapiens Eurázsia belső területeit és Amerikát később benépesítő csoportjai még közös őshazában éltek a Közel-Keleten (erről bővebben a Magyar hieroglif írás c. kötetből tájékozódhat az olvasó). Ezt a közös jelkészletet örökölte és őrizte meg a marajo és a magyar nép is egy beláthatatlanul hosszú folyamat során. E kőkori írás szójeleket használt, azokból ligatúrákat, jelmontázsokat, ábrázolási konvenciókat és világmodelleket állított össze. Az ősvallás korlátozott igényeinek megfelelően csupán néhány ősvallási jelentőségű szót, vagy mondatot lehetett vele rögzíteni. A felhasznált képszerű szójelek fonetikusak voltak, az eddigiek alapján eredetileg egy szótagos szavakat jelöltek. A lényegében azonos jelforma-készlet mellett ezeket a tulajdonságokat (a ligatúra, jelmontázs, ábrázolási konvenció és világmodell készítésének szokását) napjainkig ki lehet mutatni az eurázsiai és amerikai archaikus jelhasználatban. Ezek a kőkori jelek ma elsősorban a népművészetek jelkészletében találhatók meg.

A cikk elején feltett kérdésre válaszolva: a pun és a föníciai jelekkel nem hasonlítottam össze a marajo jeleket, de annak talán nem is lenne sok értelme. Bizonyára találnánk egy-két hasonló jelet (mert a kőkori jelkészlet maradéka a világ szinte minden táján fellelhető), azonban az Ak-ügy jelpáros (9-12. ábra), vagy a Jóma ligatúra (13-15. ábra), amelyeket a marajo jelek között megtalálni, jellegzetes sztyeppi szellemi termék, amelyek - ismereteim szerint - a Földközi-tenger mellékén nem fordulnak elő. Ezeket nem az Atlanti óceánon, hanem a Bering-földhídon keresztül vitték Amerikába.




16. ábra. A marajo nép szigete az Amazonas torkolatában


Az indián-magyar kulturális kapcsolatok vizsgálatának lassan már könyvtárnyi irodalma van. Bár e kulturális összefüggéseknek még a felvetését is eleve tudománytalannak véli az akadémikus "tudomány", a kapcsolatok ettől még léteznek - mint azt írástani téren a jelen cikkben is bizonyítjuk. Az amerikai indiánok népzenéjének a magyar népzenével való megfeleléseit Ördög László és Juhász Zoltán mutatta ki. Csőke Sándor és Otto von Sadovszky az indián-magyar nyelvi egyezéseket kutatta.

A régészek, nyelvészek és történészek többsége - tisztelet a kivételnek - az indián-magyar kulturális kapcsolatoknak a felvetését is eleve tudománytalannak tartja. Jellemző viszont, hogy a matematikusokban hasonló ellenséges görcs nem található. Az eltérés azzal magyarázható, hogy az előbbiek egy akadémikus agymosáson mentek keresztül, amelynek legfontosabb összetevője az akadémikus dogmákról másként gondolkodók ócsárlása. Ezzel szemben a matematikusok nyitottak maradtak, megőrizhették a minden értelmes emberre jellemző kíváncsiságot és elemző képességet. Mosolyt fakaszt, ha egy körön belüli szakképzett áltudósnak már az első mondataiban felbukkan a "finnugrista szókincs" (a tudománytalantól a dilettánsig és az elmebetegig). Pedig csak arról van szó, hogy fogalma sincs arról, ami a szeme elé került és még az sem jut az eszébe, hogy a tudományos igényű vitákban a puszta jelzőosztogatás súlytalan. A tudományos igényű cáfolathoz az szükséges, hogy a felmerült kérdésekre jobb választ dolgozzon ki (esetünkben jobb magyarázatát adja az indián és a magyar jelek egyezéseinek - de nincs jobb magyarázat). Tudóshoz illő válaszra a szakképzett "tudósok" többsége nem képes, ezért marad számukra az elbődülés az új kapu láttán. Ez az egyetemeken beléjük oltott indokolatlan és ostoba gőg aztán gyakran megakadályozza, hogy megismerkedjenek a magyar-indián kulturális kapcsolatok tényeivel.   

Pedig hallatlanul érdekes és jelentős eredményre vezethet ez a kutatás, amelynek a papírforma szerint minden valódi tudóst érdekelnie kellene. A képszerű jelek ugyanis nagy többségükben jól azonosíthatók. A jelentésük ugyan változhatott, mert igen régen volt a közös állapot, azonban abban reménykedhetünk, hogy a változás nem volt jelentős és még rekonstruálni tudjuk a közös, ősi állapot fontosabb paramétereit. Az adja a vizsgált jelpárhuzamok hallatlan tudományos jelentőségét, hogy bepillanthatunk általuk a kőkori őseink világába.








További cikkek






A nagytótlaki körtemplom a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháztól csak 15 km-re van


Tavasszal eggyel több a gondunk, mert el kellene döntenünk, hová is menjünk majd nyaralni. Bevallani sem merjük magunknak, hogy szeretnénk egy jó ajánlatot kapni, amiben nem csak szállás, hanem kulturális csemege is van. Szeretne a szép szállás mellé valamiféle értelmiségi-vonzó szolgáltatást (például magyar írástani beszélgetéseket) is kapni? Mert ha a kedves olvasó is a legjobbak, vagyis a rovológia iránt érdeklődők közé tartozik, akkor ajánlhatjuk magunkat. Ez az ajánlatunk nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi és megismételhetetlen (legfeljebb egy következő alkalommal, mint visszatérő vendég). Az általunk ajánlott őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról folytatott eszmecserére és a Sindümúzeumban díjtalan tárlatlátogatásra is van lehetőség az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a múzeum) teljesen ingyenes. Ha Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az olyan, írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha választhatnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van, másutt meg mutatóba sincs. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot az őrségi szállás lefoglalása végett!

A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák

Szergej Botalov kazah régész adott hírt a sztyeppi "bajszos kurgánok" létéről. Ez az adat magyarul (az olvasatukkal kiegészítve) a Magyar hieroglif írás c. kötetben jelent meg első ízben. Azonnal el tudtam olvasni őket és felismertem, hogy ezek a kácsi Lyukaskő sziklájába vésett Óg jel keleti megfelelői. Geoglifát Kínából is ismerünk, vagyis ez a különös írástechnológiát alkalmazó írásemlék, a "bajszos kurgán" végső soron a hun-magyar íráshagyomány képviselője, ami a jelek szerint eljutott a Kárpát-medencébe is. Ezeket a kazahsztáni geoglifákat a hun-utód onogurok/szabírok emelték, azaz a magyarul beszélő őseink írásemlékei. Ők voltak az Ószövetségben is említett Óg úr (a görögöknél Heraklész, a károknál Magor) leszármazottai, ezért nevezték el őket ogur népeknek. Érthető, hogy miért ajánlották elhunytjaikat az isteni ősapa figyelmébe. 



1. ábra. Két hieroglifából álló bajszos kurgán fényképe Kazahsztánból, a ligatúra olvasata: Lyukó az Óg (mai magyarsággal: Lyukó napisten az ég)



2. ábra. Az elolvasható párhuzamok alapján tudjuk, hogy a hun csatokon a csat íve az égboltot jelképezi (ez az Óg jel, a székely írás "o/ó" betűjének előképe), amit középen alátámaszt a csat nyelve, az Istennel azonos világoszlop/Tejút/égbe vezető út jelképe, amit ebben az esetben egy lépcsős toronytemplomra, hegyek sorára emlékeztető formában adtak elő



 3. ábra. Bajszos kurgán Szergej Botalov nyomán Kazahsztánból, a jelmontázs olvasata: Óg a Lyukó (a bőség forrása) és a Nap 



4. ábra. Az Óg, vagy Lyukó az Óg olvasatú kazahsztáni bajszos kurgán grafikai rekonstrukciója Szergej Botalov nyomán 



5. ábra. Óg, vagy Lyukó az Óg olvasatú kazahsztáni bajszos kurgán rajza Szergej Botalov nyomán 




6. ábra. Kazahsztáni bajszos kurgán Szergej Botalov nyomán, az olvasata: Lyukó napisten az Óg



7. ábra. A hettita Yazilikaya-i sziklavésetek részlete a világhegy által középen alátámasztott égbolttal (1.), a pécsi székesegyház Óg az egy ős olvasatú mondatjele (2.), a Gozó szigetén lévő Ggantija templom főoltára előtti lépcsőbe vésett Óg hieroglifa  (fent 3.), a hettita (luviai) hieroglif írás "ég" szójele (fent 4.) és a székely írás "o/ó" jelei lent jobbra (ezek a rovástechnológia miatt fordultak függőlegesre, mert egy pálcába bicskával nem lehet vízszintes jeleket róni



8. ábra. Az őriszentpéteri tál (fent) hieroglifái (középen) a székely megfelelőkkel (lent), a balról második mondatjel olvasata: nagyságos Óg



9. ábra. A szombathelyi (savariai) Iseumban hiteles ásatáson több példányban is előkerült a fenti, római kori vakolatdarabra festett mondatjel, amely a fentebb bemutatott, kőbe vésett hettita változathoz hasonló, az olvasata kintről befele Óg sár a Lyukó (mai magyarsággal Óg úr Lyukó napisten), írásos bizonyítéka annak, hogy az ogur őstiszteletnek a római időkben díszes helyiség állt a rendelkezésére



Az égboltot ábrázoló Óg jel pereme azért görbült, mert a szelek néha felemelik, majd visszaejtik az üveghez, jéghez hasonló anyagból lévőnek gondolt ég boltozatát és az ettől kicsorbult. A szintén az égi hegyet ábrázoló sarok (korábban sar) hieroglifának szintén görbült a pereme, de a megkülönböztethetőség miatt ez a görbület kifelé irányul.

A kácsi Lyukaskő sziklájába vésett Óg jel alapján tudjuk, hogy a "bajszokat" milyen nézőpontból kell értelmeznünk. Ugyanezt a nézőpontot erősíti meg az is, hogy az ősvallás elméleti tételeinek maradékai alapján az Isten helye az égbolt tetőpontján van. Obi-ugor mítoszok szerint a napisten hazaérkezvén az égig érő fa csúcsához köti a lovát. Mivel az égig érő fa (a Tejút) csúcsa a Sarkcsillagnál, az égbolt tetőpontjánál van, az Óg hieroglifa pedig az égbolt ívét ábrázolja, érthető, hogy eleink miért az Óg jel tetejéhez temették a halottaikat (ahol más ábrázolásokon az égig érő fa csúcsa, az Isten lakhelye van). 

A temetéssel összefüggő hun és hun-utód ősvallási elmélet egy maradékát Ipolyi Arnold is előadja, amikor arról tájékoztat, hogy a Csabára és Attilára emlékező székelyek a Tejútra tekintenek. 







A veleméri Cserépmadár szállás (egy parasztházból kialakított őrségi szálláshely) bejárata


További cikkek





A nagytótlaki körtemplom a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháztól csak 15 km-re van


Tavasszal eggyel több a gondunk, mert el kellene döntenünk, hová is menjünk majd nyaralni. Bevallani sem merjük magunknak, hogy szeretnénk egy jó ajánlatot kapni, amiben nem csak szállás, hanem kulturális csemege is van. Szeretne a szép szállás mellé valamiféle értelmiségi-vonzó szolgáltatást (például magyar írástani beszélgetéseket) is kapni? Mert ha a kedves olvasó is a legjobbak, vagyis a rovológia iránt érdeklődők közé tartozik, akkor ajánlhatjuk magunkat. Ez az ajánlatunk nem mentes minden önérdektől, viszont kétségtelenül egyedi és megismételhetetlen (legfeljebb egy következő alkalommal, mint visszatérő vendég). Az általunk ajánlott őrségi szálláson a magyar hieroglif írásról folytatott eszmecserére és a Sindümúzeumban díjtalan tárlatlátogatásra is van lehetőség az itt eltöltött nyaralás alkalmával. S mindez (a beszélgetés és a múzeum) teljesen ingyenes. Ha Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet az írástudomány mellé, akkor mi tudjuk ajánlani a legkedvezőbb megoldást! Az olyan, írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek, mint Ön is,  aligha választhatnak jobbat a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóháznál, e jellegzetes őrségi szálláshelynél, mert írástörténész által működtetett Cserépmadár szállás és Csinyálóház Veleméren is csak egy van, másutt meg mutatóba sincs. Igazán kár lenne haboznia, inkább hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot az őrségi szállás lefoglalása végett!