2018. december 6., csütörtök

Írástörténeti, őstörténeti és nyelvészeti dolgozataim jegyzéke


Az alábbi listában, évek szerint rendezve, az írástörténeti, őstörténeti és nyelvészeti témákat tárgyaló köteteim és a nyomtatott sajtóban, meg a neten megjelent írásaim egy részének adatai sorakoznak. A felsorolásból kimaradt cikkek arányára jellemző, hogy a Tudós Virtus megszűnése miatt az ott közreadott kb. 1500 írástörténeti tárgyú cikkem a nyilvánosság számára elérhetetlenné vált (az ezekben feltárt tanulságok jó része azonban bekerült a Magyar hieroglif írás c. és más köteteimbe). A számítástechnikai munkáim nem szerepelnek a jegyzékben. Amennyiben a művek több kiadásban is megjelentek, akkor a későbbi kiadások szövege az első kiadás szövegének bővített, esetleg javított változata is lehet. A lista nem teljes, az utóbbi évek termésének jó részét még be kell ide jegyeznem. Egyes írásaim címét linkké, elérési úttá alakítottam (ám az így olvasható változat részben eltérő is lehet). A jelentősebb köteteket a címlapjuk mellékelésével emeltem ki, ahol az ábraszövegben lévő link segítségével elérhető a kötet ismertetője, esetenként a tartalma is.


1. ábra. Néhány kötetem címlapja


1989
- A Nimród tamga, Ómagyar Kultúra, 1989/1/14.

1991
- Különböző lineáris írásrendszerek hasonló jelei, Ómagyar Kultúra, 1991/1/69.

1992
- Magyarok a szláv írásbeliség bölcsőjénél, Komáromi Lapok, 1992. június 5.; A székelység eredete, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2001. 222. oldal; Arany Tarsoly, Budapest, 2005. szeptember 5. 34. oldal.






1993
- Bronzkori magyar írásbeliség, Írástörténeti Kutatóintézet, 1993.

1994
- A magyarok Istenének jelzői és a víznevek, Keresztény Magyar Vetés, 1994., XII. 25.
- Magyar nyelvemlék a Seuso-kincsen, Keresztény Magyar Vetés, 1994. augusztus 20.
- Göncz Árpád műveltségének korlátairól, Keresztény Magyar Vetés, 1994. október 16.
- Finn(ugor) kutató antiszemita megjegyzése, Keresztény Magyar Vetés, 1994. november 20.
- A holokauszt megtorlása, Keresztény Magyar Vetés, 1994. október 16.
- Világfa hármashalmon, Keresztény Magyar Vetés, 1994. november 6.
- Trianon reklám áron, Keresztény Magyar Vetés, 1994. november 20.

1995
- Árpád útja a Kárpát-medencében, Körmendi Figyelő, 1995. augusztus 31.
- A történeti irodalom Magyarországon a kezdetektől 1241-ig, Novemberi Magyar Fórum, 1995.
- A se nem magyar, se nem tudományos akadémia lexikonja, Januári Magyar Fórum, 1995.



2. ábra. Székely rovásjelek hun tárgyakon (ismertető) és tartalom


1996
- Székely rovásjelek hun tárgyakon, Írástörténeti Kutatóintézet, Bp., 1996. (Jelentősen bővített változata olvasható A székelység eredete c. kötetben.)

1997
- Rovásírás és mitológia, Demokrata, Bp., 1997/1-2.






1998
- Rovásírás és mitológia, Írástörténeti Kutatóintézet, 1998.
- A székely rovásírás eredete, Írástörténeti Kutatóintézet, Bp., 1998.









1999
- Theorigins of Hunnish Runic Writing, Írástörténeti Kutatóintézet, Bp., 1999.
- Az írás, mint a kommunikáció eszköze, A grafológia kézikönyve, Grafológiai Intézet, Bp., 1998/57.
- A magyarság jelképei, Írástörténeti Kutatóintézet, Bp., 1999.
- Mítoszok őre, Velemér, Írástörténeti Kutatóintézet, Bp., 1999.




6. ábra. Mítoszok őre, Velemér (ismertető) és tartalom


2000
- Konferencia a bodrog-alsóbűi rovásleletről, Turán, Bp., 2000. augusztus-szeptember, 64. oldal.




7. ábra. A székelység eredete  (ismertető) és tartalom


2001
- A székelység eredete, Írástörténeti Kutatóintézet, Bp., 2001.
- A tolna megyei súly feliratának székely betűs olvasata, Turán, 2001, április-május.
- A bodrog-alsóbűi rovásleletről, A székelység eredete, Írástörténeti Kutatóintézet, 2001. 181. oldal.
- Etelköz és Levédia határai, A Keresztény Magyar Vetés kalendáriuma, 1995., 78. oldal; A székelység eredete, 2001. 193. oldal.
- A halálba hurcolt leány balladája, A székelység eredete, 2001. 219. oldal.
- A körmendi kincs gyűrűje, A székelység eredete, 2001. 223. oldal.
- A magyar népnévről, A székelység eredete, 2001. 227. oldal.
- Tejút-jelkép a koronázási paláston, A székelység eredete, 2001. 229. oldal.
- Szent István és a rovásírás, A székelység eredete, 2001. 237. oldal.
- Így írtok ti a finnugor ősműveltségről, A székelység eredete, 2001. 243. oldal.
- Mit üzennek a honfoglalók? Keresztény magyar vetés, 1994. szeptember 25. 15. oldal; A székelység eredete, 2001. 245. oldal.
- Rovásírásunk megújításáról, A székelység eredete, 2001. 249. oldal.
- A vasorrú bába fényképe, A székelység eredete, 2001. 261. oldal.

2002
- Az Éden írása, A honfoglaló magyarság állama, kultúrája és az ősi vastermelés, a VI. somogyfajszi konferencia kéziratai, Dunaferr Somogyország Archeometallurgiai Alapítvány, Dunaújváros, 2002.; Ősi gyökér, Miskolc, 2002.; Turán, Bp., 2002. november-december; Hazanéző, Korond, 2003/2/8.
- Csaba királyfi életkora, Turán, Bp., 2002. február, 56. oldal.

2003
- A hunok nyelve, Turán, 2003. július-augusztus.
- A nikulsburgi us rovásjel, Turán, 2003. március-április.

2004
- Hurrita lineáris írás, Magyarság és Kelet, A Magyarok Világszövetsége által 2004. június 1-6. között rendezett őstörténeti konferencia válogatott előadásai, CD. Írástörténeti Kutatóintézet, 2004.
- A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma, Magyarság és Kelet, A Magyarok Világszövetsége által 2004. június 1-6. között rendezett őstörténeti konferencia válogatott előadásai, CD. Írástörténeti Kutatóintézet, 2004., nyomtatásban megjelent az Országépítő c. folyóirat 2006/I. számában.

2005
- A nyelv, mint a valláskutatás forrása, Kapu, Budapest, 2005/3/53.
- Egy Tejútra vonatkozó székely adat magyarázata, Kapu, Budapest, 2005/4/49.
- A mesék harmadik királyfija, Kapu, Budapest, 2005/4/49.
- Meséink forrása, Kapu, Budapest, 2005/4/50.
- Mese habbal, Kapu, Budapest, 2005/4/51.
- A mese realitása, Kapu, Budapest, 2005/4/51.; Arany Tarsoly, I. évfolyam, 3. szám.
- Miről ismerhető fel a turul? Arany tarsoly, Budapest, 2005. március 15., 27. oldal.
- A nagyszentmiklósi kincs ősvallásra utaló jelképei, Arany tarsoly, 2005. március 15., 30. oldal.





2006
- A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma, Országépítő, A Kós Károly Egyesülés folyóirata, 2006. I. 40. oldal. (Itt olvasható.)
- Magyar ősvallás, Országépítő, A Kós Károly Egyesülés folyóirata, 2006. IV. (Itt olvasható.)
- A finnugorelmélet alkonya, a Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem jegyzete, Farkas Lőric Imre Könyvkiadó, 2006.
- A magyar ősvallás, válasz Pócs Éva hasonló című tanulmányára, Kulturális Műhely, Körmendi Figyelő Könyvek, Kiadja a Körmendi Kulturális Műhely, 2006., 

2007
- Nyelv és faj kapcsolata, Hazanéző, Korond, 2007/1.
- A székely írás eredete, Hazanéző, Korond, 2007/2.
- A független székely állam hun kori jelképei a tusnádi Vártetőn, Országépítő, 2007/1/56. (Itt olvasható.)
- A honfoglalók könyvtárai, A székelység eredete, Írástörténeti Kutatóintézet, 2001. 133. oldal; Turán, 2007. október - december, 43. oldal.
- Avar-szabír kereszténység, Kulturális Műhely, Körmendi Figyelő Könyvek, kiadja a Körmendi Kulturális Műhely, 2007.
- Mítikus vagy realista mese, Turán, 2007. október - szeptember, 93. oldal.
- Magyar uralkodók Attila és Árpád között, Turán, 2007. október - december, 165. oldal.

2008
- Független székely állam jelképei Csaba királyfi korából, /Tudós.Virtus/ 2008. március.
- A székely írás eredete, /virtus/ 2008. január.
- A Gizella-kincs turulján lévő avar jelek, /Tudós Virtus/
- A mistelbachi avar boglár jelei, /Tudós Virtus/
- Schwechati avar ékszerek jelei, /Tudós Virtus/
- A sumer írás /Tudós.Virtus/
- A "ty" rovásjel /tudós virtus/
- A tatárlakai táblák új értelmezése /Tudós Virtus/
- Kétkoronájú fa erdélyi bokályokon /Tudós Virtus/
- Bárdi László a sztyeppi íráshasználat kezdeteiről /Tudós Virtus/
- Bakay Kornél és a tamgák /Tudós Virtus/
- Nem létezik külön pálos rovásírás /Tudós Virtus/
- A rovásírásos Vinland térkép írásiránya /Tudós Virtus/
- Ősmagyarok Azerbajdzsánban /Tudós Virtus/
- A hun Kuar istennév /Tudós Virtus/
- 7500 éves magyar nyelvű írásemlék a szentgyörgyvölgyi tehénszobron, Kulturális Műhely, Körmendi Figyelő Könyvek, 2008/9.

2009
- Erdélyi István az őstörténetkutatás száz évéről, Körmendi Figyelő Könyvek, Kulturális Műhely, XVII. évfolyam, Körmend, 2009.





2010
- Elegendőek-e Forrai Sándor rovásbetűi település-köszöntő felirat céljára? Szék-helyek (székely hírportál) 2010. november 29.
- Miért nem tökéletes a Forrai Sándor által javasolt rovás betűsor? /Tudós Virtus/
- A magyarság antropológiai kevertségéről, Hazanéző, a korondi Firtos Egylet folyóirata, 2010. 1. szám
- Románoktól tanultuk-e a székely rovásírást? Hazanéző, a korondi Firtos Művelődési Egylet folyóirata, 2010. 2. szám
- Így írtok ti magyar őstörténetet, Írástörténeti tanulmányok, az Írástörténeti Kutatóintézet könyvsorozata.
- Veleméri rajzos sindük, Országépítő, A Kós Károly Egyesülés folyóirata, 2010. 2. 34. oldal. (Itt olvasható.)
- A piramisépítő kultúrák használták a székely rovásírás elődjét, Kulturális Műhely, Körmendi Figyelő Könyvek, Kiadja a Körmendi Kulturális Műhely, 2010. 

2011
- A székely írás „ö/ő” betűje /Tudós virtus/
- Hibás rovásírásos településtáblákat helyeztek el Budapest XVI. kerületében /Tudós Virtus/
- A piramisépítő kultúrák használták a székely írás elődjét (1) Bevezető /Tudós Virtus/
- A piramisépítő kultúrák használták a székely írás elődjét (2) Az ősvallási jelentőség /Tudós Virtus/
- A piramisépítő kultúrák használták a székely írás elődjét (3) A magyar égbe vezető út /Tudós Virtus/
- A piramisépítő kultúrák használták a székely írás elődjét (4) Sumer /Tudós Virtus/
- A piramisépítő kultúrák használták a székely írás elődjét (5) Kína /Tudós Virtus/
- A piramisépítő kultúrák használták a székely írás elődjét (6) Indián piramisok /Tudós Virtus/
- A piramisépítő kultúrák használták a székely írás elődjét (7) Boszniai "piramisok" /Tudós Virtus/
- A piramisépítő kultúrák használták a székely írás elődjét (8) Összefoglalás /Tudós Virtus/
- Mandics György Szekeres István kínai teknősjeleiről /Tudós Virtus/
- A székely írás ek jele a latin q megfelelője /Tudós Virtus/
- Azok névsora, akik tudományos kérdést népszavazással vélnek eldönthetőnek? /Tudós Virtus/
- Egyesek nehezen emészthetik meg, hogy a székely írásnak szójelei is vannak /Tudós Virtus/
- A körösszegi Csonkatorony képei /Tudós Virtus/
- Szójel van-e a budapesti hun jelvény alsó részén, vagy sorminta? /Turán, 2010. október-december, 148. oldal.
- 5000 éves írásemlék Iránból, a Bám folyó partján feltárt településről Hazanéző, a korondi Firtos Művelődési Egylet folyóirata, 2011/1. szám
- A magyar címer hármashalma az ország szójele /Tudós virtus/
- Az ország képjele Dürer címerében /Tudós Virtus/
- Nyilvánítsuk hungarikummá a székely rovásírást! /Tudós virtus/
- Belső őrségi világmodellek /Tudós virtus/
- A magyar népművészet tulipánja az ősvallás olvasható istenjelképe /Tudós virtus/
- Az ősvallás egyik ábrázolási konvenciója: az atya jeléből növő virág /Tudós virtus/
- Jenő törzsnevünk és a székely szójelek /Tudós virtus/
- A székely írás "ly" (lyuk) és "d" (Du/Dana) jelének párhuzama dobronaki hímestojáson /Tudós virtus/
- A budapesti hun jelvény a magyar szakrális táj ábrázolása /Tudós virtus/
- Hölbling Tamás téved a tiszabezdédi tarsolylemez rovásjeleiről szólván /Tudós virtus/
- A székely írás tprus (tapar us "szabír ős") jelének megfelelői a népi jelkincsben /Tudós virtus/
- Székely rovásjelek megfelelői a Makoldi Sándor által közölt alföldi pásztor-szarukon /Tudós virtus/
- Muravidéki hímestojások székely rovásjelek párhuzamával /Tudós virtus/
- Mandics György töpreng a viszokói jelekről /Tudós virtus/
- Mandics György: "Hogy durvább jelzőt ne használjunk" /Tudós virtus/
- Sírrabló brigantinak számít-e a magyar jelkultúra eredetének kutatója? /Tudós virtus/
- A történelmi nevek írása rovásbetűkkel a Werbőczy név példája alapján /Tudós virtus/
- Amitől egy analfabéta visszariad, azt a rettenthetetlen írástudó elolvassa? /Tudós virtus/
- Mandics György a sumer-magyar írástörténeti kapcsolatokról /Tudós virtus/
- Mandics György a szentgyörgyvölgyi tehénszoborról /Tudós virtus/
- Az Őrség története /Tudós virtus/
- Czibor Imre korsója az Isten országa mondatjellel /Tudós virtus/
- A székely rovásírás rekonstruált akrofóniájú betűi /Tudós virtus/
- A budapesti hun jelvény rövidebb leírása /Tudós virtus/
- Tóth Szilárd: Rovásírás és latin betűs írás c. cikke a Kapu 1997/4. számában /Tudós virtus/
- A székely írás ek jele a latin q megfelelője /Tudós virtus/
- A berekböszörményi Árpád-kori rovásírásos gyűrű köriratának grafikai rekonstrukciója /Tudós virtus/
- A szavartü aszfalü kérdés megoldása /Tudós virtus/
- Jelekkel ellátott szarvas egy Amur menti sziklarajzon /Tudós virtus/
- Az élő rovás: nemzeti írásunk a meghamisítás útján (Hosszú Gábor és társai könyvéről) /Tudós virtus/
- Czégényi Dóra cikke a rovásírásról /Tudós virtus/
- Veres Péter az isten szavunk eredetéről /Tudós virtus/
- A kínai "áldozat a talaj istenének" jel /Tudós virtus/
- A székely írás ö/ő betűje /Tudós virtus/
- A finnugrista jelforma-azonosítás a székely jelek esetében valamiért nem működik /Tudós virtus/
- Mit jelent a budapesti hun jelvény alakja? /Tudós virtus/
- Tomka Péter szakvéleménye a budapesti hun jelvényről /Tudós virtus/
- A székely írás "a" betűje /Tudós virtus/
Indián-magyar írástörténeti kapcsolatokKörmendi Figyelő Könyvek, Kiadja a Körmendi Kulturális Műhely, XIX. évfolyam, Körmend, 2011.




10. ábra. Mandics György róvott múltja (ismertető) és tartalom


2012
- A Magyar Őstörténeti Témacsoport ülése a székely írásról, Hazanéző, A korondi Firtos Művelődési Egylet folyóirata, 2012., 4. oldal. 
- Népi hieroglifák, Körmendi Figyelő Könyvek, Kiadja a Körmendi Kulturális Műhely, XX. évfolyam, Körmend, 2012.
- Mandics György róvott múltjaÍrástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2012. (A teljes tartalom olvasható itt.)

2013
- Székely jelpárhuzamok a Szent Koronán, Hazanéző, A korondi Firtos Művelődési Egylet folyóirata, 2013., 4. oldal.
- Isten szavunk eredete, Körmendi Figyelő Könyvek, Kiadja a Körmendi Kulturális Műhely, XXI. évfolyam, Körmend, 2013.




11. ábra. A Tejút hasadékában kelő napistent ábrázolja-e a székely írás "us" (ős) jele?


2014
Isten szavunk eredeteKőrösi Csoma Sándor Mi a magyar? Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület, Sepsiszentgyörgy, 2014., 118. oldal.
- Közszavak és istennevekKörmendi Figyelő Könyvek, Kiadja a Körmendi Kulturális Műhely, XXII. évfolyam, Körmend, 2014.
- A Tejút hasadékában kelő napistent ábrázolja-e a székely írás "us" (ős) jele?  Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2014.

2016
- Urál vidéki hieroglifákKőrösi Csoma Sándor Nyomok az időben, Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület, Sepsiszentgyörgy, 2016., 96. oldal.
- Az égig érő fa és a rovásírás, Hazanéző, A korondi Firtos Művelődési Egylet folyóirata, 2016., 7. oldal.
- A karcagi csatkarika hieroglifikus felirata, OSZK MEK
- A Szent Korona születésének ideje, helye és alkalma, OSZK MEK
- Szabír jelek az Iseumban, OSZK MEK





2017
- Magyar hieroglif írás, Írástörténeti Kutatóintézet, Budapest, 2017. (Az Élet és Irodalom 2018. szeptember 7-én a hét nyelvészeti köteteként említi.)
- Hieroglifikus birtokjeleink, OSZK MEK
- Őshazakutatás és a magyar hieroglifikus írásemlékek, OSZ MEK 
- A temporius-téveszme diadalútja  (blogspot.com)
- Akadémikus reszelő (blogspot.com)

2018
- A vargagezairastortenesz.blogspot.com tartalomjegyzéke
- Veleméri rajzos sindük (blogspot.com)
- Indián-magyar jelpárhuzamokkal foglalkozó cikkek (blogspot.com)


Videók


Több előadásom videón is megtekinthető.
A Lenti városi televízió riportja a szentgyörgyvölgyi tehénszoborról: 
https://www.youtube.com/watch?v=HYhVbd82fK4
A Két Hollós könyvesboltban a magyar hieroglif írásról:
Az Infoparkban a magyar hieroglif írásról:
Az MVSZ konferenciáján, Hun írásemlékek idegen címkével:
Az Attila szállóban (Kerecsen fészek):
 https://www.youtube.com/watch?v=uc8zVM660Qo&t=283s













További cikkek



Alán amulett a "nagyságos Bél a magas kő" mondattal
A Hazanéző 2018/1-2. száma
Alán amulett "nagy ős" olvasattal
A regölyi kétfejű sas hieroglifái
Révész Péter a székely írás krétai hieroglif kapcsolatairól
Alán amulett Föld hieroglifával
Alán amulett a jó Isten jelképével
Alán amulett a Lyukó országa mondattal
A honfoglaló magyarok nyelve és írásbelisége, Rajsli Ilona írásáról
Szabírok, kazárok és Csaba királyfi
Rézből készült alföldi pásztorgyűrű az Atya hieroglifával
"Tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel Czibor Imre tányérján
Kelemen Barnabás és Kokas Katalin koncertje a veleméri műemléktemplomban
Veleméri sindü hun jelképpel: a hieroglifikus egy sarok mondatjellel
II-IV. századi gyűrűkulcs Viminakumból a magyar hieroglif írás "jó" szójelével
Pécsi Árpád-kori gyűrű hieroglifákkal
Az MTA-nak nincs módszertana a székely írás eredeztetéséhez, mégis oktatni szeretné?
Egy rovológiai (magyar írástani) jelentőségű őrségi szállás
Veleméri rajzos sindük
Az égig érő fa ábrázolásai
Nimród tamga a veleméri Sindümúzeum szentgyörgyvölgyi csuprán
Az "Isten országa" kancsó a veleméri Sindümúzeumban
Kaitag szőnyegek magyar jelek párhuzamaival
A szentgyörgyvölgyi "négy jó" mondatos csupor
"Egy Lyukó" mondatjel egy veleméri rajzos sindün
Rovológia-és-kulinária
Attila itáliai hadjáratának kiinduló pontja az Őrségben
Magyar hieroglif írás és területfejlesztés
Az őriszentpéteri tál jelei
Püspöki Nagy Péter a Konstantin legenda avar írást említő részletéről
A braziliai Ingá-kő jelei
Elkerülhető-e a nagytakarítás az akadémikus áltudomány területén?
Elolvasható hun ékszer a "ragyogó, magasságos Khuar köve" mondatjellel
Tagar szarvasok "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvencióval
Varga Géza rovológus könyvei és néhány egyéb írása
A frankfurti botrány
"Kultúrpolitika" és rovásírás
Áprilisi tréfa-e a Magyar hieroglif írás?
Zsupos Zoltán téveszméje szerint a germán rúnából származik a székely írás
A coclé-kultúra Rá/ragyogó nevű istene
Egy régi coclé cserépedény világmodelljének magyar-azonos jelei
Panamai indián folyóisten magyar-azonos jelvénnyel
A marajó indiánok magyar-azonos jelei
A kazahsztáni "bajszos kurgánok" valójában elolvasható hieroglifikus geoglifák
Róna-Tas András szerint a latin írás hatott a székely rovásírásra
Otto von Sadovszky a kaliforniai ugorokról
Indián-magyar kulturális kapcsolatok
Perui aymará és quechua nyelvek uralaltáji nyelvi rokonsága
Egy őrségi szállás hieroglifakereső templomtúrája
A Yazilikaya-i hettita sziklapantheon sarok (sar Óg "Óg úr") mondatjelei
A szentgyörgyvölgyi Lyukó és ég jeles világmodell
A kácsi Lyukaskő hieroglifái
A Magyar Időknek fogalma sincs arról, hogy Mik vogymuk?
Bajánsenyei tejesköcsög szár "úr" hieroglifával
"Egy Isten" olvasatú tulipános sindü a veleméri Sindümúzeumban
Rovásjelekkel írt sarok szó a permi kultúrából
Hogyan lehet elolvasni egy hun csat egyetlen jelét?
A hun-magyar azonosság kérdését érintő cikkeim
Nemetz Tibor matematikus rovológiai jelentőségű valószínűségszámítása
Hieroglifikus "Magasságos Lyukó köve" mondat egy veleméri rajzos sindün
A volterrai "Ak ügy" mondatos etruszk váza jelei
A M. Pallottino által közölt etruszk váza jelei
Volterra etruszk múzeumának magyar jelek párhuzamával megírt vázája
Az Indus-völgyi kultúra magyar jelekkel elolvasható szarvasa
Magyar nyelvű pogány imaszöveg volgai Bolgárországból
X jeles veleméri rajzos sindü
Az afrászijábi Jóma úr földje világmodell magyar hieroglifikus szövege
Veleméri világmodell
Előadás a magyar hieroglif írásról a marcali Iparosházban
A budapesti hun(?) jelvény tájolása
Az ogur népnév hieroglifikus előfordulásai a Kárpát-medencében
Szkíta, hun, avar és indián piramisábrázolások maradéka a székely írásjelek között
Sumer-magyar jelpárhuzamok
Indián-magyar jelpárhuzamok
Hieroglifikus-birtokjeleink
A történeti hagyomány hasznosítása a székely írás eredeztetésekor
Az ősvallás tanúsága a székely írás kialakulásáról
Az ismert antik írásrendszerek jelszámának és a székely írás eredetének összefüggései
Mit mondanak az írás kőkori kialakulásáról a nyelvi adatok és viszont?
Őrségi látnivalók, különös tekintettel a rovológiai nevezetességekre
Elolvasható-kőkori-írásemlékek
Az írás monogenezisét (egy központból való elterjedését) feltételező álláspontok
Mit árul el az írás eredetéről az ismert korai írásemlékek időrendje?
Mit árul el az írás keletkezéséről az alapvető jelkészletünk korai elterjedtsége?
Mit árul el a Föld hieroglifa az írás keletkezéséről?
Honnan tudjuk, hogy a székely írás őse, a magyar hieroglif írás 50 000 éves?
Székesfehérvár mégis kulturális főváros lesz, csak nem Európáé, hanem a világé
Az énlakai Egy Isten mondatjel
A székely írás "us" (ős) jele
Veit Gailel a székely szó- és mondatjelekről
Vannak-e-szó- és mondatjeleink?
Hé MTA! A bolgároknál ez írás, nálunk meg nem, hiába tudjuk elolvasni?
Csótár Rezső pohara őrségi szárnyas napkorong mintával
A "tprus" (tapar us "szabír ős") mondatjel korai formai változatai
A magyar írástörténet egyetlen múzeuma: a veleméri Sindümúzeum
Czibor-Imre-világmodellje
Dana isten és magas szár kő Czibor Imre edényén
Rá napisten hieroglifájából székely "R" rovásbetű
"Ragyogó Jóma isten" mondatjel egy acoma indián edényen
A hieroglifikus jelekkel írt "Jóságos ragyogó Isten" mondat
Az Éden szó rokona-e az edény szavunknak?
A Bodrog alsóbűi rovásfelirat újabb olvasata: Lyukónak
A hunok magyar nyelvűségét alátámasztó "lyuk jel közepén lyuk" ábrázolási konvenció
Mikor keresztény a kereszt és mikor az ősvallás jelképe?
Szentgyörgyi Rudolf szerint a hun eredetnek nincs helye a nyelvtudományban
Pécsi avar szíjvég hieroglifikus felirattal
Mitől beavató korona a Szent Korona?
A Tolna megyei hun kori súly rovásfelirata
Az 523-as, Quardusat-féle magyar bibliafordítás
A hieroglifikus feliratot hordozó berekböszörményi gyűrű
Lovász László, az MTA elnöke nem vállalkozik tudományos igényű vitára a székely írás eredetéről
A Magyar Nemzeti Múzeumból irányítja valaki a wikipédiás rovásüldözést?
A hun jelvény rendeltetése
A budapesti hun jelvény kora
A budapesti hun jelvény jelei
A budapesti hun jelvény vascsapjának rögzítése
Múzeumi mese a reszelőnyomot hagyó folyadékról
A budapesti hun jelvényről Rezi Kató Gáborral 2010 09 08-án folytatott megbeszélés leírása
Akadémikus reszelő
A temporius-téveszme diadalútja
Horváth Iván: A rovásírás teljes tagadásának álláspontja kihalt
Egy kötelező finnugrász gúnyolódás: a Hun vót, hun nem vót formula
Varga Géza írástörténész életrajza
A székely írás harmadik k jele
A székely írás eredeztetése



A magyar írástörténet kutatását támogatja, ha nálam nyaral a veleméri Cserépmadár szállás és Csinyálóházban, egy hiteles őrségi parasztházban 




veleméri Cserépmadár szállás kertjében, kávé mellett


Javaslom az olvasónak, hogy - amennyiben még nem tudja, hogy hol tölti el a nyaralásra szánt időt - akkor látogasson meg Veleméren és pihenjen nálam a Cserépmadár szállás és Csinyálóház nevű szálláson! Ez esetben módunk lenne néhány rovológiai tárgyú beszélgetést összekapcsolni az őrségi szálláson eltöltött hétvégével, vagy huzamosabb idejű nyaralással. Amennyiben Ön az őrségi szállás félpanzióvalőrségi szállás medencévelőrségi szállás SZÉP-kártyávalőrségi szállás Őriszentpéteren, netán az őrségi szállás Szalafőn szempontok alapján keres magának őrségi lakosztályt, vagy őrségi szálláshelyet, akkor nálunk megfelelő terepet talál. Nyilvánvaló, hogy különleges élményben lehet része. Az írástörténet és az őrségi jelkincs iránt érdeklődő igényesek csak itt és csak nálunk kaphatják meg ezt a legjobbaknak való szellemi csemegét. Volt szerencsém a milánói Boscolo-ban, egy ötcsillagos szállodában is eltölteni néhány napot és állíthatom, hogy az igen magas színvonalú kiszolgálásnak volt egy súlyos hibapontja: az alkalmazottak egy szót sem szóltak a magyar írástörténetről s a szállodai környezetben sem volt egyetlen rovásfelirat sem. Ha Ön ezt a nyaralási malőrt el szeretné kerülni, akkor - amennyiben javasolhatom - hívja a 06(20)534-2780-as telefonszámot!



Egy jellegzetes szobabelső a veleméri Cserépmadár szálláson